Mi lesz veled, tiszaújhelyi magyar iskolai tagozat?

Kimaradt évfolyamok, kevés gyermek…

2022. szeptember 11., 13:15 , 1124. szám

Minden kárpátaljai magyar falusi, illetve városi közösség számára létfontosságú, hogy településén legyen anyanyelvű iskola, esetleg több is, vagy iskolai tagozat, vagy – igen kicsiny közösségek esetében – vasárnapi iskola, hiszen gyermekkorú tagjai ott ismerkednek meg nemzetünk történelmével, irodalmával, ott erősödnek meg magyarságtudatukban, és ott tanulnak meg helyesen írni édes anyanyelvünkön. A vegyes lakosságú Tiszaújhelyen sincs ez másképp.

A község általános iskolájában ukrán és magyar tagozat is működik, ám az utóbbiban ki-kimaradnak osztályok, mivel korábban nemegyszer megesett, hogy nem akadt elég magyar szülő, aki a gyermekét a magyar első osztályba íratta volna, így jelenleg nincs magyar 6. és 9. osztály. A tavaly megnyílt Tulipán Tanodába a múlt évben átköltözött alsó osztályok esetében viszont összetett helyzettel állunk szemben.

– A múlt tanévben még mind a négy elemi osztály működött, most viszont csak 3. és 4. osztályunk van – magyarázza Harangozó Marianna, a negyedikesek tanítónője. – A tavalyi elsősöket, akik idén mentek volna 2. osztályba, még a nyár folyamán kivették az iskolából a külföldre távozó szüleik. Az idén két kérvény futott be az újabb magyar első osztályra, de aztán ezek a szülők is visszavették a kérvényt, és ők is gyermekestül a határon túlra mentek. A családfők ugyanis vendégmunkán dolgoznak, többnyire Magyarországon, és a háború miatt döntöttek úgy, hogy a feleségüket, valamint a gyermeküket (gyermekeiket) is magukhoz veszik. S általában véve is a háború kitörése után nagyon sok helybeli magyar menekült át Magyarországra.

– Az utóbbi években pedig ukrán családok települtek be ide a hegyvidékről – fűzi hozzá Csala Renáta, a 3. osztály tanítónője.

Tehát a lakosság etnikai aránya megváltozhat, hacsak a háborús menekült magyarok nem térnek haza. De visszatérve az alsósokhoz: mind a 3., mind a 4. osztályban hat-hat gyermek tanul, a harmadikosok mind színmagyar családban nevelkednek, a negyedikesek közül egy kisdiák vegyes, míg a többi színmagyar családból származik. Ami pedig a felső osztályosokat illeti, mint a 8. osztályt most átvett Bogdán Vita tanárnőtől megtudom, az ő osztályába is hatan járnak. Az ötödikesek nyolcan, a hetedikesek viszont csak négyen vannak. A felsősök mindegyike színmagyar.

– A vegyes családokban született gyermekek döntő többsége az ukrán tagozatban tanul, de magyar házaspárok is vannak, akik ebbe a tagozatba járatják a gyermekeiket. Az ukrán 9. osztályban a diákok mintegy fele magyar, de a szüleik annak idején az ukrán első osztályba íratták be őket. S mivel indokolták, indokolják magyar családok, hogy nem az anyanyelvű tagozatot választották, választják gyermekeik számára? Azzal, hogy fiaik, lányaik tanuljanak meg ukránul, és át tudjanak menni az ukrán nyelv és irodalom tesztvizsgán.

– Annak, aki alig tud ukránul, nagyon nehéz jól teljesíteni ezen a vizsgán, de a diákok a magyar osztályokban is el tudják sajátítani az államnyelvet, ha jó pedagógus oktatja azt – jegyzi meg Csala Renáta.

– Emellett az iskolai folyosón, az udvaron a magyar osztályok tanulói ukrán iskolatársaikkal is érintkeznek, így rájuk „ragad” az államnyelv, viszont egy magyar gyerek sohasem fog olyan szinten beszélni ukránul, mint egy ukrán diáktársa. Jó lenne, ha ezt is figyelembe vennék az ukrán nyelv és irodalom tesztvizsgán. És persze, az is gondot okoz, hogy az ukrán nyelvet ugyanolyan program szerint oktatják a magyar osztályokban, mint az ukrán osztályokban. A program azt feltételezi, hogy a gyerek már bizonyos szintű ukrán nyelvtudással rendelkezve kezdi meg az iskolát – fűzi hozzá Bogdán Vita.

– Visszatérve az ukrán nyelv és irodalom tesztvizsgához: nem felel meg a tényeknek az az elgondolás, mely szerint az ukrán tagozatot elvégzett, majd más településen a középiskolai osztályokat befejezett magyar tanulók jobban teljesítenek ezen a vizsgán, mint a magyar tagozat volt diákjai. Egyébként az ukrán érettségizők számára is nehezen vehető akadályt jelent az ukrán nyelv és irodalom tesztvizsga, mivel nem felel meg a végzősök tudásszintjének – fejti ki Harangozó Marianna. – Ugyanakkor egy magyar tagozatba járó magyar gyerek jobban el tudja sajátítani a szaktantárgyakat az anyanyelvén, mint egy ukrán tagozatban tanuló magyar nebuló ugyanezeket ukránul. A magyar gyerekek magyarul gondolkodnak, nehezebben boldogulnak a szaktantárgyakkal egy számukra idegen nyelven, mint a magyar tagozat diákjai. De ha minderre fel is hívom olyan magyar szülők figyelmét, akik eldöntötték magukban, hogy az ukrán 1. osztályba íratják be a kisfiukat, a kislányukat, nem hatnak rájuk az észérvek.

Ami az oktatás általános kérdéseit illeti, beszélgetőtársaim felhívják a figyelmem több komoly problémára. Mivel az általános és a középiskolákban nem lehet megbuktatni a gyengén teljesítő tanulókat, nincs, ami komolyabban ösztönözné őket. A Tiszaújhelyi Általános Iskola esetében sem. Itt is gond a gyermeklétszám csökkenése. Harangozó Mariannától megtudom, öt évvel ezelőtt az ukrán és a magyar csoportban még összesen 36 gyerek kezdte meg az 1. osztályt, idén viszont már csak 11 kisdiák lépte át először az iskola küszöbét.

– És a felszerelés?

– A község általános iskolája egyetlen kivetítővel rendelkezik. Ezt használják az összes osztályban. Ért­hető, hogy nagyon kevés alkalommal használhatják azt ugyanabban az osztályban – magyarázza Harangozó Marianna. – Magyar nyelvű szépirodalom? Van valamennyi a könyvtárban… Itt, a Tulipán Tanodában az intézmény biztosítja az osztályok bútorzatát, a világítást, a fűtést, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségtől (KMPSZ) kapunk tankönyveket, munkafüzeteket, magyar nyelvű szemléltetőeszközök azonban csak azok vannak, amiket mi hozunk. Én is a saját pénzemen veszem meg ezeket. Technikai segédeszközök nincsenek. Azt a laptopot használom, amit még akkor kaptam az államtól, amikor elsősökként oktatni kezdtem a mostani negyedikeseimet.

– Nekem az a laptop áll a rendelkezésemre, amit akkor adott át számomra az osztályom első tanítónője, amikor még másodikosokként átvettem tőle a mostani harmadikosaimat. Ő is akkor kapta azt, amikor megkezdte az elsősei oktatását. Más technikai segédeszközöm nincs – jegyzi meg Csala Renáta.

Reméljük, a jövőben magyar nyelvű szemléltetőeszközöket és technikai felszerelést is biztosítani fog a tanoda a magyar alsó osztályok számára, a község általános iskolájában pedig nemcsak egy darab kivetítő fog árválkodni. De hogy miként lehet ráébreszteni minden magyar szülőt arra, hogy a gyermekének tesz jót azzal, ha a magyar tagozatba íratja? Ehhez tényleg csoda kellene – és nem csak Tiszaújhelyen. Pedig a nemzetiségbarátnak a legjobb akarattal sem nevezhető állami oktatáspolitika mellett azok a magyar szülők ártanak leginkább a nemzetrészünk fennmaradása szempontjából létfontosságú kárpátaljai magyar oktatási rendszernek, akik bár megtehetnék, mégsem íratják be gyermeküket/gyermekeiket a magyar osztályba. És persze, ahhoz is csodára lenne szükség, hogy mielőbb érjen véget a háború, s azok a magyar háborús menekültek, akik meg tudnak élni Kárpátalján, térjenek vissza szülőföldjükre – fűzhetjük hozzá az elhangzottakhoz.

Lajos Mihály