A keleti áttörés

2022. szeptember 14., 08:16 , 1125. szám

Az ukrán hadsereg az elmúlt héten nagyszabású támadást indított az orosz erők ellen Harkiv megyében. Az offenzíva eredményeként a régió nagy része felszabadult a megszállás alól. Délen ugyancsak támadásba lendültek az ukrán csapatok. Több szakértő is úgy látja, ez lehet a fordulópont a háborúban.

Átütő siker

Vasárnap Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka Telegram-csatornáján bejelentette, hogy szeptember eleje óta több mint háromezer négyzetkilométernyi terület került ismét ukrán ellenőrzés alá. Harkiv térségében immár nemcsak dél és kelet, hanem észak felé is előretörnek, 50 kilométer választja el az ukrán katonákat az ukrán–orosz államhatártól – közölte.

A visszavonuló orosz csapatok egymás után adják fel pozícióikat, és az ideiglenesen megszállt területek belseje vagy az Oroszországi Föderáció felé menekülnek – közölte hétfői jelentésében az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara. Tájékoztatásuk szerint az ellenség az ideiglenesen megszállt területek feletti ellenőrzés megtartására és helyenként az Ukrán Fegyveres Erők előretörésének megakasztására összpontosítja erőfeszítéseit.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti videoüzenetében többek között arról beszélt, hogy az orosz hadsereg a Harkivnál elszenvedett vereségére reagálva csapást mért az ukrán energetikai infrastruktúrára.

„Ez azok kétségbeesésének a jele, akik kitalálták ezt a háborút. Így reagálnak az orosz erők vereségére Harkiv térségében” – mondta Zelenszkij.

Az elnök tájékoztatása szerint szeptember eleje óta az ukrán hadsereg több mint hatezer négyzetkilométernyit szabadított fel Ukrajna területéből.

„Csapataink haladása folytatódik” – tette hozzá.

Zelenszkij egyben emlékeztetett, hogy Oroszországot továbbra sem nyilvánították hivatalosan a terrorizmust szponzoráló államnak. Az oroszok változatlanul szabadon utaznak Európába, orosz propagandisták dolgoznak különböző országokban.

„Oroszországot terrorista állammá kell nyilvánítani. Erősíteni kell a szankciókat – szükség van a nyolcadik uniós szankciócsomagra. Növelni kell az Ukrajnának nyújtott segítséget, és mindenekelőtt fel kell gyorsítani a légvédelmi rendszerek biztosítását” – mondta Zelenszkij.

A korrespondent.net idézte Def Mont, az OSINT ismert elemzőjét. Számításai szerint a nyár folyamán Ukrajna a megszállt területek 7,7 százalékát foglalta vissza, ennek 6,9 százalékát az elmúlt héten. A következő adat is sokatmondó: az elmúlt három hónapban Oroszország 1,6 ezer négyzetkilométernyi ukrán területet foglalt el, az Ukrán Fegyveres Erők pedig több mint 11,5 ezer négyzetkilométert foglaltak vissza.

Védekezésre kényszerülnek az oroszok

A brit hírszerzés azt írja elemzésében, hogy az ukrán offenzíva miatt Oroszország valószínűleg elrendelte csapatainak kivonását Harkiv megye valamennyi megszállt területéről az Oszkol folyótól nyugatra. Ebben a szektorban maradtak még elszigetelt ellenállási gócok, de múlt szerda óta Ukrajna legalább kétszer akkora területet szerzett vissza, mint Nagy-London.

Ugyanakkor délen, Herszon térségében Oroszország valószínűleg minden erejével arra törekszik, hogy elegendő tartalék csapatot juttasson át a Dnyeper folyón a frontvonalra. Nem készült el az a rögtönzött úszó híd, amelynek építését Oroszország több mint két hete kezdte el. Az ukrán nagy hatótávolságú tüzérség jelenleg nyilván olyan gyakran lövi az átkelőhelyeket a Dnyeperen, hogy Oroszország nem tudja kijavítani a megrongálódott közúti hidakat.

Az elemzők megjegyzik, hogy a gyors ukrán siker súlyos következményekkel jár Oroszország általános hadműveleti tervére nézve. Az Oroszországi Föderáció ukrajnai erőinek többsége valószínűleg arra kényszerül, hogy elsőbbséget biztosítson a rendkívüli védelmi intézkedéseknek. Eközben a harctérre vezényelt csapatoknak az Oroszország legfelsőbb katonai vezetésébe vetett amúgy is korlátozott bizalma tovább olvad – véli a brit hírszerzés.

Ez lehetett a fordulópont

Az ukrán csapatok nagy vereséget mértek Oroszországra – állapították meg hétvégi jelentésükben az American Institute for the Study of War (ISW) szakértői. Elemzőik szerint a hadművelet sikere egy dezinformációs kampány, egy jó minőségű támadási terv és a nyugati fegyverek, köztük az amerikai HIMARS rakéta-sorozatvető rendszerek kombinációjának az eredménye.

„Az ukrán vezetés nagyon demonstratívan tárgyalt a déli csapásokról, és sikeresen megtévesztette az oroszokat, ami Harkiv megyei szándékaikat illeti” – jegyzik meg.

Egyúttal emlékeztetnek arra, hogy Herszon térségében, a Dnyeper nyugati partján több fontos ponton is sikereket értek el az ukrán erők: „Ezért nincs ok arra, hogy a Herszon térségében meghirdetett ellentámadást átverésnek nevezzük.”

Az ISW szakértői szerint a jelenlegi ellentámadás nem vet véget a háborúnak. Befejeződik viszont az oroszok északkelet-ukrajnai hadjárata. Ez lehetővé teszi számukra, hogy helyreállítsák a stabil védelmi vonalat, és – esetleg – helyi jelentőségű ellentámadásokat is végrehajthatnak. Ukrajnának ezzel szemben új ellentámadásokat kell indítania az oroszok által megszállt területek felszabadításának befejezéséhez, és emiatt a háború nagy valószínűséggel áthúzódik 2023-ra.

Kétségtelen azonban, hogy Ukrajna a maga javára fordította a háború menetét. Valószínűleg egyre inkább Kijev szabja majd meg a döntő összecsapások helyét és természetét – állapították meg az amerikai szakértők.

Ukrajna új fegyvereket kér

Ukrajna új kérelmet nyújtott be az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek fegyverek, köztük olyan 300 kilométeres hatótávolságú ATACMS-rakéták iránt, amelyek szállítását az Egyesült Államok korábban megtagadta – írta a The Wall Street Journal és a BBC News Ukrajina.

Ukrajna kormánya átadta az igényeit tartalmazó dokumentumot amerikai kongresszusi képviselőknek. A lista 29 típusú fegyverrendszert és lőszert sorol fel: harckocsikat, drónokat, tüzérségi rendszereket, hajók ellen bevethető Harpoon rakétákat és 2 000 rakétát a HIMARS tüzérségi rakéta-sorozatvető rendszerekhez. Kijev szerint ezekre az eszközökre lesz szükség „az offenzíva folytatásához 2023-ban”.

Valamivel korábban Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka és Mihajlo Zabrodszkij képviselő, a Legfelső Tanács Nemzetbiztonsági, Védelmi és Hírszerzési Bizottságának első alelnöke közös cikkben fogalmazták meg elképzeléseiket az Oroszországgal vívott háború további alakulásáról.

„A helyzet radikális megváltoztatásának egyetlen módja az, ha az Ukrán Fegyveres Erők több egymást követő, ideális esetben egyidejű ellencsapást hajtanak végre 2023 folyamán” – írták egyebek mellett.

Ehhez Ukrajnának nemcsak a fegyverek számát, hanem azok hatótávolságát és minőségét is növelnie kell – mutatnak rá.

(ntk/korrespondent.net/bbc.com)