Munkaerőpiaci előrejelzés: Enyhén növekvő bérek, kevés munkalehetőség
A kormányon – és a múlt héten elfogadott költségvetésen – kívül az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) is a bérek enyhe növekedésével számol jövőre, a korrespondent.net által megszólaltatott szakértők ugyanakkor keveslik a betölthető álláshelyek számát.
A kormány arra számít, hogy a munkavállalók átlagos havi nominális bruttó keresete (az adók, biztosítási hozzájárulások és egyéb illetékek levonása előtt) az idei év eredményei alapján 14 025 hr lesz, azaz 2021-hez képest (14 014 hr) szinte változatlan marad. Ugyanakkor a magas infláció (20,5%) miatt 2022-ben átlagosan 16,9%-kal csökken a fogyasztói árindextől megtisztított bér.
Az NBU az idei számok tekintetében arra vár, hogy Ukrajnában a nominálbérek 12,3%-kal, a reálbérek (az inflációt figyelembe véve) 26,9%-kal csökkennek.
„2023-ban a reálbérek az egyes iparágakban megnövekedett munkaerő-kereslet miatt nőni fognak, de az ágazatok közötti aránytalanságok miatt meglehetősen lassan. 2023-ban a nominálbérek várhatóan 32,8%-kal, a reálbérek 4,6%-kal nőnek” – áll a jegybank előrejelzésében.
Az NBU jelentése rámutat, hogy az álláskeresők száma jelentősen meghaladja a betölthető állásokét, és a bérből élőknek a stabil jövedelembe és munkalehetőségbe vetett bizalma csekély. Ez arra kényszeríti az álláskeresőket, hogy a képesítésüknek nem megfelelő munkát is elfogadjanak és csökkentsék az elvárásaikat a bérezést illetően.
„A cégek csökkent pénzügyi stabilitása közepette a munkáltatók alacsonyabb bérszinttel hirdetnek meg állásokat, vagy nem emelik a meglévő alkalmazottak fizetését. Ennek eredményeként a versenyszférában folytatódik a nominálbérek csökkenése, ami a jelenlegi magas infláció mellett reálértéken is jelentős bércsökkenést jelent” – mutat rá az NBU.
Ugyanakkor vannak pozitív fejlemények is. Szerhij Lobojko, az Innováció Fejlesztési Központ vezetője szerint az ukrán vállalkozások a megújulás jeleit mutatják. A cégek 70%-a működik teljesen vagy részben, 15,6%-uk pedig eleve nem változtatott a termelésén, sőt akár növelte is azt.
Andrij Dlihacs, az Advanter Group vezetője, a Gazdaság-újjáépítési Központ társalapítója a helyzet javulását tapasztalja az üzleti életben.
„Az ukrán kis- és középvállalkozásoknál folytatódik a regenerálódás. Az Ukrainian Business Index növekszik, ami azt jelzi, hogy a vállalkozások megkezdték a munkahelyek helyreállítását, a készletek létrehozását és az ügyfélkör bővítését” – mondta.
A munkaerőpiaci elemzők azonban egyelőre óvatosak. Tetyana Paskina HR-szakértő szerint a jelenlegi munkaerőpiaci válság sokkal rosszabb, mint a korábbiak, mert sérült az infrastruktúra, helyreállításához forrásokra van szükség. Csökken a vállalati eredmény, lehetetlen a stratégiai tervezés. Ezért a bérek a közeljövőben aligha lesznek ismét olyanok, mint a háború előtt.
Ruszlana Berezivszka, a grc.ua HR-portál szakértői-analitikai központjának vezetője rámutat, hogy sok ukrán számára jelent komoly problémát mostanában fő- vagy másodállást találni. A háború alatt a cégek harmada leállította a felvételt.
Szerinte egyelőre valószínűleg folytatódni fog az elbocsátási hullám. A grc.ua ukrán vállalatok körében végzett szeptemberi felmérése szerint a következő hat hónapban minden ötödik ukrán cégnél valószínű a létszámleépítés.
„A vállalkozások és szervezetek csaknem 7%-a tervez létszámcsökkentést. A cégek 14,5%-a arra számít, hogy a közeljövőben nagy valószínűséggel alkalmazza ezt a népszerűtlen költségoptimalizálási módszert” – mondja Berezivszka.
A megkérdezett cégek valamivel több mint fele (58,1%) még nem tervez létszámcsökkentést, de nem zárja ki a lehetőségét, mert instabil háborús helyzetben nehéz pontos előrejelzést készíteni. Csak körülbelül minden ötödik vállalat (20,5%) biztos abban, hogy a következő hat hónapban nem csökkenti a foglalkoztatottak számát.
A szakértők – bár elismerik az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió kezdetén bekövetkezett hanyatlás utáni fokozatos helyreállást – rámutatnak, hogy még mindig kevés a betölthető álláshely a háború előtti időszakhoz képest. Paskina szerint a meghirdetett munkalehetőségek száma a fele a háború előttinek, ráadásul azok egy része sem új munkahely, hanem a külföldre távozottak helyére keresnek munkavállalókat.
A szakemberek azt tanácsolják a mostanában állást keresőknek, hogy változtassanak az álláskeresési szokásaikon, legyenek aktívabbak. A hálózatépítés, a személyzeti portálok és a közösségi média látogatása az álláskeresés leghatékonyabb módszerei.
Berezivszka szerint fontos, hogy ne egy módszerre korlátozódjék a munkalehetőségekkel kapcsolatos információk gyűjtése, hanem több forrást használjon az álláskereső. A képzett szakemberek esetében kiemelten fontos saját szakmai „brendjük” népszerűsítése, a szakmai kapcsolatok kialakítása. Végül is a toborzók nagyon gyakran az ajánlásoknak köszönhetően találnak rá a szükséges szakemberekre – mutat rá.
(zzz/korrespondent.net)
