Rakétahullás Lengyelországban és következményei

2022. november 23., 10:31 , 1135. szám

Az orosz gyártmányú rakéta lengyelországi lezuhanásával kapcsolatos incidensnek arra kell ösztönöznie a Nyugatot, hogy nyújtson jelentősebb katonai segítséget Ukrajnának, de nem valószínű, hogy a történtek határozottabb fellépésre késztetik a NATO-t Oroszországgal szemben – derül ki nyugati politikusok és szakértők nyilatkozataiból.

Annak ellenére, hogy a kelet-lengyelországi, halálos áldozatokat követelő rakétabecsapódás körülményeinek hatósági vizsgálata még javában tartott (s tart lapzártánkkor is), a világ vezetői siettek kijelenteni, hogy a rakétát nagy valószínűséggel az ukrán légvédelmi rendszer indította el. Joe Biden amerikai elnök jelentette be ezt elsőként a NATO és a G7 tagállamaival folytatott konzultációt követően, megjegyezve, hogy a rakéta röppályája miatt „nem valószínű, hogy Oroszországból indították volna”.

Ezt a feltevést erősítette meg később Andrzej Duda lengyel elnök is megjegyezve: „nincs bizonyíték arra, hogy az orosz fél által indított rakétáról van szó”.

„Számos jel utal arra, hogy ez egy légvédelmi rakéta volt, amely sajnos lengyel területre esett” – írta Duda a Twitteren.

„Nem történik meg, ha nincs Oroszország agresszív háborúja”

Olaf Scholz német kancellár ugyanakkor óva intett az elhamarkodott következtetések levonásától és a lengyel területet ért rakétatámadás minden körülményének alapos kivizsgálására szólított fel.

„Egy dolog világos: mindez nem történt volna meg Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja nélkül” – idézte a kancellár Twitter-bejegyzését a DW.

Hasonlóan vélekedett Olaszország miniszterelnöke, Giorgia Meloni is, aki szerint az incidensért Moszkvát terheli a felelősség, amely rakétacsapásokat mér Ukrajnára.

„Az a hipotézis, hogy egy ukrán légvédelmi rakéta esett Lengyelországra, nem sokat változtat. A történtekért az oroszok viselik a felelősséget. Mi és szövetségeseink elítéltük Moszkva rakétacsapásait” – jelentette ki Meloni, akit az Ansa hírügynökség idéz.

Washingtonban is Moszkvát hibáztatták.

„Bármilyen is legyen a végső következtetés (az eset kivizsgálásáé – a szerk.), egyértelmű, hogy a tragikus incidensért végső soron Oroszország a felelős, amely kifejezetten a polgári infrastruktúra károsítására hivatott rakétákat lőtt ki Ukrajnára. Ukrajnának joga volt és joga van az önvédelemhez” – idézte a Fehér Ház honlapját a korrespondent.net.

A világ vezetőinek nyilatkozatait Jens Stoltenberg NATO-főtitkár foglalta össze megjegyezve, hogy a „higgadtság és a felelősség”, valamint az összehangolt fellépés lehetővé tették a szövetségesek számára, hogy többé-kevésbé tiszta képet alkossanak a Lengyelországra zuhant rakétával kapcsolatos incidensről. Szerinte a szövetségesek nem láttak bizonyítékot arra, hogy ez a szövetség elleni szándékos orosz támadás eredménye volt.

A háború bármelyik pillanatban „tágabb kontextusba” kerülhet

A rakéta lengyelországi lezuhanásáról szóló hírek megjelenése után közvetlenül kialakult feszült helyzet rámutatott az ukrajnai háborúnak az európai és a globális biztonságra gyakorolt hatására.

„Az ukrán légvédelem egy rakétája lengyel területet talált el, amikor Ukrajna megpróbált elfogni egy orosz rakétát, és ez mutatja, mekkora a veszélye annak, hogy a háború bármelyik pillanatban tágabb kontextusba kerüljön” – mondta el a DW-nek Niklas Nowaki, a Wilfried Martens Centre for European Studies vezető kutatója.

Ez az incidens tovább súlyosbította az amúgy is feszült ukrajnai helyzetet, de nem valószínű, hogy a NATO-t határozottabb lépésekre készteti – vélekedik Roger Hilton, a GLOBSEC szlovák elemzőközpont kutatója.

„A Biden-adminisztráció az egész konfliktus során arra összpontosított, hogy egy feszesre húzott kötélen egyensúlyozzon az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokban, így csak HIMARS- és nem ATACMS-rendszerekkel látva el Ukrajnát, ezért eléggé meglepő lenne, ha ez az irányvonal most megváltozna” – mondta Hilton.

A NATO javítani fog saját légvédelmén

A szakértő arra számít, hogy a szövetségesek közötti egyeztetések után a NATO-tagállamok felülvizsgálják saját légvédelmi rendszereik állapotát, és „megvitatják annak lehetőségét, hogy Ukrajnát további katonai felszerelésekkel lássák el, ily módon segítve megvédeni magát és támadni”.

„Ez a lehetőség egy bizonyos puffert hoz létre a NATO-szövetségesek számára, és lehetővé teszi Ukrajnának, hogy további csapásokat mérjen Oroszországra, egyúttal minimalizálva az újabb támadások következményeit” – jósolta az elemző.

Ukrajna azért indította rakétáját, amely tévedésből Lengyelországban landolt és emberáldozatokat követelt, mert védekezett az őt megtámadó orosz rakéták ellen. Ezért ebből a helyzetből nyilvánvalóan következik az ukrajnai légvédelmi képességek megerősítése, mondta Niklas Nowaki.

„A jövőbeni hasonló helyzetek elkerülése érdekében a Nyugatnak két dolgot kell tennie: egyrészt Ukrajnát további légvédelmi eszközökkel kell ellátnia, másrészt kritikus fontosságú, hogy a NATO felülvizsgálja a szomszédos tagországok légvédelmi rendszereinek működését az olyan incidensek megelőzése érdekében, amikor véletlenül rakéták zuhannak Ukrajna területéről a Szövetség területére” – vélte a szakértő.

(ntk/dw.com/korrespondent.net)