A fakészletezésről

2022. november 29., 15:09 , 1135. szám

„Nincs pénzem új konvektorra, úgyhogy elhatároztam, a konyhai spórral fogok fűteni a télen. A tanácsi képviselőnk észrevette, hogy a faluvégi ligetből hordom a fát, és jóindulatúan figyelmeztetett, hogy megüthetem a bokámat, ha megtudják. Milyen büntetés jár azért a kis fáért vagy rőzséért a mostani nyomorúságos időkben?”

– Ha az a liget, ahonnan a fát hordja, a falu területén található, akkor a községi vagy kistérségi (hromada) önkormányzat, illetve annak végrehajtó szerve hivatott rendelkezni a fa kivágásáról, felhasználásáról. Ha vadon nőtt növényzetről van szó egy használaton kívüli területen, könnyen előfordulhat, hogy a képviselők hozzájárulnak a fa kitermeléséhez a rászorulók vagy igénylők javára. Akárhogyan is, az igénylőknek kérvényt kell írniuk a tanácsnak (önkormányzatnak) címezve, amit a testület majd elbírál. A döntésükön múlik, hogy engedélyezik-e a fakivágást vagy a rőzsegyűjtést, s ezt ingyen teszik lehetővé, vagy valamilyen fizetség ellenében.

Bonyolultabb a helyzet, amennyiben a liget a település nyilvántartott zöldterületének, ültetvényének minősül. A településfejlesztésről (Про благоустрій населених пунктів) szóló törvény 28. cikkelyének 3. pontja szerint a fák, bokrok, gyepek és virágágyások eltávolítása a Miniszteri Kabinet által jóváhagyott rend szerint történik (Порядoк видалення дерев, кущів, газонів і квітників у населених пунктах, затверджений постановою Кабінету Міністрів України від 01 серпня 2006 № 1045). E szabályzat 3., 4. és 5. pontja értelmében a település területén a növényzet eltávolítására a települési önkormányzat végrehajtó szervének határozata alapján kerülhet sor. A fa kivágását ebben az esetben is kérvényezni kell, a kérvényben meg kell indokolni a kérést. A lehetséges okokat az említett rendelkezés második pontja sorolja fel. Ezen okok között nem szerepel ugyan a tűzifa készletezése, de előfordulhat, hogy a fák balesetveszélyesek, vagy zavarják a villanyvezetéket stb., vagyis indokolt lehet az eltávolításuk. A kérvény nyomán az illetékes hivatal rendelkezést – „ordert” – ad ki a fa kivágására. A kivágott fa hasznosításáról azután belátása szerint dönthet az önkormányzat.

Amennyiben az önkormányzat vagy annak végrehajtó szervei tudomást szereznek az engedély nélküli fakivágásról, adminisztratív eljárást indíthatnak a szabálysértő ellen, vagy feljelenthetik a rendőrségen.

Ha viszont a liget magántulajdonban lévő területen nő, akkor egyedül annak tulajdonosa jogosult hozzájárulni a fa kitermeléséhez tűzifa céljára. Ilyenkor nem szükséges kérni az illetékes települési hatóságok engedélyét, még akkor sem, ha a földterület a településhatáron belül van. Kivételt képez a magánterületen növő vörös könyves vagy a jogszabályok értelmében különleges értéket képviselő fák kivágása.

Az is elképzelhető, hogy a liget egy erdő részét képezi, amely nem a települési/kistérségi önkormányzat tulajdonában van, hanem például valamelyik erdőgazdaságé. Az Erdőtörvénykönyv (Лісовий кодекс України – a továbbiakban: Etk.) a fakivágást a speciális erdőhasználat kategóriába sorolja. Az Etk. 67. cikkelyében a speciális erdőhasználat kategórián belül említés történik egyebek mellett fakészletezésről vagy fakitermelésről (заготівля деревини), másodlagos erdészeti anyagok készletezéséről (заготівля другорядних лісових матеріалів), illetve járulékos erdőhasználatokról (побічні лісові користування) is.

A fakészletezés engedélyköteles. Az engedély kiadásában a fa értékén kívül a környezetvédelmi előírások is közrejátszhatnak. Az Etk. 69. cikkelye értelmében a fa kivágására feljogosító engedély a fakitermelési jegy vagy erdőjegy. Az erdőjegyet az illetékes állami hatóság, az erdő tulajdonosa vagy állandó használója adja ki illetékmentesen a 2007. évi 761. számú kormányrendelettel összhangban (Про врегулювання питань щодо спеціального використання лісових ресурсів). Fát vágni csak a megfelelő engedélyező dokumentum (erdőjegy) birtokában lehet, csak az engedélyben megállapított helyen és módon, az előírt mennyiséget, fafajtát vágva/fűrészelve ki (lásd az Etk. 68–71. cikkelyeit!).

Az engedély nélküli favágásért adminisztratív vagy büntetőjogi felelősségre vonás jár a törvénysértés következményeitől, az okozott kár mértékétől függően. Az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv (Ajtk.) 65. cikkelye értelmében a fák/facsemeték, cserjék illegális kivágásáért, károsításáért, a törvénytelenül kivágott fa szállításáért vagy tárolásáért magánszemélyek esetében a nem adózó minimális jövedelem (esetünkben 17 hrivnya) 30–60-szorosának (510–1 020 hrivnya), tisztviselők esetében a 150–300-szorosának (2 550–5 100 hr) megfelelő bírság szabható ki. Ha a szabálysértés egy éven belül megismétlődik, magánszemélyeknek 1 020–1 530 hrivnya bírságot kell megfizetniük.

Az Ajtk. 65.1-es cikkelye értelmében a mezővédő erdősá­vok, a folyók, csatornák partján, víztározók, vízügyi létesítmények, autópályák, vasútvonalak környékén telepített és az egyéb védelmi célú erdőültetvények megsemmisítése, megrongálása a nem adózó minimális jövedelem 30–45-szörösének megfelelő (510–765 hr) pénzbírság kiszabását vonja maga után.

Az Ajtk. 66. cikkelye kimondja, hogy az erdő aljnövényzetének kivágásáért vagy károsításáért kiszabható bírság magánszemélyek esetében 51–102 hrivnya, tisztviselőknél 139–170 hrivnya.

A 67. cikkely alapján az erdő- vagy fakitermelési jegy céljának vagy követelményeinek nem megfelelő erdőhasználatért a nem adózó minimális jövedelem 1–3-szorosának, tisztviselők által „elkövetve” 3–7-szeresének megfelelő bírság jár.

A Büntető törvénykönyv (Btk.) 246. cikkelye értelmében fák vagy cserjék illegális kivágása erdőkben, védősávokban és egyéb erdőültetvényekben, az ilyen fa szállítása, tárolása vagy értékesítése jelentős mértékű kár esetén a nem adózó minimális jövedelem 1 000–1 500-szorosának megfelelő (17 000–25 500 hrivnya) pénzbírsággal vagy hat hónapig terjedő elzárással vagy három évig terjedő szabadságkorlátozással/szabadságvesztéssel büntetendő. Jelentős mértékűnek a nem adózó minimális jövedelem hússzorosát (340 hr) meghaladó értékű kárt tekint ebben az esetben a Btk.

Ugyanezek a cselekmények ismételt vagy személyek egy csoportja által előzetes összeesküvés alapján elkövetve háromtól öt évig terjedő szabadságkorlátozással/szabadságvesztéssel büntetendők.

Természetvédelmi területen vagy más fokozottan védett erdőben elkövetve ugyanezért a tényállásért a nem adózó minimális jövedelem 1 500–­2 000-szeresének (25 500–34 000 hrivnya) megfelelő pénzbírság vagy háromtól öt évig terjedő szabadságkorlátozás/szabadságvesztés szabható ki.

Ha a törvénysértés súlyos következményekkel jár (az okozott kár meghaladja az 1 020 hrivnyát), a bíróság öttől hét évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhat.

Meg kell jegyezni, hogy ilyen esetekben a polgári jogi felelősség kérdése is felmerülhet, ami rendszerint a szabálysértéssel – vagy bűncselekménnyel – okozott kár megtérítését jelenti.

Érdemes kitérni röviden a rőzsegyűjtésre. Fentebb jeleztük már, hogy az Etk. 67. cikkelye megemlíti speciális erdőhasználatként a fakészletezés mellett a másodlagos erdei anyagok készletezését, valamint a járulékos erdőhasználatokat, az ezeket részletező 72. és 73. cikkelyek azonban konkrétan a rőzséről, illetve annak gyűjtéséről nem tesznek említést. A jogalkotó szándékát kutatva leginkább a másodlagos anyagok készletezésébe illeszthető a rőzsegyűjtés. A 72. cikkely meg is jegyzi, hogy az erdőgazdálkodást szabályozó normatív dokumentumok rendelkezhetnek egyéb másodlagos erdei anyagok készletezéséről is. Ugyanez a cikkely akkor teszi lehetővé a másodlagos erdei anyagok készletezését, ha ez nem károsítja az erdőt. Az illetékes végrehajtó szervek ugyanakkor korlátozhatják az ilyen erdőhasználat mértékét.

Megjegyzendő még, hogy az Etk. 66. cikkelyének 1. bekezdése a kommunális és állami tulajdonú erdőkben lehetővé teszi a polgárok számára a vadon termő lágy szárú növények, virágok, bogyók, diófélék, gombák stb. engedélymentes és ingyenes gyűjtését saját használatra – kivéve a jelen törvényben és Ukrajna egyéb jogszabályaiban meghatározott eseteket. Ez a fajta erdőhasználat szintén korlátozható a hatóságok által (például megszabhatják, hogy fejenként mennyi gomba szedhető). A lényeg, hogy a törvénynek az erdőben szabadon szedhető és gyűjthető dolgokat soroló mondata a következőképpen zárul: „stb.”. Ezt érthetjük úgy is, hogy az általános erdőhasználat keretében nemcsak a nevesített tételeket (gomba, bogyó stb.) gyűjthetjük, hanem például a rőzsét is. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy ez a lehetőség csak a kommunális és állami tulajdonban lévő erdőkre vonatkozik, a magántulajdonú erdőben az általános erdőhasználatra is csak a tulajdonos vagy a kezelő engedélyével van lehetőség.

Ezenkívül tudni érdemes, hogy nem létezik olyan jogszabály, amely kifejezetten a rőzse vagy a száraz, földön heverő fa gyűjtését rendelné büntetni. Ez azonban nem mindig kedvez a rőzsegyűjtőnek. Ismertek esetek, amikor a bírók a rőzse gyűjtését olyan speciális erdőhasználatnak minősítették, amihez erdőjegy szükséges. Az erdőjegy nélküli rőzsegyűjtés ily módon szerintük ugyancsak jogsértés, ha nem is olyan súlyos, mint az engedély nélküli favágás.

hk