A külföldi letelepedés céljából történő kiutazással kapcsolatos ügyintézésről
„Hogyan szerezhetem meg a kitelepedési engedélyt? Egyáltalán: kötelező vagy sem? Érdemes időt és energiát szánni rá? Esetleg elintézhető külföldről is?”
– Előrebocsátanám, hogy az ukrán polgároknak nincs szükségük speciális engedélyre ahhoz, hogy külföldön telepedjenek le.
Ukrajna Állami Migrációs Szolgálatának (DMSZU) weboldala (dmsu.gov.ua) szerint az eljárás (Оформлення документів для виїзду громадян України за кордон на постійне проживання) menete vázlatosan a következő:
• kérelmet kell benyújtani a DMSZU-nak a kérelmező bejelentett ukrajnai lakóhelye szerint illetékes járási osztályán, az osztály vezetőjének címezve, csatolva a szükséges dokumentumokat;
• fontos ellenőrizni a kérelemben megadott személyes adatok helyességét, amit a saját aláírásával is igazolnia kell a kérelmezőnek;
• amennyiben a DMSZU helyt ad a kitelepedési eljárás lefolytatásának, a polgárnak a nyilvántartást vezető hatósághoz kell fordulnia a tartózkodási hely regisztrációjának törlése érdekében, magyarán ki kell jelentkeznie ukrajnai lakóhelyéről;
• akinek régi típusú személyi igazolványa van (kék könyvecske), be kell nyújtania azt – benne a kijelentkezést igazoló bélyegzővel – a DMSZU-nak (aki az új, kártyaalapú igazolvánnyal rendelkezik, annak a kártya mellett a lakhelynyilvántartó hivatal által a lakhelybejelentés törléséről kiadott igazolást is be kell nyújtania), valamint le kell adni az útlevelet is, hogy beüssék a személyi okmányokba a külföldi lakóhelyre való távozást igazoló bélyegzőt, amelyet pecséttel is hitelesítenek (a kitelepülésre vonatkozó információt a kártyaalapú személyi igazolvány adathordozóján is rögzítik elektronikus formában).
A szolgáltatásért fizetendő eljárási illetéki 195,31 hr.
Amennyiben a polgár 16 évesnél fiatalabb gyermekekkel távozik külföldre, minden gyermek esetében hasonló kérelmet szükséges benyújtania. A 16. életévét betöltött személynek önállóan kell kérelmeznie az eljárást.
A kérelemmel együtt benyújtandó dokumentumok:
• 3 db 3,5 x 4,5 cm-es fénykép;
• a személyi igazolvány eredetije és másolata (a 14. életévüket betöltött és Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező polgárok esetében);
• a születési bizonyítvány eredetije és másolata (a 14 évesnél fiatalabbak esetében);
• lakhelybejelentési igazolás (eredeti és másolat);
• a törvényes képviselő személyazonosságát igazoló dokumentum (eredeti és másolat);
• a törvényes képviselő jogosultságát igazoló okmány (eredeti és másolat) – kivéve azokat az eseteket, amikor a törvényes képviselő a szülők (örökbefogadók) egyike;
• az esetleg Ukrajnában maradó törvényes képviselők (pl. az egyik szülő) közjegyző által hitelesített hozzájárulása az általuk képviselt személy külföldi letelepedéséhez – ennek hiányában benyújtható a törvényes képviselő halotti bizonyítványa, esetleg a bírósági végzés, amely megfosztja őt szülői jogaitól, esetleg korlátozza cselekvőképességében, megfosztja cselekvőképességétől, netán eltűntnek, halottnak nyilvánítja (az Ukrajnában maradó törvényes képviselők írásos hozzájárulása az általuk képviselt személy kitelepüléséhez az okmányok benyújtásakor személyesen is megadható a helyszínen);
• a 14–16 éves személy közjegyző által hitelesített hozzájárulása a kiutazáshoz külföldi letelepedés céljából;
• a bírósági határozat másolatának a megállapított rend szerint hitelesített másolata – amennyiben az Ukrajnában maradó törvényes képviselők valamelyike nem járult hozzá a 16 évesnél fiatalabb, vagy a bíróság által korlátozott cselekvőképességűnek, esetleg cselekvőképtelennek nyilvánított személy kitelepüléséhez;
• az eljárási illeték befizetését igazoló dokumentum.
A kérelmet csak abban az esetben fogadja be a hatóság, ha a kérelmező minden előírt mellékletet benyújt. A hatóság utóbb kérhet adatpótlást, -pontosítást. A kérelem elbírálása legfeljebb a benyújtásának napjától számított három hónapot vehet igénybe.
Amennyiben a hatóság megtagadja a kitelepülési eljárás lefolytatását, határozatáról legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatni köteles a polgárt, feltüntetve az elutasítás alapját és a jogorvoslat lehetőségeit.
A hatóságnak csak bizonyos meghatározott esetekben áll jogában megtagadni a polgártól a szóban forgó eljárás lefolytatását, azaz elutasítani a bélyegző beütését a személyazonosságot igazoló okmányokba:
• ha a személynek államtitok tárgyát képező információkról van tudomása;
• ha vele szemben a büntetőeljárási jogszabályokban meghatározott rend szerint megelőző intézkedést alkalmaztak, amelynek értelmében a büntetőeljárás befejezéséig vagy a vonatkozó korlátozások hatályon kívül helyezéséig tilos elhagynia az országot;
• ha bűncselekmény elkövetése miatt elítélték (a büntetés letöltéséig vagy a büntetés alóli felmentéséig);
• ha megtagadja a bírósági határozattal vagy más, erre jogosult hatóság által rá rótt kötelezettségek (például tartásdíj fizetése) teljesítését (a kötelezettségek teljesítéséig);
• ha a nemzeti rendőrség közigazgatási felügyelete alatt áll (a felügyelet megszüntetéséig).
Mint látható, azokról az esetekről van szó, amelyekben a polgárnak ideiglenesen korlátozható az ország elhagyásához való joga (lásd az Ukrajna polgárainak Ukrajnába történő beutazásának és Ukrajnából való kiutazásának rendjéről szóló törvény 6. cikkelyét!), vagyis logikus, hogy a hatóság ilyenkor nem járul hozzá a kitelepüléshez. Másfelől megközelítve a kérdést viszont ez azt jelenti, hogy amennyiben a polgár pontosan adta meg a rá vonatkozó személyes adatokat a kérelem benyújtásakor, és az okmányai megfelelnek a törvényi előírásoknak, a hatóság nem jogosult elutasítani a kérelmet.
Amennyiben pozitív határozat születik az eljárás lefolytatásáról, az a meghozatalának napjától számított hat hónapig érvényes. Ha a kérelmező ez idő alatt nem jelentkezik a DMSZU illetékes járási osztályán, a határozat érvényét veszíti.
Az ügyintézés az adott országban működő ukrán külképviseleten is történhet. Igaz, ebben az esetben számítani kell rá, hogy az eljárás valószínűleg hosszabb ideig fog tartani, mint ha a polgár az ukrajnai hivatalhoz fordul, s a költségek is magasabbak lehetnek külföldön. A külképviselet nem végezheti el a kérelmező helyett az ukrajnai lakóhelyéről történő kijelentkezést, ami a feltétele annak, hogy útlevelébe bekerüljön az adott országban való letelepedést jelző bélyegző. Vagyis a kijelentkezéshez haza kell utaznia, esetleg elvégezheti a kijelentkezést online, a Gyija (Дія – diia.gov.ua) alkalmazás segítségével. Elvben akár valamelyik ukrajnai ügyvédi irodát is megbízhatja a kijelentkezés lebonyolításával (esetleg meghatalmazhat valakit a képviseletére), ám ennek ára (díja) van. Az ügyvédek munkaidején túl a dokumentumok közjegyzői hitelesítése, továbbítása is pénzbe és időbe kerül.
Bár erre az eljárást szabályozó rendeletek («Порядок провадження за заявами про оформлення документів для виїзду громадян України за кордон на постійне проживання», illetve «Порядок провадження в закордонних дипломатичних установах України за заявами про оформлення документів для залишення на постійне проживання за кордоном громадян України, які виїхали за кордон тимчасово») külön nem térnek ki, adott esetben a katonaköteles férfiaknak (17-től 60 éves korig) a lakcímnyilvántartó hivatalon kívül a territoriális toborzási és szociális támogatási központban (a volt hadkiegészítő parancsnokságon) is ki kell jelentkezniük. Ezt jelenleg csak személyesen teheti meg az érintett. Talán ha idővel a territoriális toborzási és szociális támogatási központokra is kiterjed az online ügyintézés lehetősége, megoldódik ez a probléma.
Mindezek figyelembevételével jogos a kérdés, szüksége van-e egyáltalán az eljárásra a polgárnak? Az eljárás lefolytatása mellett és ellen is felhozhatók érvek. Mellette szóló érv, hogy a kitelepülésről az útlevélbe beütött bélyegző a jövőben lehetővé teszi, hogy ukrán állampolgárként bizonyos jogait az ukrán külképviseleteken keresztül gyakorolja: például szükség esetén mód van az okmánycserére és okmányigénylésre, élhet választói jogával és kezdeményezheti az ukrán állampolgárságból való kilépést.
hk
