Munkaerőpiac: A bérek téli álomba merültek

2023. január 25., 13:44 , 1142. szám

Ez év elején az ukrán munkaerőpiac a háború előtti szint felére állt vissza. Hol gyorsabb a folyamat, ki talál könnyebben munkát, és számíthatunk-e fizetésemelésre? Mindennek a korrespondent.net járt utána.

Kétszer kevesebb a betöltetlen állás

2023 elején az ukrán munkaerőpiac helyreállása a háború előtti szint felénél tart. Ezt mondják munkaerőpiaci szakemberek, ezt erősíti meg a work.ua személyzeti portál kutatása is.

A foglalkoztatási szolgálat információi szerint az Oroszországi Föderáció teljes körű inváziója okozta a legnagyobb válságot Ukrajna munkaerőpiacán. Az invázió előtt a munkaadók havonta több mint 100 000 betöltetlen állást hirdettek meg a portálon. Azonban már tavaly márciusban a tizenötszörösére csökkent az ajánlatok száma.

„Hogy a munkaerőpiac a felére csökkent, az teljesen érthető – mondja Tetyana Paskina munkaerőpiaci szakértő. – Mindent megmagyaráz, hogy az ország háborúban áll, területeink egy részét Oroszország annektálta, több millió munkás pedig külföldre távozott.”

Ivano-Frankivszk megye az élmezőnyben

A work.ua szerint az állásajánlatok számát tekintve az idei év elején Kijev, Lemberg, Dnyipropetrovszk, Odessza és Ivano-Frankivszk megyék vezették a régiók rangsorát.

Az ország középső és déli részén a munkaerőpiac 40%-ban, Lemberg megyében 90%-ban, Ivano-Frankivszk megyében teljes mértékben helyreállt, az utóbbiban már több az állásajánlat, mint 2021 decemberében volt.

„Odessza és Dnyipro mindig is az első ötben volt a betöltetlen állások tekintetében. Dnyipro az iparnak köszönhetően »tartja magát«, Odessza a szolgáltatási szektor és a belföldi turizmus révén. Harkiv »bedőlt« az Oroszországi Föderáció folyamatos ágyúzása miatt. Ivano-Frankivszk viszont számos menekültet fogadott be, így bekerült az első öt közé, mondhatni »helyet cserélt« a sokat szenvedett Harkivval” – magyarázza a helyzetet Paskina.

Az is érdekes, hogy Herszon felszabadulása felélénkítette az állásajánlatok kínálatát a régióban.

Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) ugyanakkor jelzi, hogy az áramkimaradások rontják a munkaerőpiac helyzetét: lanyhult a munkaerő iránti kereslet, és lassult az álláskeresők számának növekedése. A migráció felerősödésének kockázata viszont nőtt.

Az infrastruktúrára mért csapások, amelyek az áramszüneteket okozták, valamint a hideg idő negatívan befolyásolták a menekültek mielőbbi hazatérését. A külföldön maradást tervezők aránya ugyanakkor nőtt. Azok, akik már találtak munkát külföldön, kevésbé hajlamosak a visszatérésre. A pénzhiány, a lakás- és munkakeresési nehézségek továbbra is a fő problémái a menekülteknek mind külföldön, mind Ukrajnában.

A munka hiánya különösen a kényszerűségből lakóhelyet változtatókat érinti hátrányosan. A Gradus felmérése szerint a menekültek 39%-a tüntette fel ezt problémaként: 26% az országban maradottak és 28% a külföldre távozottak körében.

A bérek „téli álomba” merültek

A work.ua szerint tavaly decemberben a munkaadók a következő területeken kerestek a legaktívabban szakembereket: szolgáltatási szféra, munkásszakmák, gyártás, értékesítés, beszerzés, kiskereskedelem, adminisztráció, középvezetés.

Az öt leginkább keresett szakember, aki számára mindig van munka, ugyanaz volt az elmúlt év során: értékesítési tanácsadó, értékesítési vezető, könyvelő, járművezető, szakács.

Ugyanakkor a fizetések „téli álomba” merültek, az országos átlagkereset tavaly egész évben 15 000 hrivnya maradt. A legmagasabb átlagfizetést Kijev megyében kínálták – 17 500 hrivnyát, távmunkában pedig 22 500 hr-t.

Ugyanakkor az NBU adatai szerint 2022-ben a nominális bérek megközelítették a 2021-es szintet, miközben a reálbérek jelentősen csökkentek, különösen a versenyszférában. A költségvetési alkalmazottak, köztük a katonák kifizetései rontják a munka- és életkörülményeket, valamint visszafogják a migránsok hazatérését – állapítja meg a korrespondent.net.

Idén a munkaadók 8–30%-os béremelést terveznek. A fizetések növekedése főként az ország katonai és gazdasági helyzetétől függ.

Paskina rámutat: számos területen a működési jövedelmezőség nem olyan, hogy magas fizetésekkel csábítsanak munkavállalókat. Véleménye szerint azonban a már dolgozók fizetése idén kissé emelkedhet az infláció kompenzálására.

A work.ua szerint a legmagasabb fizetéseket az IT-szektoron kívül – és a nem vezető beosztásúak számára – az alábbi szakmákban kínálják: nemzetközi (távolsági) sofőrök (40 000 hr), autófestők (35 000 hr), ingatlanértékesítők (30 000 hr) és dízelszakemberek (29 000 hr). A „dízelszakemberek” bérének növekedése az áramfejlesztők használatának gyakoribbá válásával függ össze.

A legalacsonyabb fizetést a takarítóknak (8 000 hr), az állatorvosi asszisztenseknek (9 000 hr) és a mosogatóknak (9 000 hr) kínálják.

Ismeretes továbbá, hogy idén nem emelik a minimálbért, ami rossz hír a lakosság legszegényebb rétegei számára, mert minden szociális juttatás a minimálbérhez van kötve, azaz csak annak emelése esetén emelkednek a szociális juttatások is.

Makszim Oriscsak, a Tőzsdei Tecnológiák Központja (CBT) elemzője szerint Ukrajnában azért nem emelik a minimálbért, mivel ez nem célszerű olyan körülmények között, amikor az üzleti szféra a túlélésért küzd. A minimálbér emelése akkor helyes lépés, amikor a gazdaság virágzik, és az üzleti szféra gyarapszik. Ha viszont a jelenlegi helyzetben emelik meg a minimálbért, azzal csak felgyorsítják az üzleti struktúrák bezárásának ütemét az országban.

                 (pszv/korrespondent.net)