A görögdinnye termesztéstechnológiája III.

A dinnye talajigénye

Kárpátalja talajadottságai igen változatosak, de bőven találni olyan területet, ahol a dinnye környezeti feltételei teljesülnek, és jó dinnyét lehet termeszteni. Jóízű dinnye csak ideális talajon termeszthető.

A dinnye számára a közel semleges kémhatású, de enyhén savanyú talajok a legjobbak, amelyek pH-értéke 6,5–7,0 között mozog. Az ennél jóval lúgosabb talajokon a mikroelemek (Mg, Fe, Mn, Mo, Zn, Cu stb.) felvétele nagy terméskiesést tud okozni, vagy éppen ellenkezőleg: az erősen savanyú talajokon a makroelemek (N, P, K) felvétele gyengül, és mennyiségben/minőségben romlik a termés. Kárpátalja talaj­adottságai megfelelők ebből a szempontból, azonban vidékenként eltérő a talaj jellemző pH-értéke, sőt vannak olyan települések, ahol egy-egy parcellán belül is jelentős eltéréseket lehet mérni a talaj pH-értékében. A Tiszaháton jellemzően savanyú kémhatású talajokkal találkozhatunk, míg Beregszász környékén változatosabb, hol semleges, hol savanyú talajjal van dolguk a termesztőknek. Viszont az Ung-vidéken (Nagydobronyi kistérség) már – jobb esetben – semleges a talaj kémhatása, vagy – rosszabb esetben – gyengén lúgos a termőtalaj. A dinnye telepítése előtt minden esetben érdemes laboratóriumi talajvizsgálatot végezni, vagy felkeresni a falugazdászt, és megvizsgáltatni a talaj adottságait (pH- és EC-értéket tudunk mérni), mert ha tudjuk, hogy mivel lehet probléma a termesztés során, akkor felkészülhetünk rá, és megelőzhető a termésveszteség.

Amennyiben a talaj mésztartalma 1–1,5% között van, a növény kalciumellátottsága megfelelő, a termesztés szempontjából ideális. Magas mésztartalom esetén főként a vas és a mikroelemek felvételi zavarával kell számolnunk. Az alacsony mésztartalmú talajoknál pedig főként a kalciumhiány folyamatosan jelentkező tüneteivel (a hajtásvégeken a levelek kanalasodnak, nincs hajtásnövekedés, stb.) fog meggyűlni a bajunk. Mint tudjuk, Kárpátalján több talajtípussal kell számolnunk, de a legelterjedtebb a réti talaj, a barna erdőtalaj és a podzolos gyeptalaj. Ezekben a talajtípusokban az a közös, hogy kötöttek, és nagyon alacsony a mésztartalmuk. Az egykori Szernye-mocsár területén a talaj 70–100 cm mélyen általában kalciumban gazdag (egy vékony mészréteg húzódik végig), a kalciumtartalom közel 1–5%-os, tehát valamivel jobb a helyzet, de nem egyöntetű az eloszlás, vannak igen szélsőséges táblák is. Minden esetben érdemes talajvizsgálatot végezni, s amennyiben szükséges, a kalciumot mész vagy gipsz formájában pótolnunk kell. Nagyon fontos, hogy mérési eredmények nélkül nem szabad „ész nélkül” sem meszezni, sem gipszezni a talajt, mert súlyos következményei lehetnek a termesztés során, melyeket már nem tudunk korrigálni.

A túltrágyázott, szikes talajokat, ahol a sótartalom meghaladja az EC = 1,5–2,0-t, nem bírja a dinnye: vékony, sötétzöld indákat, rövid ízközöket, apró, sötét színű leveleket fejleszt. A gyökér az ilyen talajokon barna, kevésbé elágazó, vékony, gyengén fejlett. A déli, napos órákban a növény lankad, hervad. Ezek a tünetek a talaj magas sótartalmának a jelei, melyek a termesztés folyamatában már nem korrigálhatók, ezért még a tervezéskor érdemes a talaj sótartalmát megvizsgáltatni, legalább az összes sótartalmat: az EC-értéket. Vidékünk mezőségi talajai általában igen alacsony sótartalommal rendelkeznek, tehát „sovány” földdel van dolga a gazdának, de vannak kivételek, amikor trágyával vagy műtrágyákkal túlságosan megemeljük a talaj sótartalmát, amit a dinnye nehezen visel.

A talaj humusztartalma a tápanyag és a víz megkötésében játszik szerepet. A tápanyagok tekintetében forrásként nem elhanyagolható, de csak erre támaszkodni nem lehet, mindenek­előtt azért, mert Kárpátalja talajtípusainak humusztartalma ideális esetben 1–2,5% között mozog, ami kevés a dinnye számára. Különösen, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy folyamatosan termelünk az adott területen, viszont szerves anyagot alig forgatunk vissza a talajba, ami a humusztartalom folyamatos csökkenését idézi elő, tehát vidékünk talajainak valós humusztartalma nagyon csekély. Tehát minden dinnyetelepítés előtt szerves anyagot kell pótolnunk, mert a dinnye 3% fölötti humusztartalom mellett érzi jól magát. Lehetőleg ősszel szerves trágyázzunk (amennyiben szükséges alaptrágya kijuttatása), aztán középmély szántás következik, és tavasszal kiültethető a dinnye. A dinnye ültetésével a következő részben foglalkozunk bővebben. (Folytatjuk.)

Molnár Ádám,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei
Jótékonysági Alapítvány falugazdásza