Itt az Ullie legújabb dala

Betontengerek

A kárpátaljai fiatalokból álló Ullie zenekar 2020 májusában indult útjára. Azóta sorozatos résztvevőkként több különböző rendezvényen, illetve fesztiválon is bemutatták a zenéjüket, több koncertet és fellépést tudhatnak maguk mögött, így következésképpen egy jó adag tapasztalatot is zsebre tettek már a nagyközönség előtt való szereplésük alkalmával. „Még mindig van hová fejlődni” ‒ mondja Blanár Dávid zenekari vezető. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy április elején új dallal rukkoltak elő, ami immáron magában hordozza a hivatalos környezetet is, hiszen a Betontengerek című szerzeményt a budapesti SoundScan stúdióban rögzítették egy helyi producer segítségével. A korábban megjelenő dalaik sorra kárpátaljai stúdióban készültek el, többségét pedig saját maguk vették fel.

– 2022 szeptemberében készítettük az utolsó interjút veletek a nagy fesztiválszezont követően. Azóta mi történt a zenekar életében?

– Született sok új dalunk, illetve több tagcsere is történt az zenekarban. Azt is mondhatjuk, hogy az Ullie kezd egy kicsit alkotói körré válni. A most megjelent dalunkat is még a tavalyi formációval csináltuk meg, ami azt jelenti, hogy Danku és Kudron József, valamint Dudás Gergő is kiváltak az együttesből, helyettük csatlakozott hozzánk Dracskó Béla (Beregszász) basszusgitáros, illetve Szanyi Viktor (Eszeny), aki trombitázik és billentyűs hangszereken is játszik, ezért már velük, illetve a két régi tagunkkal, Ulyanna Donetska Blanár (Ungvár) énekessel és Teigler Gábor (Beregszász) dobossal készítettük el a Betontengerek című dalunkat. Ez az első olyan dalunk, amit hivatalosan is kiadtunk, több mint 150 platformon érhető el. Viszont ismét változás történt: még idén januárban kivált a zenekarból Dracskó Béla, és csatlakozott hozzánk Meringer Krisztián (Nagyszőlős), aki szintén basszusgitározik. Ezért van az, hogy a stúdiófelvételen és a videóklipben még Béla szerepel.

– Legutóbb arról is beszéltünk, hogy mindenképpen fejlődni szeretnétek a lemezkészítés, a színpadon való megjelenés és az egész produkció területén. Hogyan valósult ez meg?

– Sikerült fejlődnünk. Idén is az a tervünk, hogy sokkal kevesebb koncertet szervezünk és vállalunk, és sokkal több időt fogunk tölteni stúdióban és próbateremben. Új dalokat szeretnénk készíteni. A korábbi tagok dalait viszont nem sikerült beilleszteni a repertoárba, mert pont azok váltak ki, akik írták a dalokat. Viszont a jelenlegi formációval közösen hangszereljük a szerzeményeket, így várjuk a közös munka gyümölcsét. Tehát a menedzsment részét most annyira nem erőltetjük.

– Legutóbb hol koncerteztetek?

– Márciusban meghívást kaptunk a Kárpátaljai Jótékonysági Könnyűzenei Találkozóra, amely egy jótékonysági esemény is volt egyben, hiszen a 15 éves, fancsikai Koncsánszki Emília gyógyulását támogattuk, aki egy súlyos rákbetegséggel, a szarkómával küzd.

– Miről szól a most megjelent dal?

– Ez a dal már évekkel ezelőtt megszületett nálam. Már akkor is az járt a fejemben, hogy milyen jó lenne, ha lenne a hangszerelésben trombita, viszont az akkori formációban még nem volt trombitásunk, ezért mindig félretettük, de most úgy éreztük, eljött az idő ennek a dalnak a megjelenéséhez is. A dalszöveg maga arról szól, hogy a természetközeli életből hirtelen a nagyvárosban találja magát az ember. Egyébként meg bárkinek jelenthet bármit, mert eléggé alternatív a szövege. Viszont engem a nagyvárosba csöppenés hangulata ihletett meg benne.

– Mit terveztek a jövőre nézve?

– A közeljövőben még minimum 3 dalt szeretnénk kiadni. Emellett az új formációval arra törekszünk, hogy megtaláljuk saját magunkat, a saját stílusunkat, dalokat vegyünk fel és adjunk ki. Idénre ezek a terveink, szeretnénk visszavonulni a stúdióba, hogy minél jobb minőségű dalokat tudjunk készíteni.

A zenekar új dala:

Dankai Péter