A szamóca ültetése és az ültetés utáni teendők

A szamóca telepítéséről szóló cikksorozatunkban írtunk már a talaj-előkészítés és a fajtaválasztás mellett a palánták előkészítéséről és az ültetési időpont megválasztásáról is. Alábbi írásunkban a helyes ültetéssel, valamint az ültetés utáni teendőkkel foglalkozunk.

A szamóca ültetése

Ültetés előtt a leveles szamócapalánták gyökértörzsátmérőjének el kell érnie legalább a 7 mm-t, a kifejlett lombleveleinek száma pedig minimálisan 3 db kell hogy legyen. A gyökerek hossza legyen legalább 6 cm. A fejlettebb palánták használata mind az eredés, mind pedig a termés mennyisége és minősége szempontjából előnyösebb.

Ültetés előtt a palánták gyökérzetét ne vágjuk vissza, nem baj, ha nehezen fér majd be az ültetőgödörbe. A szabadgyökerű palántákat felszedés után azonnal el kell ültetni (maximum egy napig tárolhatók vizes újságpapírba csomagolva), a gyökérnek nem szabad kiszáradnia, fontos a gyökerek nedvességtartalmának a megőrzése. A palánták ültetése történhet kézzel és palántázógéppel. Az ültetőlyuk legalább 10–15 cm mély és 8–10 cm széles legyen.

Telepítéskor ügyeljünk az ültetési mélységre. A szamócapalántákat olyan mélyre ültessük, amennyire eredetileg a talajban voltak. Ennél mélyebb ültetés esetén a tőrózsa szívlevelei a talaj felszíne alá kerülnek, és a tenyészőcsúcs elhalhat. Magas ültetésnél a gyökerek kiszáradhatnak, és az új gyökérzet képződése akadályozott lesz. Ugyancsak gyakori ültetési hiba a kis méretű ültetőlyuk készítése, amelyben a palánták gyökérzete nem terülhet el a természetes állapotnak megfelelően. A visszahajlott vagy szűk helyen összezsúfolódott gyökerek egy része elpusztul, ezért a növények vontatottan fejlődnek. Mielőtt elkezdjük az ültetést, a talajt kellően fel kell tölteni nedvességgel.

Ültetés utáni öntözés

Az ültetés után a szamócaültetvény legfontosabb ápolási munkája az öntözés. Minél magasabb hőmérsékleten történik az ültetés, annál nagyobb figyelmet kell fordítani a megfelelő vízpótlásra. A gyökeresedési időszak kezdetén különösen fontos a rendszeres öntözés, ne hagyjuk kiszáradni a növényeinket. Átlagos időben 3-4 naponta, napos időben 2-3 naponta öntözzünk, a talaj nedvességét figyelembe véve. A fekete fóliával takart bakhátas művelésű szamócaültetvényeken – ahol a fólia alá helyezett csepegtetőszalagok biztosítják a kellő vízutánpótlást – a növények hűtésére és a páratartalom növelése céljából célszerű esőszerű párásító öntözést végezni nyár végi ültetés esetén. Szeptemberben gyakran van szárazság, ezért a rügydifferenciálódás elősegítésére és a tápanyagtartalékok őszi felhalmozása érdekében rendszerint öntözni kell. Viszont kerüljük a túlöntözést, mert az így betömörödött, levegőtlen talajban fertőzhetnek a gyökérbetegséget okozó gombák, amelyek akár a növények pusztulását is okozhatják.

Tápanyag-utánpótlás ősszel

Ilyenkor fel kell készítenünk a növényeinket a télre. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy „feldoppingoljuk” a növényeinket bokor nagyságúra, hanem csak megadjuk nekik a kellő mennyiségű tápanyagot. Kiültetés után a begyökeresedés a cél, ezért kezdetben foszfortúlsúlyos műtrágya használata javasolt (Master 13-40-13, csepegtetőszalagos öntözés esetén 0,5–1 kg/1 000 l víz). A begyökeresedést követően, a vegetáció megindulása után kiegyenlített (Master 20-20-20, csepegtetőszalagos öntözés esetén 0,5–1 kg/1 000 l víz) tápoldatozásra van szüksége a növényeknek. A tápoldatozás során a gazdák gyakran elkövetik azt a hibát, hogy túladagolják a nitrogént, aminek következtében a szamóca túl nagy levélzetet fejleszt, kevés virággal. Ezt igyekezzünk mindenképpen elkerülni.

Növényvédelem

Az ültetést követően a növényvédelemben a levélbetegségek és az atka elleni védekezés jelenthet feladatot. Már az ültetés előtt fontos jól szemügyre vennünk a palántáinkat, hogy nincsenek-e atkával fertőzve. Mindenképp csak atkától mentes palántát ültessünk, ezzel nagyban elősegítve a növényvédelmet. Ha később ezek az apró állatkák mégis megtámadnák növényeinket, az időben való felismeréssel sikeresebben küzdhetünk ellenük. Permetezésre az abamektin (pl. Vertimec Pro), fenpiroximat (pl. Ortus 5 SC), spirotetramat (Movento) stb. hatóanyagú szerek alkalmazhatók. Továbbá a különböző levélbetegségek – micosferella, gnomónia, diplokarpon – megjelenését követően vegyszeres védekezésként a difenokonazol + ciflufenamid (pl. Cidely Top), penkonazol (pl. Topas 100 EC) hatóanyagú szerek alkalmazhatók.

Tihor-Sárközi Mónika,

az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai
Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa