Elfogadták a költségvetést: Mire költ az állam jövőre?

A Legfelső Tanács november 19-én elfogadta a 2025. évi állami költségvetést. Az előző két háborús évhez hasonlóan Ukrajna jövőre is a nemzetközi segélyektől függ majd. A partnerek finanszírozzák az összes „civil” kiadást, sőt a katonaiak egy részét is. Minden pénzt, ami a gazdaságból folyik be, a háborúra fordítanak – írta az Ekonomicsna Pravda.

A kormány által 2025-re tervezett kiadások teljes összege csaknem 4 billió hrivnya, amelynek több mint a felét – 2,2 billió hr-t – a biztonsági és védelmi szektor finanszírozására fordítják. A költségvetési hiány felső határa 2025-ben a GDP 19,4%-a lesz, az állami és államilag garantált adósság 2025 végén nem haladhatja meg a 8,62 billió hr-t, ami a GDP 97%-a.

A makrogazdasági előrejelzés, amelynek alapján a Pénzügyminisztérium a 2025-ös bevételeket és kiadásokat kiszámította, lényegében nem változott az első olvasatban elfogadottakhoz képest. Ezek szerint a kormány azzal számol, hogy a dollár átlagos éves árfolyama a 2024-ben várt 41,27 hrivnyáról 45 hr-ra nő. A GDP az idei esztendőre prognosztizált 3,5% után jövőre csak 2,7%-kal nő majd. Az infláció a 2024-re jósolt 7,9% után 9,5% lesz jövőre. Az átlagbér 20 581 hr-ról 24 384 hr-ra emelkedik. A munkanélküliség némileg – 18,2%-ról 17,7%-ra – csökken.

A miniszteri kabinet a szociális szféra meghatározó mutatóin sem változtatott a második olvasatra benyújtott tervezetben, azaz a létminimum 2025. január 1-jétől 2 920 hr, a minimálbér 8 000 hr marad.

A 2025-ös költségvetés nem védelmi célú kiadásainak legnagyobb tétele az államadósság kiszolgálása lesz. A kormány 480 milliárd hrivnyát tervez a belső és külső hitelek kamataira költeni, vagyis többet, mint a szociális szférára, amely a költségvetési kiadások legnagyobb fejezete volt a háború előtti években.

Jövőre a szociális programok mintegy 420 milliárd hrivnyájába fognak kerülni az államnak – 50 milliárddal kevesebbe, mint 2024-ben. Mindenekelőtt a Nyugdíjalap támogatását nyirbálták meg, amelyből a „speciális nyugdíjakat” fizetik, miután a tervek szerint az Alap a jövőben önállóan fogja finanszírozni e kifizetések egy részét.

Az állandó kiadások lényegében a 2024-es szinten maradnak. Kivételt képez ez alól az oktatás, amelynek büdzséjét 18 milliárd hr-val 198,9 milliárd hr-ra növelték, valamint az egészségügy, amelyre 12 milliárd hr-val fordítanak többet (217 milliárd hr). Az oktatásra szánt pluszpénz zöméből (12 milliárd hr) január 1-jétől 1 300 hr, szeptember 1-től 2 600 hr bérpótlékot szándékoznak fizetni a pedagógusoknak.

Kellemetlen hír ugyanakkor a költségvetési dolgozók számára, hogy az ő béreik nem változnak jövőre, miután az állam nem emelte a minimálbért, amelytől az alapjuttatásuk függ. Nem változik a létminimum összegéhez kötött szociális kifizetések és ellátások többsége sem. Emelkedő infláció mellett egy ilyen lépés a polgárok reáljövedelmének csökkenéséhez vezethet.

A költségvetés végrehajtása nem lesz egyszerű. Egyfelől nagyban függ attól, hogy a nyugati szövetségesek folyósítják-e a szükséges forrásokat. Másfelől Volodimir Zelenszkij elnök lapzártánkig nem írta alá az adóemelésről szóló törvényt. A költségvetés összeállítói 141 milliárd hrivnya bevételre számítanak az adók és illetékek e törvény által előírt emeléséből, amelyet zömmel a biztonsági és védelmi szektor kiadásaira szándékoznak költeni.

(ntk/epravda.com.ua)