„A feldolgozott borszőlők minősége jónak mondható”

Változékony időjárást hozó évben milyen lett a szüret?

Az idei időjárás összességében hűvös márciusi, áprilisi, májusi fagyokkal megterhelt tavaszt hozott, nyáron volt aszály is, eső is, szeptember elején nyári meleget is, hűvös esőket is megéltünk, a hónap vége igen hűvös lett, most, október első felében pedig a hőmérséklet többnyire szokatlanul alacsony. Milyen lett mindezek mellett a szőlőtermés, milyen bor várható, s miként alakult idén a csemegeszőlők és a borok értékesítése? Ezekről és a kapcsolódó kérdésekről beszélgetett el lapunk munkatársa Varga István benei szőlésszel, borásszal, falugazdásszal.

– Még mindig két hektáron termeszti a szőlőit, fél hektáron csemegeszőlőt, másfél hektáron borszőlőt, vagy változott-e a termőterület nagysága, illetve a csemege- és a borszőlők aránya? Milyen arányban termeszt fehér és kék bogyójú fajtákat?

– Nem változott a termőterület nagysága. Fél hektáron csemegeszőlőt, és közel 2 hektáron borszőlőt termesztünk, a borszőlők közül 70 százaléka fehér a többi kék bogyójú fajta.

– Termeszt-e rezisztens fajtákat, ha igen, milyeneket, és a termőterület mekkora részén?

– Mint majdnem minden kárpátaljai szőlésznél, nálam is nagy a fajtaválaszték, hagyományos régi fajták mellett rezisztens fajtáim is vannak, például Pölöskei muskotály, Néró, Medina, ezek aránya a területen kb. 30 százalék.

– A csemegeszőlők és a borszőlők közül melyeket termeszti a legnagyobb arányban?

– A csemegeszőlő-fajtákból szintén nagy a választékom, egyik fajtából sem ültettem nagyon sokat, talán a legnagyobb tőkeszámban Arkadiját, Vosztorgot, Odeszkij szuvenyirt. A borszőlők közül pedig a Királyleánykát, az Ottonel muskotályt, a Traminit, a Sárga muskotályt, a Nérót, a Golubokot, a Medinát termesztem a legnagyobb mértékben.

– Milyen jelenleg a gazdasága gépi felszereltsége?

– A szőlőtermesztéshez szükséges gépek nagy része a rendelkezésemre áll, van egy kis kerti traktorom az utána kapcsolható, a talajmunkákhoz szükséges gépekkel. Még egy sor­aljaművelő eszközre lenne nagy szükségem, s természetesen a meglévő gépeket is folyamatosan modernizálnom kellene, de a mostani gazdasági helyzetben nincs mindenre lehetőségem.

– Az idei, nagyrészt hűvös tavasz milyen hatással volt a szőlőre? Tettek-e kárt a szőlőiben, illetve más benei szőlőtermesztők szőlőiben az áprilisi, májusi fagyok? Mekkora volt a kártétel?

– A tavaszi fagyok inkább a sík vidéken termesztett szőlőkben tettek komoly kárt, nálam, a domboldalon nem okoztak komoly terméskiesést, maximum 10 százalékos volt a kár, de sík vidéken ez akár 50 százalékos is lehetett.

– A szeszélyes nyár, a szeptemberi hűvös esők, a hűvös szeptember vége és október eleje milyen hatással voltak a szőlők érésére? Milyen betegségek és milyen mértékben támadták meg a szőlőit? Többször kellett-e permeteznie, mint egy átlagos évben, és mennyivel drágábbak a permetezőszerek a múlt évhez képest?

– Összességében nem volt rossz az időjárás, még a növényvédelmi feladatokat is jól meg lehetett oldani. Ami komoly kiesést okozott, az a júliusi jégeső okozta kár volt, főként a csemegeszőlőket tépázta meg, elcsúfította a fürtöket. Az idei évben nem kellett többet permetezni, mint egy átlagos évben, előre felkészült és odafigyelő gazdák 4-6 permetezéssel is meg tudták védeni a szőlőket. Mint minden évben, idén is tapasztaltuk a lisztharmat és a fekete rothadás támadását, de mindkettő kivédhető volt. A vegyszerek ára pedig 10-15 százalékkal növekedett.

– Eddig milyen csemege- és borszőlőket szüretelt le? Milyen a mennyiségük és a minőségük, a sav- és cukortartalmuk?

– Október elejére a szüretet már befejeztük, minden szőlőt leszedtünk, a csemegeszőlőket értékesítettük, a borszőlőt feldolgoztuk. A feldolgozott borszőlők minősége jónak mondható mind a cukor, mint pedig a savak mennyisége és minősége jobb, mint egy átlagos évjáratban, a mennyiség pedig jó közepesnek mondható.

– Idén milyen volt a csemegeszőlők és a borok forgalma? A Belső-Ukrajnából Kárpátaljára érkező turisták milyen arányban keresik és kedvelik már a történelmileg vidékünkre jellemző száraz és félszáraz borokat, és milyen mértékben keresik még a félédes, édes borokat?

– A borászatok nagy része továbbra is Belső-Ukrajnába adja el a borokat, vagy postai csomagküldő szolgálaton keresztül, vagy a hozzánk érkező turistáknak közvetlenül. A turistaszezon összességében jónak mondható. A vendégek nagy többsége továbbra is a félédes borokat kedveli, de ezen a téren egyre nagyobb javulást tapasztalok, egy lassú, de folyamatos változást látunk a száraz, félszáraz borok irányába, ami jónak mondható.

– Előreláthatólag milyen évet fog zárni az idén?

– Összességében egy közepes évet.

– Tervezi-e a termőterület növelését, további gépek, felszerelések beszerzését?

– A termőterületet mindenképpen szeretném növelni, amint azt az ukrán gazdasági helyzet megengedi, a gépesítést pedig mindenképpen javítani kell, mert élő munkaerő nem hozzáférhető, és nagyon drága is. Amit lehet, gépesítünk a költségek optimalizálása érdekében. Zárásul pedig megjegyezném: most félve hallgatjuk a Kárpát-medence híreit az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazmával kapcsolatban. Sajnos, egyre több helyen üti fel a betegség a fejét és teszi tönkre a termőterületeket. Csak remélni tudjuk, hogy nálunk nem terjed el ez a veszedelem, illetve igyekszünk felkészülni szakmailag a betegség megfékezésére. Ezúton is szeretném felhívni a szőlősgazdák figyelmét, hogy ne vegyék félvállról ezt a fenyegetést, és ha gyanús tőkével találkoznak, késedelem nélkül forduljanak szakemberhez!

Lajos Mihály