A házi kerti kivi gondozása és termesztése

A kivi (Actinidia deliciosa) látványos, ízletes és igazi vitaminbomba, mégis kevesen tudják, hogy nemcsak a déli országokban, hanem a hazai kertekben is remekül megterem. A kúszónövényként fejlődő kivi nemcsak különleges gyümölcsével, hanem díszítőértékével is kiemelkedik. Lugasra, pergolára felfuttatva árnyékot ad, ősszel pedig zöld arannyal, azaz bő terméssel hálálja meg a gondoskodást.

A kivi eredete és jellemzői

A kivi őshazája Kína, ahol évszázadok óta termesztik, de világszerte Új-Zéland tette ismertté – innen ered a ma használt neve is. A növény erőteljesen növekszik, évente akár 5-6 méteres hajtásokat is hoz, így mindenképp szüksége van támasztékra. A levelei nagyok, bársonyos tapintásúak, a virágai fehéressárgák és illatosak, május–júniusban nyílnak.

A kivi kétlaki növény: külön töveken fejlődnek a porzós és a termős virágok. Terméshez tehát legalább egy porzós és egy termős példányra van szükség. Egy hím növény akár hat–nyolc termő beporzására is elegendő. Kisebb kertekbe öntermékeny fajták, például a Jenny ajánlott, de ezek termése valamivel kisebb.

Ültetés és gondozás

A kivi ültetésének legjobb ideje a kora tavasz vagy az ősz vége. Napfényes, szélvédett helyet válasszunk, mert a fiatal hajtásokat a fagy károsíthatja. A növény a laza, tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő képességű talajt kedveli, ezért ültetéskor érett komposztot vagy trágyát is keverhetünk a földjéhez. A tövek között legalább 2–2,5 méter távolságot hagyjunk.

A kivi vízigényes, ezért a forró nyári időszakban rendszeresen öntözzük, de kerüljük a pangó vizet, mert az a gyökerek rothadását okozhatja. A talaj nedvességének megőrzésére kiváló megoldás a mulcsozás.

A növény gyors növekedése miatt támrendszerre van szükség – pergolára, huzalos kordonra, vagy fal mellé futtatva is nevelhető. Egy jól fejlett tő akár 30–40 kilogramm gyümölcsöt is hozhat évente.

Metszés – a termés titka

A kivi a másodéves vesszőkön terem, ezért a rendszeres metszés elengedhetetlen. Az első komolyabb metszésre az ültetés utáni második évben kerül sor, amikor a főtörzs kialakítása a cél. A későbbi években két alkalommal kell metszeni:

• tél végén, a nedvkeringés megindulása előtt (február–március): ilyenkor a letermett, el­öregedett és sűrűn álló vesszőket távolítjuk el;

• nyáron, a hajtásnövekedés csúcsán (július–augusztus): ekkor a termőhajtások végét kurtítjuk, a gyümölcsök mögött 8–10 levelet hagyva.

Ezzel a tápanyag a gyümölcsökbe, nem pedig a felesleges hajtásokba kerül, így a termések nagyobbak és zamatosabbak lesznek.

Szaporítás és fajták

A kivi dugványról, bujtással vagy oltással is szaporítható, de a legbiztosabb eredményt az előnevelt, konténeres növények adják.

A legismertebb fajta a Hayward, amely nagy, édes termésű és jól tárolható. Ennek porzós párja a Tomuri. A minikivi (Actinidia arguta) szintén kedvelt faj: kisebb, héjastul fogyasztható bogyói vannak, és gyorsabban fordul termőre.

Betakarítás és tárolás

A kivi október elejétől a fagyokig szedhető. A gyümölcs ekkor még kemény, de utóérő, vagyis szobahőmérsékleten néhány nap alatt megpuhul. Hűvös helyen akár tavaszig is eltartható, így hosszú ideig élvezhetjük saját kertünk termését.

A friss kivi C-vitamin-tartalma kiemelkedő: egyetlen darab fedezi a napi szükségletet. Emellett A-, E- és K-vitaminokat, valamint ásványi anyagokat is bőséggel tartalmaz. Nem véletlenül nevezik a természet egyik legegészségesebb gyümölcsének.

Növényvédelem

A kivi szerencsére kevés növényvédelmi problémával küzd. A gondok többsége megelőzhető a megfelelő metszéssel és levegős lombfallal. Tartósan nedves, párás időben azonban előfordulhat szürkepenész (Botrytis cinerea) vagy levélfoltosság. Ilyenkor a beteg leveleket, elszáradt hajtásokat el kell távolítani, és megelőzésként réz- vagy kénalapú gombaölő szerrel (pl. bordói lé) permetezhetünk, lehetőleg virágzás előtt vagy után.

A kártevők közül ritkán, de megjelenhetnek levéltetvek, illetve takácsatkák, főleg meleg, száraz időben. Ellenük természetes módon is védekezhetünk káliszappanos vagy neemolajos permetezéssel. A fiatal hajtásokat érdemes rendszeresen ellen­őrizni, mert a tetvek gyorsan elszaporodhatnak.

A túlöntözés és a pangó víz kerülése szintén növényvédelmi tényező: a jól levegőző, komposzttal dúsított talaj a legjobb védelem minden betegség ellen.

A kivi nem csupán egzotikus különlegesség, hanem ellenálló, díszes és bőtermő növény, amely egy kis gondoskodással bármely kert ékköve lehet. A megfelelő helyválasztás, a rendszeres öntözés és metszés, valamint az alapvető növényvédelmi szabályok betartása mellett évről évre élvezhetjük a friss, zamatos, vitamindús gyümölcsöt saját lugasunkról.

Nadimova Erzsébet,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa