Bizonytalan tanévkezdés? – A Fornosi Gimnáziumban is becsengettek
Új tanév kezdődött Kárpátalján, a magyar oktatási intézmények számára azonban továbbra is az egyik legfontosabb kérdés, milyen feltételek mellett őrizhetik meg magyar tannyelvű képzésüket és jelenlegi státuszukat. Bár az elmúlt években több kisebbségvédelmi módosítás is született Ukrajnában, az iskolahálózat átalakítása több magyar intézmény jövőjét is bizonytalanná tette.
A kárpátaljai magyar iskolákhoz hasonlóan a Fornosi Gimnáziumban is megtartották a tanévnyitót. Az intézményben 53 diák kezdi meg a 2026/2027-es tanévet, miközben az iskola közössége továbbra is azért küzd, hogy a gyerekek helyben, magyar nyelven folytathassák tanulmányaikat. Az iskola 53 tanulója közül 23-an az alsó tagozaton, 30-an pedig az ötödik–kilencedik osztályban tanulnak. Utóbbi évfolyamokon egyelőre mindenhol biztosított a minimális létszám, osztályonként legalább öt gyermek vesz részt jelenléti oktatásban.
A tanévkezdést ugyanakkor bizonytalanság előzte meg. A csökkenő gyermeklétszám miatt felmerült a gimnázium átszervezése, illetve intézménytípusának megváltoztatása. A fornosi iskola már a Munkácsi kistérség tizenharmadik olyan oktatási intézménye, amelynél napirendre került ez a lehetőség. A gimnáziumnak emellett pedagógushiánnyal is meg kell küzdenie: többek között matematika-, fizika-, kémia- és informatikatanárra is szükség lenne.
Az intézmény megmaradása különösen fontos a helyi magyar közösség számára. Puskás Veronika alsós tanár, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség helyi alapszervezetének elnöke szerint Fornos földrajzi helyzetéből adódóan is kiemelt szerepe van a magyar iskola fenntartásának.
„Mi itt vagyunk a végeken, mert tőlünk már az ukrán falvak és a város kezdődik. Számunkra nagyon fontos, hogy megmaradjunk, hogy itt maradjunk a szülőfalunkban, és anyanyelven tanulhassanak a gyermekeink” – fogalmazott. Hozzátette: hálásak azoknak a szülőknek, akik továbbra is a helyi magyar iskolát választják gyermekeik számára.
A kis létszámú magyar iskolák helyzetében ugyanakkor fontos változást hozott az ukrán kormány júliusi döntése. A módosított szabályok értelmében az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén – így magyarul – oktató nemzetiségi osztályokat működtető intézmények tanulóit akkor is figyelembe veszik az állami oktatási szubvenció kiszámításakor, ha az iskola összlétszáma nem éri el az általánosan meghatározott minimumot.
A fornosi szülők és az egész közösség ezért ragaszkodik a magyar nyelvű oktatáshoz és iskolájukhoz, hiszen egy, az Európai Unióhoz csatlakozni vágyó országban biztosítani kell az anyanyelvű oktatást. Bíznak abban, hogy a jövőben csak pozitív változások érik az oktatási rendszert.
A bizonytalanság (és talán félelem?) ugyanakkor a tanévnyitókon is érzékelhető: több magyar oktatási intézményben elővigyázatosságból már nem jelenítik meg a magyar nemzeti zászlót, és a magyar himnusz sem hangzik el az ünnepségeken.
D. K.
