Nemzetközi konferencia a tudományos párbeszéd jegyében

Szeptember 16–20. között nemzetközi konferenciát rendeztek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátalja Magyar Egyetemen. Az eseményen részt vett Felvidékről a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete.

Szeptember 16-án és 17-én tudományos műhelymunkára, workshopokra, valamint könyvkiállításra is sor került. A konferencia ünnepélyes megnyitója szeptember 18-án valósult meg. A megnyitón felszólalt Csernicskó István, a Rákóczi Egyetem rektora, valamint Bauko János, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének vezetője is.

Csernicskó István rektor a tudományos párbeszéd és a nemzetközi együttműködés kapcsán elmondta: „A tudomány szükségszerűen nemzetközi, ugyanakkor nemzeti is. Főleg az olyan humán- és társadalomtudományok, mint például az irodalomtörténet, az irodalomtudomány vagy éppen a nyelvészet, a nyelvtudomány. Nyitrán, a magyar nyelvterület északnyugati peremén, és itt, Beregszászban, Kárpátalján, a magyar nyelvterület északkeleti peremén nagyon komoly nyelv- és irodalomtudományi kutatások zajlanak. A két kutatóműhely, a nyitrai és a beregszászi, hosszú-hosszú évek óta együttműködik. Hasonlóak a problémáink: kisebbségi sorban élő, magyarul oktató egyetemi és kutató emberek vagyunk, akiket érdekel a környezetük. Megpróbáljuk vizsgálni a szlovákiai magyarok, illetőleg a kárpátaljai magyarok két- és többnyelvűségét; ők a szlovákiai, mi pedig a kárpátaljai magyar irodalmat kutatjuk. Éppen ezért rengeteg közös témánk van. Nagyon sok a hasonlóság, ugyanakkor rengeteg különbség is van abban, hogyan élünk, hogyan dolgozunk, milyenek azok a viszonyok, amelyek között élünk és oktatunk. Az együttműködés abból is fakad, hogy jó néhány közös kutatási programunk volt. Például a nyitrai kollégákkal együtt vizsgáltuk, milyen kihívásokkal jár az államnyelv oktatása a magyar tannyelvű iskolákban, vagy azt, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az anyanyelvi nevelést a magyar tannyelvű iskolákban Szlovákiában, illetőleg Ukrajnában. Ezek olyan kérdések, amelyek valamennyiünket foglalkoztatnak. Nem véletlen hát, hogy a két kutatóműhely úgy döntött, hogy meglátogatja egymást, és szervezett keretek között, mégis kissé kötetlenül beszélgetünk arról, hogyan látjuk mi a saját problémáinkat, hogyan látják ők a saját problémáikat, és megpróbáljuk megtalálni a kapcsolódási pontokat. Közös publikációk születhetnek, közös kutatási ötletek jöhetnek létre, és ha megismerjük egymást, azzal valamennyien nyerünk. A találkozónak, ennek a programnak az apropóját az is adja, hogy tavaly ünnepeltük a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulóját, és tulajdonképpen még mindig tart az MTA 200 program. Ennek keretében rengeteg találkozóra, konferenciára, kiállításra és mindenféle más programra került sor. Ez is jelzi, hogy a magyar tudomány nem áll meg Magyarország határain belül: a magyar tudományosság túlterjed a mai Magyarország határain, és magyar tudósok, magyar kutatók dolgoznak a Magyarországgal szomszédos országokban is. Mindez együtt adta, illetve hozta azt az ötletet, hogy a kollégák ellátogassanak hozzánk. A párbeszéd és az együttműködés kölcsönös, kétirányú dolog, és így lehet egyre közelebb kerülni egymáshoz, valamint egyre eredményesebb és hatékonyabb munkát végezni.”

A konferencia keretében Csernicskó István tartott plenáris előadást, majd a felvidéki és kárpátaljai nyelvészek és kutatók mutatták be tevékenységüket és kutatásaikat, több könyvbemutatóra is sor került. Szeptember 19-én workshopok és kerekasztal-beszélgetések keretében ismerkedhettek meg a résztvevők a kétnyelvű oktatási terekhez, valamint az irodalomtanításhoz kapcsolódó jó gyakorlatokkal. A nap, egyben a konferenciasorozat záróprogramjaként helytörténeti kirándulásra került sor.

LI