Rekordlétszámú hallgatóval vette kezdetét az új tanév a Rákóczi Egyetemen

Harminc évvel ezelőtt még 74 hallgatóval és négy szakkal kezdte meg működését, idén pedig 1681 hallgatóval és 34 képzéssel indította el a 2026/2027-es tanévet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem. A szeptember 30-án a beregszászi református templomban megtartott ünnepi tanévnyitón az intézmény vezetői és meghívott vendégei az elmúlt három évtized eredményeiről, az egyetem előtt álló feladatokról, valamint a kárpátaljai magyar felsőoktatás jövőjéről beszéltek. Az ünnepségen Rákóczi-díjjal ismerték el a Magyar Rektori Konferenciát és Kohut Attila professzor emeritust.

A tanévnyitó ünnepség hagyományosan a történelmi zászlók bevonulásával kezdődött, majd Margitics János egyetemi lelkész, a Beregszászi Református Gyülekezet lelkipásztora a Zsoltárok könyvéből felolvasott verssel köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően elhangzott nemzeti imádságunk és az egyetem himnusza, a Rákóczi Ferenc bús éneke című kuruc kori ének.

Csernicskó István rektor ünnepi beszédében az egy évvel korábbi tanévnyitóra utalt vissza, amikor még történelmi tanévként beszélt az intézmény egyetemi rangra emelkedéséről.  Kiemelte, hogy az egyetemi rang nem önmagában elérendő cél: „Az egyetemi rang nem jutalom, amit ki lehet tenni a vitrinbe. Kötelezettség. Ma már nem azt kell bizonyítanunk, hogy egyetem lettünk. Azt kell naponta igazolnunk, hogy egyetemként is megálljuk a helyünket.”

Az intézmény eredményeinek különös súlyt ad, hogy mindezt háborús körülmények között, csökkenő népesség és elvándorlás mellett sikerült elérni – emelte ki a rektor.

2026-ban összesen 693 új hallgató csatlakozott az intézményhez, 576-an alapképzésre és 117-en mesterképzésre, így az új tanévet összesen 1681 hallgató kezdte meg, ami 99-cel több, mint az előző évben.

A rektor ezt nem egyszerű statisztikai adatként értékelte: „Ez az 1681 hallgató számomra nem egyszerű statisztikai adat. Ez 1681 döntés. 1681 ember, aki úgy gondolta, hogy érdemes tanulni. Érdemes diplomát szerezni. Érdemes terveket készíteni. És érdemes mindezt itt, a Rákóczi Egyetemen tenni. Ez bizalom. A bizalom pedig megtisztelő, de veszélyes dolog: meg kell szolgálni.”

Csernicskó István szerint ennek fontos üzenete van a kárpátaljai fiatalok számára: „Mi nem választás elé akarjuk állítani a fiatalokat, hogy vagy Kárpátalja, vagy Európa. Azt szeretnénk megmutatni, hogy lehet Kárpátaljáról Európába menni úgy, hogy közben legyen hová hazajönni. Lehet mobilitásban részt venni, tapasztalatot szerezni, világot látni, kapcsolatokat építeni – anélkül, hogy az embernek ehhez végleg hátat kellene fordítania annak a közösségnek, ahonnan elindult.”

Magyarország Beregszászi Konzulátusának nevében Vida László főkonzul is köszöntötte az egyetemi közösséget. Kiemelte, hogy az idei tanévnyitó különleges évfordulóhoz kapcsolódik. Napra pontosan harminc évvel korábban, 1996. szeptember 30-án tartották az intézmény első tanévnyitóját, ami azóta egyetemként, sőt egy egész nevelési, oktatási és kutatási intézményhálózat központjaként működik, és végérvényesen felrajzolta Beregszász városát a Kárpát-medence és egyben Ukrajna oktatási és tudományos térképére

„Van mit ünnepelnünk tehát. A tanévnyitó egyszerre kezdet és folytatás. Új hallgatók érkeznek, új ismeretek, barátságok születnek, és új feladatok kezdődnek. Közben pedig folytatódik az az áldozatos, kitartó munka, amit az egyetem oktatói, kutatói, diákjai, az egyetemi közösség tagjai és vezetői, szoros együttműködésben végeznek a szülőkkel, az intézményfenntartókkal. A folytatásnak, a folyamatosságnak rendkívüli jelentősége van. A külhoni magyar közösségek közül a kárpátaljai van a leginkább szorongatott helyzetben. [...]   A háborús körülmények között különös értelmet nyer az a tény, hogy itt van folytatás, hogy vannak új hallgatók, magyarul tanuló diákok, van kinek átadni a tudást” – emelte ki a főkonzul.

A tanévnyitó meghívott vendége volt Merkely Béla, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Semmelweis Egyetem rektora is. Beszédét Szent-Györgyi Albert szavaival kezdte: „Ahogyan ma tanítunk, olyan lesz a holnap.”

Merkely Béla méltatta a Rákóczi Egyetem fejlődését, amely szerinte a rendkívül nehéz, háborús körülmények között is az oktatás és a tudomány erejét mutatja. „A tanévnyitó minden esztendőben az újrakezdés ünnepe. Különösen igaz ez itt, Kárpátalján, ahol az elmúlt évek megtanítottak bennünket arra, hogy az újrakezdés nem magától értetődő állapot, hanem nap mint nap meghozott döntés. És talán éppen ezért különleges jelentősége van annak is, hogy milyen nyelven tanulunk, tanítunk és gondolkodunk. A magyar nyelv nem fal, amely elválaszt bennünket a világtól, hanem híd, amelyen keresztül értékeket, tudást és tapasztalatot lehet továbbadni. Magyarul gondolkodni és tanulni annak a kulturális alapnak a megőrzését jelenti, amelyből megújulva nyitottak lehetünk a világ felé” – hangsúlyozta, majd hozzátett: „A háborús helyzet nehéz. Azonban az, hogy milyen Kárpátalja következik utána, már ma formálódik az előadótermekben, a laboratóriumokban, a könyvtárakban és a kollégiumi szobákban. Minden megtartott óra, minden sikeresen teljesített vizsga, minden megszerzett diploma egy kicsi, de nagyon fontos építőkő azon a jövőn, amelyet ma lehet még csak elképzelni tudunk.”

Ezután az elsőévesek fogadalomtétele és diákká avatása következett. Az ünnepélyes eskü szövegét Ráti Zsófia elsőéves magyar nyelv, irodalom és kommunikáció szakos hallgató olvasta elő, majd Orosz Ildikó, a Rákóczi Egyetem elnöke és Csernicskó István rektor kézfogással avatta diákká az új egyetemi polgárokat. Ezt követően felcsendült a diákhimnusz, a Gaudeamus igitur.

Az ünnepségen átadták az egyetem legmagasabb kitüntetését, a Rákóczi-díjat is, amelyet az intézmény olyan személyeknek vagy szervezeteknek adományoz, akik/amelyek kiemelkedően járultak hozzá az egyetem, illetve a kárpátaljai magyar felsőoktatás fejlődéséhez és támogatásához. Az idei díjazottak: a Magyar Rektori Konferencia, valamint Kohut Attila professzor emeritus, az egyetem nyugalmazott rektorhelyettese és rektori szaktanácsadója.

A Magyar Rektori Konferenciát a kárpátaljai magyar felsőoktatás iránt tanúsított szakmai támogatásáért és felelősségvállalásáért ismerték el. A Szakál Imre, a Rákóczi Egyetem rektorhelyettese által felolvasott laudációban elhangzott, hogy a szervezet különösen a háború teljes körűvé válását követően nyújtott konkrét segítséget az intézménynek. Az intézmény nevében Merkely Béla elnök vette át a kitüntetést.

A másik díjazott, Kohut Attila professzor emeritus több évtizedes intézményi munkáját Berghauer Sándor, a Rákóczi Egyetem rektorhelyettese ismertette. A laudáció szerint gazdasági rektorhelyettesként Kohut Attila fontos szerepet vállalt az egyetem fejlesztési és beruházási projektjeiben, a háború kitörésekor pedig az egyetemi közösség és a Kárpátaljára érkező menekültek megsegítésében is részt vett. A díjakat Orosz Ildikó és Csernicskó István adta át.

Az eseményen Az év középiskolája elismerő okleveleket is átadták, amelyeket azok az egyetemmel együttműködő kárpátaljai középiskolák kaphatnak meg, ahonnan az elmúlt felvételi időszakban a legtöbb diák nyert felvételt a Rákóczi Egyetem képzéseire.

A tanévnyitón Orosz Ildikó, az egyetem elnöke is köszöntötte az új hallgatókat és az egyetemi közösséget. Elmondta: „Ez a tanévkezdés nem csupán a naptár szerinti rendet jelenti, hanem a rendíthetetlenség, a kitartás és a jövőbe vetett hit újabb bizonysága. Olyan időszakban állunk itt, amikor a tanulás, a tudás megszerzése a szülőföldön nem egyszerűen egy választási lehetőség, hanem bátor, gerinces állásfoglalás.”

A jelenlegi helyzetről szólva hangsúlyozta, hogy az életet nem lehet a háború végéig felfüggeszteni. „Sokan vágyunk már a békére, de az életet – sem a miénket, sem a diákokét – nem lehet felfüggeszteni, áthelyezni egy megrendelt szolgáltatásként későbbre, majd a háború utáni évekre, a könnyebb időkre, hanem a jelenlegi helyzetben kell megélni azt, kihozni magunkból és a helyzetből a lehetőségekhez képest a legjobbat. Az egyetem megmutatta, hogy képes ezt megtenni. Háború alatt is képesek voltunk fejlődni és egyetemi rangra emelkedni a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolából. Ezt tesszük tovább ebben a tanévben is” – tette hozzá, majd ünnepélyes megnyitotta a 2026/27-es tanévet.

A tanévnyitó végén a történelmi egyházak képviselői – a római katolikus egyház képviseletében Molnár János püspöki helynök, beregszászi esperes-plébános, a görögkatolikus egyház nevében Marosi István atya, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatója, a református egyház részéről pedig Zán Fábián Sándor püspök – kérték Isten áldását az új tanévre.

Az ünnepség a Szózat elhangzásával és a zászlók kivonulásával zárult.

Kun Viktória