Hatvanmillió köbméter víz fenyeget

Szalóka és Eszeny még mindig veszélyben

2001. március 23., 01:00 , 10. szám

Az elmúlt hét során újabb 12 települést öntött el a tarpai és a tivadari gátszakadások következtében a Tiszából kiáradó víz. Hetyen, Harangláb, Danyilovka, Badó után Újbátyú és Nagybakos egy része szenvedte el az árvizet, amely követve a terep esését, a legmélyebb fekvésű Szalóka térségében rekedhet meg véglegesen. A vízügyi szakemberek arra számítottak, hogy a Csaronda csatorna két ága természetes úton elszállítja a vizet a Tiszába és a Latorcába, illetve az állandó szivattyútelepek képesek lesznek visszaemelni azt a folyókba. Becslések szerint ez a folyamat jó esetben 40 napot vett volna igénybe, az ismételt esőzések azonban vízszint-kiegyenlítődést idéztek elő, ami tovább lassította a folyamatot.

A veszélyeztetett települések közül eddig egyedül Bótrágyot sikerült megmenteni. A falu lakói és a járásból érkezett több ezer segítő kéz mintegy 9 km hosszú nyúlgátat építettek a település köré. Egy álló héten át éjjel-nappal folyt a munka, hogy megállásra kényszerítsék az irdatlan víztömeget. A település határában egyébként az 1948-as árvizet követően egyszer már megépült egy állandó töltés, de néhány éve felszámolták azt, mondván, nem lesz már rá szükség.

– Egy hétig fenyegetett bennünket a kitelepítés veszélye – mondja Hajdú Ferenc tanácselnök. – A szomszédos Haranglábról és Hetyenből is mintegy 300 ember menekült hozzánk értékeikkel, jószágaikkal együtt. Múlt hét hétfője és keddje volt a legkritikusabb időszak, amikor a falu apraja-nagyja 48 órán keresztül rakta a homokzsákokat.

– Az operatív segítség ezt követően érkezett. Volt olyan nap, hogy 2500-an dolgoztak a töltésen – meséli Hajdú Bertalan, a gátépítési munkálatokkal és anyagbeszerzéssel megbízott helyi lakos. Kiemelném Dercen és Fornos községeket, ahonnan tíz traktort is kaptunk, ami meggyorsította a munkánkat. A sötétség beálltával gumiabroncsokat égettünk, ezek szolgáltak fáklyák gyanánt.

A végsőkig elkeseredett emberek végül a Szernye-alsó patakba terelték a vizet, amely a Csaronda csatornával van összeköttetésben. Azt nem lehetett tudni, mennyi vizet képes elszállítani a patak és mikor fordul esetleg vissza.

A Tarpánál kiömlött 140 millió köbméter vízből a magyar vízügyi hatóságok jelentése szerint mintegy 30 millió köbméternyi árasztotta el Danyilovka és Badó térségét, ami a határon túlról várható vízmennyiség felét teszi ki. A víztenger a legmélyebb fekvésű település, Szalóka felé halad, ahol megrekedve katasztrófával fenyegeti az ungi települést. Itt két nap alatt épült meg a falut övező nyúlgát mintegy 4 km hosszan, néhol elérve a másfél méteres magasságot.

– Eddig a Tiszától féltek a faluban, a gátat erősítették napokon át, most meg hátulról támad a víz – mondja Szilvási Zoltán vízügyi szakember. – Jelenleg három helyen folyik a víz visszaemelése a gátak fölött: Ásványnál a 13-as szivattyúállomás a Csaronda-Latorca ágba, Újbátyúnál a beregszászi 1-es a Szernye-alsóba és Szalókánál a 21-es közvetlenül a Tiszába.

– Szalóka térségébe másodpercenként 12 köbméter víz kerül, mégpedig a Csaronda alatt átvezető öt darab csővezetéken keresztül – tájékoztat Mikola Andruszj, az ungvári járási állami adminisztráció elnöke. – A 21-es állandó szivattyútelepen 4 szivattyú működik, amelyek mellé újabb hármat telepített a magyarországi árvízvédelem gyulai munkacsoportja. Ez is kevésnek bizonyult azonban, így további négy szivattyút állítanak üzembe. Ezekkel együtt 8,5 m3/s víz kerül vissza a folyóba, így az itt maradó 3,5 m3/s vízmennyiség okozza jelenleg a problémát.

A gyulai munkacsoport vezetője, Frojo Miklós elmondta, hogy az újabb szivattyúk üzembe helyezését nagymértékben lelassítja, hogy a területi vezetőség először csak három szivattyút igényelt, és utólag már ezeken átemelve kell a következő négyet lefektetni. Szerinte célszerűbb lett volna azonnal héttel kezdeni a munkát, annál is inkább, hogy az idő a szalókaiak ellen dolgozik.

A telepített szivattyúk csak addig dolgozhatnak, amíg el nem éri elektromos részeiket a víz. Ha ez bekövetkezik, már csak a töltések védhetik meg a községet, azt viszont nem lehet tudni, hogy azok meddig állhatnak ellen a víz nyomásának.

P. Zs.