Honalapító a sátor alatt
Szürte: Szoboravatásra készülve
Szürtében talán nincs is olyan ház, ahol ne tudnák még, hogy milyen nagy fába vágta két fafaragó a vésőjét a katolikus templom udvarán. A kíváncsibbak nap mint nap el is zarándokolnak a helyszínre, megszemlélik a mesterek munkáját. A budapesti Frech’ Ottó, a tiszacsomai emlékpark két alakjának, Szent István és Árpád szobrának megfaragója és tanítványa, Szabó József ezúttal ismét az országalapító szent alakján munkálkodik.
– Magyarország 1100 éves – mondja Tóth Lajos festőművész, a szobor megálmodója –, és Szent István volt az, aki a magyarságot megtartotta a Kárpát-medencében, illetve összekapcsolta Európával. 1996-ban vetődött fel az emlékmű ötlete, akkor egy, a falu központjában álló bronzszobrot terveztünk, de a körülmények nem tették lehetővé a megvalósítást. Két éve újra szóba került a szobor, akkor ajánlottam Frech’ Ottót, akit már régebben ismertem. A mesternek több köztéri szobra áll már Magyarországon és a környező magyarlakta vidékeken, ráadásul szívességből, a saját maga örömére farag.
– Semmiféle különösebb igényt nem támasztottunk a mesterekkel szemben – mondja Braun Éva, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke –, a képzeletükre bíztuk a szobor megformálását. Az alapanyagul szolgáló mintegy 250 éves tölgyfát tavaly ősszel vágtuk ki, majd Frech’ Ottó utasításai szerint tároltuk.
A fafaragóknak a templomudvar szomszédságában élő tanácselnök, Puskár Árpád adott szállást, így pirkadattól szürkületig pattog a forgács a tölgyfáról, mindössze az étkezések kedvéért szünetel időnként a munka. Az amatőr fafaragók, ahogyan önmagukat titulálják, augusztus elsején érkeztek, s munkájuk nyomán már egy hét múlva kivehető volt a fában a honalapító király alakja.
– Nem sok variációs lehetőségünk van István alakjával kapcsolatban – meséli Frech’ Ottó. – Nem maradt fenn róla kép, csak egészen késői ábrázolások ismertek. Állítólag a koronázási paláston ő látható, ami azonban egyáltalán nem biztos, de egy hímzett arckép után amúgy is nehéz faragni, így nagyrészt a képzelőerő nyújt kapaszkodót. Nehéz lenne elmondani, milyennek képzelem, a véső jobban tudna szólni róla: ütöm, verem, végül kialakul. 2,30 méter lesz a figura a fejtetőtől a talpáig, ehhez jön még a korona és az 1,10 méteres talapzat. A templom hossztengelyében fog állni, négy-öt méterre attól, egy kissé elfordítva. István kardját a Prágában őrzött kard mintájára formázzuk, kezében országalma és jogar.
A szoboravatás napján, augusztus 18-án egész napos program várja az ünneplőket. Délelőtt sportvetélkedőkkel kezdődik a falunap, 12 órakor felavatják a szobrot, délután a futballmeccsek következnek, majd koncertre kerül sor a kultúrház előtt, melyre Magyarországról is várnak népdalcsoportokat.
A faragómester számára azonban nem áll meg az élet. Az avatást követően Abaújszántón várják őt és segítőtársát, ahol Aba vezér szobra kerül majd ki a vésők alól.
O. T.
