Lassan elvándorlunk?

Magyarországi bevándorlási hivatalok

2003. szeptember 12., 02:00 , 139. szám
.....s kukán át a hivatalig

1997 és 2002 között 7161 ukrán állampolgár folyamodott Magyarországon bevándorlási vagy letelepedési engedélyért. Tavaly közel négy­ezren kértek magyarországi ideiglenes tartózkodási engedélyt, 2,5 ezren munkavállalási céllal. Egyéves tartózkodásra jogosító vízumot közel 3,5 ezren igényeltek, háromnegyedük ugyancsak munkavállalási céllal. A részletekről dr. Egyed Zoltánnal, a Magyar Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala Idegenrendészeti Főosztályának vezetőjével beszélgettünk.

– A letelepedést kérők 90%-a szomszédos országokból érkezett, érkezik, akik háromnegyede magyar nemzetiségű – mondja dr. Egyed Zoltán. – 2002-ben a magyarországi bevándorlási hivatalhoz összesen 4663 személy nyújtott be letelepedési engedélykérelmet, folyó év első félévében pedig 3425 személy. 2002-ben 502 ukrán állampolgár folyamodott letelepedési engedélyért, az idei év első hat hónapjában pedig 838. A legtöbb ügyfelünk román állampolgár. Az elmúlt évben letelepedni kívánó 4663 személy közül 3020 érkezett Romániából.

– Mi a különbség a bevándorlási és a letelepedési engedély között?

– 2001 előtt az áttelepülők állandó tartózkodási engedélyét bevándorlási engedélynek nevezték. A 2001 januárjától életbe lépett új vonatkozó jogszabály ezt letelepedési engedélyként definiálja. Az elnevezésbeli különbségen túl, ez utóbbi tartózkodási engedélyhez valamivel kevesebb jogosultság fűződik, elsősorban a társadalombiztosítás terén. A magyar nemzetiségű, vagy a családegyesítő kérelmezőnek járó kedvezmény, hogy a tartózkodási vízummal történő beutazás után rögtön folyamodhat letelepedési engedélyért. Egyébként a letelepedési engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele a hároméves folyamatos, jogszerű és igazolt tartózkodás.

– Hány ukrán állampolgár él jelenleg Magyarországon tartózkodási vízummal?

– 2002-ben 3884 ukrán állampolgár igényelt egyéves magyarországi tartózkodásra jogosító vízumot (az új szabályrendszer szerint mindenki csak egy évre kaphat vízumot, amit aztán évente meg lehet hosszabbítani). 539 vízumkérelem került elutasításra. A legjellemzőbb elutasítási okok között szerepel az országból való korábbi kiutasítás, bűncselekmény elkövetése, idegenrendészeti eljárással összefüggő köztartozás, okirathiány. A kiadott vízumok háromnegyed része munkavállalási vízum, a fennmaradó egynegyed része tanulmányi, illetve gyógykezeltetési vízum.

– Hányan tanulnak, dolgoznak ideiglenes tartózkodási engedéllyel?

– A tapasztalat azt mutatja, hogy aki vízumot igényel, az a következő évben ideiglenes tartózkodási engedélyért folyamodik. Ukrajnából ezt tavaly 3745-en tették meg, közülük 2545 volt munkavállaló, 527 felsőfokú képzésben résztvevő diák. A közép- és általános iskolai tanulókat rendszerint az egyéb kategóriába soroljuk, számuk 2002-ben 289 volt.

– Hányan folyamodtak eddig bevándorlási, letelepedési engedélyért?

– Az Ukrajnából érkezett bevándorlók száma öt évre visszamenőleg: 1997 – 798, 1998 – 1350, 1999 – 1623, 2000 – 1428, 2001 – 388. 2002-ben 1072 volt az előző évekről visszamaradt kérelem, s az új jogszabály szerint 502-en nyújtottak be letelepedési kérelmet. A bevándoroltak száma egyébként folyamatosan változik, mivel az érintettek rendszerint állampolgárságért folyamodnak, és idővel magyar állampolgárokká válnak. A honosítás, visszahonosítás évek óta csökkenő tendenciát mutat. Ezen kérelemigénylés feltétele az állandó magyarországi lakóhely, a bevándorlási engedély (kék személyigazolvány), vagy letelepedési engedély. Főszabályként nyolc évig kell magyarországi lakóhellyel rendelkezni, kivétel a magyar nemze­tiségű kérelmezők, akiknél ez a terminus 1 év, házastársi kérelmezőknél 3 év. A magyar állampolgárságot kapott személyek száma az elmúlt években: 1997. – 8391, 1998. – 6203, 1999. – 6066, 2000. – 7538, 2001. – 5934, 2002. – 3890 fő. A statisztika nem jeleníti meg a korábbi állampolgárságot, így nem tudni, hány magyar állampolgár volt korábban Kárpátalján élő magyar nemzetiségű ukrán állampolgár. Becslésem szerint ez évi néhány száz főt jelent.

– Jelenleg mennyire tehető az illegálisan munkát vállaló külföldi állampolgárok száma Magyarországon?

– Nálunk ezzel kapcsolatban a sorra kerülő idegenrendészeti intézkedések számadatai jelennek meg. Eszerint az elmúlt évben 6095 kiutasítás elrendelésére került sor. Ezek kisebb hányada (40-45%) illegális munkavállalás miatt folyt le, nagyobb része túltartózkodásra vonatkozott. 2002-ben 824 ukrán állampolgárt utasítottak ki Magyarországról, folyó év első félé­vében 374-et. Minden második eljárás oka illegális munkavállalás, ezen belül az engedély nélküli építkezésen, illetve az engedélyben megjelölt munkahelyen kívül végzett munka.

– Melyek a leggyakrabban felmerülő problémák a tartós letelepedés kérelmezése esetében? Mikor utasítják ezt vissza, s milyen indokkal?

– Sok probléma merül fel, az ügyfelek többsége bonyolultnak tartja a kérdőíveket. A vízumkérelmező nyomtatvány nagyjából megegyezik az európai tagálla­mok kérdőíveivel. A tartózkodási engedélyt, letelepedési engedélyt kérő okmány milyensége nemzeti ügy, amit Magyarország törvényi jogszabályai határoznak meg. A jelenlegi gyakorlatban egyfajta „öszvér” megoldás működik, amikor egyazon kérdőívforma alkalmazandó valamennyi típusú tartózkodási kérelemnél. Ennek van egy állandó része, pl. személyi adatok, állampolgárság, korábbi tartózkodásra vonatkozó adatok, valamint egy olyan része, amit kinek-kinek az adott céltól meghatározottan kell kitölteni. Ami a kérelmek visszautasítását illeti, gyakori eset az előzetes feltételek hiánya, pl. nincs meg a hároméves tartózkodás, vagy a kérelmező nem tudja teljesíteni a lakhatási és a megélhetési kritériumokat. Ilyen kritérium a fejenkénti legalább hat négyzetméternyi szoba-lakóterület, valamint a háztartási típusnak megfelelően számított megélhetési minimumot elérő rendszeres jövedelem.

Popovics Zsuzsanna