Cservonához csatlakozna Tiszaújfalu?

Vita a falu hovatartozásáról

2004. június 25., 10:00 , 180. szám

Az ungvári járási Tiszaújfalut a negyvenes évek elején alapította az akkor a Magyar Királyság területén működő Országos Nagycsaládos Alapítvány (ONCSA). A települést hosszú ideig az alapítvány neve után "Oncsának" nevezték a környékbeliek. A község a korábbi évtizedekben közigazgatásilag a döntően ruszinok által lakott, ugyancsak a XX. század közepén létrehozott Cservonával együtt Tiszaásványhoz tartozott. Cservona 1992-ben önálló községgé vált, ahová azóta bevezették a vezetékes gázt. A 280 lakosú Tiszaújfalu 1994-ben vette fel mai nevét, az elmúlt években református templomot és parókiát építettek a helybéli hívek. A református egyház elemi iskolát is indított a faluban, de állami beruházások nyomaival nem találkozni a kistelepülésen, az óvodának szánt épület omladozó fundamentumát leszámítva. Persze gázvezeték a tanácsi központban, a 840 lakosú Tiszaásványban sincs, jelentős, állami pénzből megvalósított fejlesztés ott sem volt az utóbbi 20 évben.

Érdekesség, hogy az ezt megelőző két választási ciklusban Literáti József személyében tiszaújfalui illetőségű ember volt a két település közös polgármestere, ennek ellenére vannak, akik úgy érzik, elhanyagolják Tiszaújfalut. Néhányan ezért most úgy döntöttek, hogy megpróbálják elérni falujuk Cservonához csatolását. 2004. május 23-án, harmadszori nekirugaszkodásra sikerült határozatképes falugyűlést összehívni, többek szerint akkor is csak úgy, hogy egybekötötték azt a pásztorválasztással. A gyűlésen, a mintegy 50 helybéli lakosnak, valamint Horváth Ferencnek, a tiszaásványi községi tanács elnökének jelenlétében a kezdeményezők előadták a Cservonához való csatlakozás mellett szóló érveiket, majd kezdeményező bizottságot alakítottak, amely megkezdte a faluban az aláírásgyűjtést, ami a kérdésben kiírandó helyi népszavazás előfeltétele. A kezdeményezők közül Popovics László és Jeszenszkij Júlia lapunknak elmondta: 144-en írták alá az aláírásgyűjtő ívet a 280 lakosú faluban, amit el is juttattak a polgármesterhez.

Szerintük a Tiszaásványtól való elszakadásra azért lenne szükség, mert a cservonai tanács sokkal hamarabb és sokkal olcsóbban bevezetné a gázt Tiszaújfaluba, továbbá azt sem tartják mellékes szempontnak, hogy Cservona jóval közelebb esik a falujukhoz (Tiszaásványba, a tanácsközpontba Cservonán keresztül vezet az út). A kezdeményezők ezenkívül bíznak abban is, hogy több fejlesztésre kerül sor Tiszaújfaluban, illetve a helyi legelő ügye is rendeződne, ha a cservonai tanács fennhatósága alá kerülnek.

Ami az esetleges "befogadó" cservonai községi tanácsot illeti, Marija Szimulik titkár érdeklődésünkre elmondta, amennyiben a tiszaújfaluiak úgy döntenek, a községnek valószínűleg nem lenne ellenvetése az ellen, hogy közös tanács alakuljon.

Mészáros Zoltán helyi református lelkipásztor több presbiterrel együtt ugyanakkor nehezményezte, hogy a falugyűlést vasárnap 10 órára, az istentisztelettel egy időpontra hirdették meg, így az a 35 helybéli, aki aznap templomban volt, nem lehetett ott a tanácskozáson. Tudomásuk szerint, az aláírásgyűjtő íveket aláírók közül sokan valójában azt sem tudták, mit írnak alá, legtöbbjüket a földgáz bevezetésének ígérete győzte meg. A tiszteletes úr elmondta továbbá: "Nem vagyok híve az elszakadásnak; főleg így nem, hogy az már kezdettől megosztja az embereket. Döntően magyarok lakta falunknak szerintem az lenne az előnyös, ha nem egy ukrán településsel, hanem az ugyancsak magyar többségű Tiszaásvánnyal tartanánk össze; támogatnunk kellene egymást és nem széthúzni.

Ami az ígéreteket, a gázbevezetést illeti, az nyilván egy mézesmadzag, amiért nem adhatjuk el a magyarságunkat. Vagy ha legközelebb ígérnek valamit, akkor már nem is adjuk magyar iskolába a gyerekeinket, vagy nem beszélünk majd magyarul? Szerintem a gázt úgyis be fogják vezetni a faluba, függetlenül attól, hogy melyik községházához tartozunk."

Ferkó Béla, a KMKSZ Tiszaújfalui Alapszervezete elnöke szerint: "Az államnak mindegy, hogy a cservonai vagy a tiszaásványi tanácson keresztül ad pénzt a gázvezeték kiépítésére, ráadásul a tiszaásványi tanács gazdagabb, mint a cservonai. A tiszaújfalui képviselők ugyanakkor a cservonai testületben is kisebbségben lennének, csak az ottani többség támogatásával érhetnének el számukra kedvező tanácsi határozatokat. Az sem mellékes, hogy Tiszaújfaluban négy család kivételével mindenki magyar, s a ruszin családok is beszélnek magyarul. Szerintem mégiscsak jobb lenne hosszú távon egy másik magyar községhez tartozni."

A vélemények tehát megoszlanak. Amennyiben a válást kezdeményezők által összegyűjtött megfelelő számú aláírást hitelesítik, a kérdésben helyi népszavazásnak kell majd döntenie.

B. Zs.