Élet a szemétben

Szeptembertől rend lesz Beregszászban?

Beregszász koszos, szemét lepte város – hallani gyakran mind az itt élőktől, mind az ügyeiket intéző beutazóktól, a városközponttól kicsit távolabbra "merészkedő" turistáktól. Pedig ők nem is laknak a város egyetlen hivatalos szemétdombja mellett, ahol – legalábbis a környék lakói szerint – még a levegő is tele van fertőző bacilusokkal. Tény, hogy tavasztól őszig arrafelé mindent ellep a több ezernyi, szél sodorta nejlontasak és az üres műanyag flakon, nem beszélve a kilométernyi távolságban is érezhető orrfacsaró bűzről.

Így van ez, mióta a világ világ, pontosabban, mióta az államnak nincs pénze őrizni, illetve rendben tartatni a kisváros szeméttelepét és annak környékét. Idén tavasszal már valóságos nyomornegyed-hangulat fogadta a Sztefanik utca végére tévedt járókelőket. A szeméttelepről ugyanis a szél szabadon hordta a "könnyű" szemetet, ami persze fennakadt a tömbházak erkélyein, a kerítéseken, ellepte a kiskerteket, a fák koronáit. Tavasszal, a köztisztasági hónap jegyében aztán csak összeszedték a telepen kívülre szállt, förtelmes látványt nyújtó szemetet, és azóta hetente egyszer-kétszer a szemétgyűjtő traktor is végigdöcög a környékbeli utcákon (igaz, hajnali hatkor).

A lakásgazdálkodási és kommunális főosztály tavasszal azt ígérte: a Vérke-parti városban egy éven belül megoldódnak a "szemétgondok". Valentin Fedinyuk, a főosztály vezetője a Kárpátaljának akkor elmondta, folyamatban van egy ukrán–magyar vegyes vállalat létrehozása, mely a tervek szerint vállalná a szeméttelep szakszerű fenntartását, illetve a város takarítását. Ugyancsak elhangzott, hogy a közeljövőben lezárják a szeméttelep bejáratát, felügyelik, hogy csak az engedéllyel rendelkező járművek rakhassanak le ott szemetet.

Viszonylag új fejlemény, hogy néhány hete betonlap zárja el a beregszászi szeméttelep Sztefanik utca felőli bejáratát, rajta felirat: "AZ ÚJ SZEMÉTDOMB A MUZSAI UTON - KIS HEGY". További újdonság, hogy a szemétdomb környéke helyett most egy Kígyóshoz közeli farmon rendezik a hagyományos hétvégi állatvásárokat. Ám ezzel jelen pillanatra gyakorlatilag ki is merült a beígért "fejlesztés". Az illetékesek azt ígérik, a napokban őrzött sorompót állítanak a szeméttelep új bejáratához, míg a város takarítását vállaló vegyes vállalat állítólag szeptembertől kezdi meg működését.

A szeméttelep "rendjét" most Albók Ernő felügyeli, igaz, csak "önszorgalomból", mivel pár hónapja nyugdíjazták. Hiába kérte, fiai közül egyiket sem állították utódjául. A kiérdemesült szeméttelepi mindenes nosztalgiával emlegeti: "Ma már nem úgy van, mint régen. Nincs lista arról, hogy kit lehet beengedni és kit nem a telepre, bárki beviheti a szemetet és lepakolhatja" – mondja.

Ám nemcsak a szemét szaporodott meg, hanem a guberálók hada is. Az elképesztően koszos, mocskos emberek papírt, vasat és egyéb fémtárgyakat, illetve üvegpalackokat keresnek a szemétben, szinte pillanatok alatt széttúrva a "friss" szállítmányokat.

"Kézzel kaparják, ami van. De nem is jár erre traktor, legfeljebb évente kétszer-háromszor, fél napra. Nem túrnak földet a szemétre, azért is jár ide a fél tábor guberálni. Legutóbb vagy három hónapja dolgozott itt egy buldózer. A nyári melegben azóta csak erősödik a bűz..." – bosszankodik az öreg Albók.

Az Albók család apraja-nagyja – kb. húsz ember – egyébként ugyancsak abból él a szemétdomb közvetlen közelében, hogy kiválogatja a hulladékból az újraértékesíthető anyagokat. A teherautós felvásárlók helybe jönnek, és 15-20 kopijkát fizetnek a papír, fémhulladék, műanyag kilójáért. A gondosan tisztára mosott, lecímkézett üvegpalackok "vételára" 2-3 kopijka; kivétel a sörösüveg, amit egy közeli magánházban 10 kopijkáért "vesznek át". A két Albók fiú szeretne ugyan dolgozni, ám eddig sehol sem akadtak munkahelyre. Feleségeik a városi piacon sepregetnek, így jutnak némi pénzhez. Az egykori fűrésztelep kőházaiban lakó roma család most visszasírja azokat az időket, amikor az állam még megbüntette azokat, akiknek nem volt munkahelye.

A szemétválogatók leginkább azon keseregnek, hogy egyre kevesebb értékesíthető dolgot találnak a szemét között, és szerintük a "legjobb anyagokat" még a városi szemétkonténerekből kiguberálják a "táboriak". De nem csak romák kotorásznak naphosszat a szemétkupacokban, a közeli panelházakból is idejár néhány idősebb asszony. Ők elsősorban élelmet keresnek...

B. Zs.–B. J.–P. Zs.