Varga Béla: egy humán beállítottságú vegyész

Isten éltesse!

2005. február 25., 09:00 , 215. szám

Varga Béla tankönyvszerkesztő, újságíró, a lvivi Szvit Könyvkiadó Ungvári Magyar Tankönyvszerkesztőségének vezetője február végén ünnepli születésnapját. Az egyetemen reálszakos volt, biológus-vegyész diplomát szerzett. Változatos pályafutása során egyebek mellett volt műszaki tolmács, növényvédelmi ellenőr, vasutas. Közel húsz éve "váltott", attól kezdve humán szakterületen dolgozik. Azóta él Eszenyben is, noha szalókai születésű.

- Már a középiskolában jól ment a biológia, 1972-ben második helyezést értem el a területi biológia tantárgyi versenyen. Mivel az Ungvári Állami Egyetemen akkor még nem volt magyar nyelvű felvételi, az érettségi után Észtországba készültem, a tartui egyetem német szakára. Aztán Fodó Sándor és barátai fellépése nyomán 1973-ban engedélyezték a magyar felvételit az ungvári egyetemen, így mégis inkább itthon maradtam. 1978-ban szereztem biológusi és kémiatanári diplomát nappali tagozaton - mesél a kezdetekről Varga Béla.

- Nem lehetett könnyű a magyar nyelvű középiskola után oroszul tanulni az egyetemen...

- Valóban nem tudtunk oroszul, pedig akkoriban minden lehetőség adott volt, hogy az iskolában megtanuljuk a szovjet állam hivatalos nyelvét. Volt tankönyv, szótár, az iskolákban jól képzett, orosz anyanyelvű pedagógusok dolgoztak. Az egyetemen a magyar iskolát végzett elsősöknek - voltunk vagy százan - kötelező volt külön orosz kurzusra járni, amit vizsgaszerű szigorlat zárt. Komolyan vették a dolgot, aki a záróvizsgán nem felelt meg, attól megvonták az ösztöndíját. Az egyetemen egy év alatt megtanultam ukránul, másodévesen már az orosz előadásokat is ukránul jegyzeteltem.

- Tanári diplomát szerzett. Tanított az egyetem után?

- Csak a kötelező gyakorlat idején, a radvánci ukrán tannyelvű iskolában. Jól kijöttem az iskolás nebulókkal, ennek ellenére nem akartam pedagógus lenni. A diploma megszerzése után egy hágón túli, eldugott hegyvidéki faluba kaptam tanári kinevezést, de barátom segítségével egészen más állást vállaltam: Kijev közelében lettem műszaki tolmács. Két évig dolgoztam magyarországi - budapesti, tatabányai, székesfehérvári - mérnökökkel, akik biológiai víztisztítók építésén dolgoztak.

- Azután importált és exportált növényeket ellenőrzött a Szovjetunió vasfüggönyös országhatárán...

- Búza, egyéb szemes termény érkezett akkoriban Magyarország, Csehszlovákia, Jugoszlávia irányából, no meg aszalt szilva, citrusfélék, rengeteg alma, kukorica, dohány. Kifelé faanyag ment az országból, irdatlan mennyiségben. A bejövő növényekből vett mintákat laboratóriumban vizsgáltuk, meglehetősen szigorúan. A rossz minőségűnek bizonyult termékek vagy visszakerültek származási helyükre, vagy lehetőség szerint fertőtlenítették azokat. Öt évig a vasútnál is dolgoztam egy laboratóriumban, majd áruszakértőként Ungváron, a kereskedelmi és iparkamaránál. 1986-ban váltottam, azóta dolgozom a könyvkiadónál, a kilencvenes évektől újságírással is foglalkozom.

- Újságíróként, hírvadászként rendszeresen rádiózik...

- Amióta az eszemet tudom, mindig rádióztam. Korábban táskarádióm volt, ma zsebrádiót hordok magammal. Főként orosz, ukrán nyelvű adásokat hallgatok: BBC-t, Szabadság Rádiót, Amerika Hangját, Deutsche Wellét. Egyes rövidhullámú adókat ma már kiváló minőségben közvetítenek a műholdak is. Digitális műholdvevő kártya segítségével a nemzetközi hírtévéket is figyelemmel kísérem. Kedvencem a BBC World, szerintem ebben a műfajban jelenleg ez a legjobb csatorna. De nézem a CNN, a magyarországi HírTV, a budapesti ATV adásait, valamint a tudományos csatornák közül a Discoveryt, a National Geographicot és másokat.

- Rendszeres hírfigyelőként mit tapasztal, milyen gyakran igazolódnak be a szakértői elemzések, politikai, gazdasági "jóslatok"?

- Elég ritkán. Például azt, ami Ukrajnában történt az elnökválasztás után, mindössze egy - és nem is a legismertebb - politológus jósolta meg. Ez az elemző a választások első fordulója előtt megjelent tanulmányában előre jelezte, hogy amennyiben elcsalják a választásokat, a nép az utcára vonul.

- Mióta látogatja rendszeresen az internetes portálokat?

- 1998 óta, azaz immár hét éve. Azt megelőzően megyei, országos napilapokat, egyéb újságokat olvastam, jegyzeteltem a rádiós híreket. Az internet korában már "helybe" jönnek a hírek, csak győzni kell energiával mindent elolvasni. Az utóbbi években összehasonlíthatatlanul felgyorsult az információáramlás. A világ bármelyik pontján történjék is valami, néhány perccel később már olvasható az interneten. Ez egyrészt jó, másrészt viszont nem. Az információk között sok a rémhír, a valótlan állítás. Az embernek ugyancsak figyelnie kell, hogy ne dőljön be a különböző álhíreknek, "kacsáknak".

- Kamasz fiai a reál vagy a humán beállítottságot "örökölték"?

- Ők mindketten inkább a humán területen "vannak otthon". Másodikosok a Nagyberegi Református Líceumban, elégedett vagyok tanulmányi előmenetelükkel. A követelmények magasak, de a fiúk igyekeznek helytállni. Az én vonzódásom a reáliák iránt ma már abban nyilvánul meg, hogy otthon szükség esetén megjavítom a háztartási gépeket, szerelek kerékpárt, porszívót, komputert, rádiót, szivattyút, villanysütőt, amit csak kell.

P. Zs.