"A gazdák egymásra vannak utalva"

Van-e félnivalójuk a kárpátaljai termelőknek a multiktól?

A közelmúltban vidékünkön járt Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke. A szövetség célja a magyar gazdák és gazdaszövetkezeteik érdekvédelme, érdekképviselete, a gazdálkodást és szakmai fejlődést segítő tevékenység támogatása, összehangolása. Az elnököt látogatása céljáról, a MAGOSZ által szervezett tavaszi gazdatüntetésről, valamint a szövetség legközelebbi terveiről kérdeztük.

- Milyen céllal látogatott Kárpátaljára?

- Lélekben régen készülök erre a vidékre. Annak idején nem léptem át a Szovjetunió határát, még turistaként sem. Most szívszorító érzés volt átkelni az egykori vasfüggöny helyetti országhatáron. Látogatásom célja, hogy a MAGOSZ nevében együttműködést ajánljak a kárpátaljai magyar gazdáknak, és amennyiben lesz rá igény, átadjuk tapasztalatainkat, amelyeket a hatékony gazdálkodás, a szigorú uniós követelményekhez való alkalmazkodás terén eddig szereztünk. Nagyon fontos, hogy Ukrajnában már most megfelelő irányt vegyen az agrárágazat fejlesztése, különben később sem lesz versenyképes.

- Miért fontos, hogy a gazdáknak, az agrártermelőknek legyen érdekképviseletük?

- Meggyőződésem, hogy a gazda számára mindig csak annyi jut, amennyit képes kiharcolni, kikényszeríteni a hatalomtól. Tudomásul kell venni, hogy erős gazda- érdekképviselet nélkül nem létezik versenyképes mezőgazdaság, paraszti gazdaság, magyarán: a gazdák egymásra vannak utalva. A piac egyéb szereplői - feldolgozók, kereskedők - üzletláncokba szerveződve, nagytőkés csoportokkal a hátuk mögött akár fel is vásárolják a gazdákat, ha érdekük úgy kívánja. A gazda-érdekképviselet azért dolgozik, hogy tagjai sikeresen, eredményesen gazdálkodjanak, és hosszú távon is versenyképesek maradjanak.

- A nagy élelmiszer-kereskedelmi láncok üzletpolitikája miatt ma jelentős hátrányt szenvednek a magyar gazdák. A kárpátaljai termelőknek van-e félnivalójuk a multiktól?

- Egyértelműen igen. Magyarországon ma megközelítőleg annyi üzletlánc tevékenykedik, mint Franciaországban, Angliában, ami ott relatíve kevés, nálunk relatíve sok. Miért? Azért, mert Magyarországon kitűnő terepet találtak a nagykereskedések, nem volt szervezett ellenállás, és a kormányok szívesen fogadták őket. Rövid távon ez sikernek tűnik, hosszú távon azonban végzetes lehet. A gazdák elveszítik megélhetőségüket, a fogyasztók nem jutnak hozzá jó minőségű, hazai élelmiszerekhez. Meggyőződésem, hogy a jó minőségű élelmiszert minden országnak saját gazdáival kell megtermeltetnie.

- A MAGOSZ szervezésében idén tavasszal ezer gazda ezer traktorral vonult Budapestre és három hétig tüntettek. Meglett-e az eredménye az egyedülálló gazdademonstrációnak?

- Azért szerveztük a tüntetést, hogy a kormányt rákényszerítsük: időben fizesse ki a gazdáknak jogszerűen járó földalapú uniós támogatást. Megérte tüntetni. Egyértelművé tettük a magyar polgárok számára, hogy a gazda nem kerülhet perifériára, hanem versenyképesnek kell maradnia az uniós társaihoz viszonyítva. Ez a feltétele annak, hogy a termőföld hosszú távon megművelésre kerüljön, hogy a hazai élelmiszerellátás elsősorban jó minőségű hazai alapanyagokból történjen.

- Augusztus 20-án ismét Budapestre vonultak a gazdák...

- Valóban, Szent István ünnepnapján gazdanagygyűlést és ünnepséget tartottunk a Felvonulási téren, a tavaszi tüntetés helyszínén. Ezzel mintegy megköszöntük a budapesti polgároknak azt az együttérzést és segítséget, amit a tavaszi gazdatüntetés idején tanúsítottak a fagyoskodó gazdák iránt. Délelőtt ökumenikus istentisztelettel indult a program, majd ünnepi nagygyűlést tartottunk. Emellett bemutattuk a fővárosiaknak, milyen élelmiszeranyagokat állít elő a magyar gazda A kulturális program mellett volt ökörsütés, frisscipó-osztás, és a gazdák "hazaiból" is vendégül látták a fővárosiakat.

P. Zs.