Ismét keresetté váltak a szakmunkások

Kárpátaljai munkaerőpiac

2007. június 29., 10:00 , 337. szám

Kárpátalján az utóbbi egy-két évben ugrásszerűen megnőtt a kereslet egyes szakmák képviselői iránt. A programozók, menedzserek, értékesítési és pénzügyi szakemberek mellett egyre nagyobb igény mutatkozik a magasan képzett műszaki szakemberekre, továbbá a szakmunkásokra, akik korábban munkalehetőség híján külföldön keresték meg a "kenyerüket".

Míg korábban csak a fővárosban és még néhány nagyobb városban lehetett olyan álláshirdetésekkel találkozni, amelyekben számítástechnikai, pénzügyi és értékesítési szakembereknek, menedzsereknek kínáltak állást, ez ma már Kárpátalján sem számít ritkaságnak. Ezekben a szakmákban 20-35 év közötti munkatársakat vesznek fel a munkaadók, egy 40 éves munkavállaló szinte labdába sem rúghat. A modern szakmák presztízsének megfelelően a bérezés is magas. Legjobban a pénzügyi menedzsereket, bankfiókvezetőket fizetik meg, akiknek a fizetése akár a 10000 hrivnyát is meghaladhatja. A számítástechnikai szakembereknek, programozóknak 2500-7000 hrivnyás havi fizetést ajánlanak az állásadók. A menedzserek, területi képviselők jelenleg 2000-3000 hrivnyáért találhatnak maguknak állást, a könyvelőknek, közgazdászoknak pedig 1000-2500 hrivnya havi bért kínálnak a munkaadók.

Kárpátalján egyre nagyobb a hiány a magasan képzett műszaki szakemberekből. Egyes kárpátaljai vállalatok külföldi vendégmunkásokat is kénytelenek alkalmazni, mivel a korábban a Szovjetunióban kiképzett szakemberek tudása elavult, a mai szakemberképzés pedig nem éri el a szükséges színvonalat. Ezért aztán a vidékünkön terjeszkedő magáncégek maguk kénytelenek továbbképezni az általuk felvett szakembereket. Philippe Costemale, a Jabil elektronikai világcég ukrajnai leányvállalatának igazgatója lapunknak elmondta, hogy a vállalat munkatársai, miután elsajátították az angol nyelvet a cég által megszervezett ingyenes nyelvtanfolyamon, az anyavállalat szakembereitől kapnak szakmai továbbképzést, és a világ számos pontján található Jabil-gyárakban szerezhetnek további tapasztalatokat.

Kárpátalján ugyancsak hiány mutatkozik a tapasztalt, jól képzett szakmunkásokból - asztalosokból, esztergályosokból, lakatosokból, továbbá az építő- és szolgáltatóiparban is érzékelhető a mesteremberek hiánya. Mindez annak a következménye, hogy a 90-es években feleslegessé vált munkaerő a fővárosban vagy az ország határain túl keresett és talált munkát. Az építőipari mestereknek, kőműveseknek ma már érdemes hazajönni. Az iparban dolgozó szakembereket, szakmunkásokat azonban még nem fizetik meg kellőképpen (a gépészmérnökök fizetése például havi 700-1100, egy esztergályosé 600-800 hrivnya között mozog).

Némi javulás tapasztalható a munkahelyteremtés terén, és ezzel párhuzamosan, ha csak minimális mértékben is, de csökken a munkanélküliek száma. A Megyei Foglalkoztatási Központban és annak járási kirendeltségeiben nyilvántartott 33 ezer munkanélküli közül az első negyedévben 6700 jutott munkalehetőséghez, 2,5 ezren pedig új szakmát sajátíthattak el. A megyében összesen 9,7 ezer új munkahely jött létre, túlnyomórészt Ungváron, Csapon és a Nagyszőlősi járásban. A központ rendszeresen rendez állásbörzéket, amelyeken az érdeklődők megismerkedhetnek a munkaerő-piaci kereslettel, sőt ha szerencséjük van, rögtön a börzén álláshoz is juthatnak.

Ami a béreket illeti, Galina Grinnik, a Megyei Statisztikai Főosztály munkaügyi részlegének vezetője lapunknak elmondta, hogy az első negyedévben a gazdasági ágazatokban foglalkoztatottak átlagbére 922,35 hrivnya volt, ami 22,4%-kal haladja meg az egy évvel ezelőttit. A legtöbbet a gáz- és olajcsővezetékeket üzemeltetők keresik, akiknek átlagbérük 2716 hrivnya. Őket a vasutasok követik 1832 hrivnyával, míg a pénzügyben dolgozók 1775, az állami tisztségviselők pedig 1479 hrivnyás fizetést vihetnek haza. A legkevésbé az egészségügyben (770 hrivnya az átlagkereset), az oktatásügyben (750 hrivnya), és a mezőgazdaságban (560 hrivnya) foglalkoztatottak vannak megfizetve. Földrajzi megoszlásban legtöbbet az Ungváron, az Ungvári járásban és a Csapon élők keresnek - 1000 és 1400 hrivnya közötti összeget vihetnek havonta haza. Ettől jóval elmarad a Beregszászi, az Ilosvai és a Técsői járások átlagkeresete, amely 700-768 hrivnya között mozog. A hegyvidéki járásokban azonban még ennél is kevesebb az átlagbér.

Vendégmunkások: egyesek már hazatérnek

Hivatalos statisztikai adatok szerint - megfelelő itthoni munkalehetőség híján - több mint 100 ezer kárpátaljai szakmunkás dolgozik Európa-szerte. A kontingens közel 70 százaléka Oroszországban, Csehországban, Magyarországon, Portugáliában és Olaszországban dolgozik. A statisztikai hivatal szerint az idénymunkát vállalók nagy többsége továbbra is illegálisan vállal munkát külföldön.

A kárpátaljai magyarok értelemszerűen az anyaországot részesítik előnyben. Írásunkban egy korábban az anyaországban dolgozó, de onnan hazatért, illetve egy továbbra is Magyarországon dolgozó kárpátaljai magyar embernél (akiknek valódi nevét kérésükre nem közöljük) kerestük a választ a miértre. Gábor 1998-tól dolgozott Magyarországon. Abban, hogy hazajött, döntő szerepe volt a családalapításnak, a vízumigénylési nehézségeknek, és nem utolsósorban annak, hogy Munkácson és Ungváron már a magyarországihoz közelítő napidíjat fizetnek az építkezéseken (akár 100-125 hrivnyát is). A fenti példának az ellentéte István esete: ő továbbra is Magyarországon dolgozik, amit azzal indokol, hogy egyrészt idehaza továbbra sem tudná megkeresni az ottani 7-8 ezer forintnak megfelelő napszámot, másrészt úgy érzi, nehéz lenne már visszaszoknia az itteni munkahelyi közegbe. Naponta nagyobb távolságokra utazni sem kíván, azért pedig nem érdemes hazajönni, hogy Beregszászban vagy a város környékén építkezéseken dolgozzon, mert itt még továbbra is jóval kevesebb napszámot (70-75 hrivnyát) fizetnek, mint például Munkácson, Ungváron vagy az Ungvári járásban.

B. J.