Ülésezett a megyei fórum
A beregszászi járási Makkosjánosiban tartotta soros ülését a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke mellett működő önkormányzati koordinációs tanács. Az ülés napirendjén három aktuális kérdés szerepelt: a szeméttárolással kapcsolatos helyzet megoldási lehetőségei, a települések határainak kérdése, valamint a mezőgazdasági rendeltetésű földek kihasználtságának hatékonyabbá tétele.
A tanácskozást, amelyen többek között részt vettek a járási tanácsok elnökei is, Mihajlo Kicskovszkij, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy a felvetett problémák megoldására a különböző hatalmi ágak, illetve az önkormányzatok összefogására van szükség.
Olekszandr Kartasov, a megyei közigazgatási hivatal elnökhelyettese elmondta: a megyében 609 településen kell megszervezni a szemét összegyűjtését és elszállítását. Évente több mint 1,2 millió tonnányi hulladék keletkezik Kárpátalján, és ebből csak 300 ezer tonnányi kerül az engedélyezett szeméttelepekre, a többi illegális hulladéknak számít. Sajnos ennek nagy részét a folyókba, tavakba öntik, ami nem egyszer okozott már ökológiai katasztrófát. Vannak azonban jó megoldások, például a Nagyszőlősi járásban, ahol osztrák befektetők részvételével szervezték meg a szemét elszállítását és megfelelő tárolását. A megyei tanács által elfogadott koncepció értelmében a megyében a jövőben négy szemételszállító és feldolgozó vállalat alakul, melyek tevékenysége minden járást le fog fedni.
A településhatárok megállapításának és megváltoztatásának problémás kérdéseiről Vaszil Gercsuk, a Földtartalékok Kárpátaljai Megyei Főosztályának helyettes vezetője számolt be. A földprivatizáció folyamatának részeként 2002-2005-ben a megyei tanács által hozott határozatoknak megfelelően 279 település határát módosították, aminek eredményeként összterületük a korábbi 2,3-szeresére (59,3 ezerről 135,4 ezer hektárra) nőtt. A települések területének bővítése növeli a helyi költségvetés bevételeit. 2006-tól ideiglenesen szünetel a folyamat, és még további 330 település, többek között 11 város határát kell pontosítani.
A mezőgazdasági rendeltetésű földek felhasználásának hatékonyságáról Ivan Pauk, a megyei agráripari főosztály vezetője adott tájékoztatást. Mint elmondta, a 410,5 ezer mezőgazdasági rendeltetésű földterület mintegy 10 százaléka hever parlagon, ami azzal magyarázható, hogy egyrészt a földművelés ma már nem olyan kifizetődő, mint korábban, másrészt pedig nincsenek hatékony eszközök azon gazdák felelősségre vonására, akik parlagon hagyják földjüket.
A házigazdák nevében Csizmár Béla, a Beregszászi Járási Tanács elnöke kifejezte reményét, hogy a továbbiakban is számos hasonló, építő jellegű megyei szintű megbeszélésre kerül még sor a Beregvidéken.
Az ülés munkájában részt vevő Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács és a KMKSZ alelnöke lapunknak elmondta, hogy nagyon lényeges kérdéseket vitattak meg, hiszen mind a szemétfeldolgozás, mind a földhasználat kérdései fontosak, és örvendetes, hogy például a szemétfeldolgozás kérdése korábban csak beszédtéma volt, most azonban megindult az a folyamat, amely a probléma megoldását eredményezheti a jövőben.
Baráth József
