Werbőczy emléke Verbőcön

A magyar középkor legjelentősebb jogtudósa volt

2007. augusztus 24., 10:00 , 345. szám

Augusztus 18-án ünnepi alkalomra gyűltek össze Verbőc és társközsége, Feketepatak lakosai a két település határán álló tanácsháza előtti téren. A verbőci polgármesteri hivatal és a KMKSZ helyi alapszervezetének közös szervezésében megrendezett ünnepségen leleplezték Verbőc neves szülötte, Werbőczy István nádor emléktáblával díszített emlékoszlopát.

Az ünneplőket Székely Gusztáv pedagógus, programfelelős köszöntötte, köztük a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának képviseletében Juhos Lóránt konzult, dr. Brenzovics Lászlót, a megyei tanács és a KMKSZ alelnökét, Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét, Milován Sándort, a KMKSZ alelnökét, megyei tanácsi képviselőt, dr. Orosz Ildikót, a KMPSZ és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnökét, Milován Jolánt, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnökét, Daróczy Györgyöt, Salánk polgármesterét, Füzesi Klárát, a KMKSZ Verbőci Alapszervezetének elnökét.

Stul Pál, Verbőc és Feketepatak polgármestere arról beszélt, milyen nagy büszkeség az itt élőknek, hogy egy olyan embert mondhatnak településük szülöttének, mint Werbőczy István nádor. Kovács Miklós beszédében a középkori magyar jogrendszer eme kiváló jogtudósának szerepéről, jelentőségéről szólt. Mint mondta, Werbőczyt jelenleg is mint a magyar történelem első számú jogtudósát ismerjük, aki Tripartitum c. művében összefoglalta a középkori magyar jogrendszert. Büszke lehet rá a magyar nemzet, mert a környező népek abban a korban nem dicsekedhettek hasonló kvalitású jogtudóssal. A KMKSZ elnöke arról is szólt, mennyire fontos megfelelően értékelni elődeink történelmi szerepét. Kovács Miklós ennek kapcsán arról beszélt, hogyan csinált a magyar liberális gondolkodás negatív figurát Werbőczyből, s ezt a szemléletet sokan átvették, köztük nem magyar politikusok is. Ez a negatív megítélés még ma is érezteti hatását, többek között emiatt akadályozták egyesek az emlékmű felavatását. A KMKSZ elnöke végezetül arra kérte a jelenlévőket, igyekezzenek megfelelően értékelni és megtartani a birtokukban lévő, elődeik munkásságával létrehozott nemzeti kincseket.

Ezt követően Székely Gusztáv röviden összefoglalta az emlékmű elkészítésének történetét. Az ötlet helyben született a polgármesteri hivatal és a helyi KMKSZ-alapszervezet közös kezdeményezéseként. Első lépésben a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének segítségével sikerült elkészíteni az emléktáblát, majd a polgármesteri hivatallal karöltve az emlékoszlopot. Végezetül a programfelelős megköszönte a községi tanácsnak és a KMKSZ-nek, Rózsa Béla kőművesmesternek, valamint a helyi vállalkozóknak - Kész Attilának és Fórizs Bélának - az emlékmű elkészítéséhez nyújtott támogatást és áldozatos munkát.

A Verbőci Középiskola tanulóinak ünnepi műsorát követően Brenzovics László, a megyei tanács és a KMKSZ alelnöke és Stul Pál polgármester leleplezte az emlékoszlopot, melynek megkoszorúzásával ért véget az ünnepség.

F.Zs.

Werbőczy István jogtudós (1458-1541)

Werbőczy Osvát és Deák Apollónia fia, 1458-ban született Verbőcön (Ugocsa megye). Felsőbb tanulmányait a budai, később valamelyik itáliai (bolognai vagy páduai) egyetemen végezte.

Közéleti szereplését Ugocsa vármegye országgyűlési követeként kezdte. Az 1500-as és 1501-es országgyűléseken a köznemesség szóvivője és vezére volt.

1517-ben királyi személynök lett és különböző dalmáciai megbízásokat kapott az Országgyűléstől. Hármaskönyve (Tripartitum) 1517-ben jelent meg, a XIX. századig meghatározó maradt a magyar jogrendszerben. Az 1525. június 24-i országgyűlés Werbőczyt megválasztotta Magyarország nádorává, az oligarchák azonban megbuktatták. A mohácsi vész alatt egyik felső-magyarországi várában, Dobronyán élt visszavonulva. Szapolyai János királlyá választásakor kancellárjává és tanácsosává tette. A király, halála esetére, fia egyik gyámjául őt nevezte ki. 1541-ben Budán halt meg: a budai pasa megmérgeztette.