Állam-haza-szülőföld

Határon túli magyarok

A Kárpát-medencében élő határon túli magyarok azt az államot, illetve régiót tartják elsősorban hazájuknak, ahol élnek - derült ki az e témában készített kutatásból, amelynek eredményeiről egy budapesti konferencián számoltak be minap.

A határon túli magyarok esetében a haza fogalom - jól látható módon - ahhoz az országhoz, illetve régióhoz kötődik, ahol élnek - mondta Veres Valér, a kutatás egyik vezetője, a romániai Max Weber Társadalomkutató Alapítvány elnöke.

Közölte: a Kárpát Panel 2007 elnevezésű, a Kárpát-medencei magyarok társadalmi helyzetével foglalkozó kutatás - melynek kárpátaljai részét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán működő Lehoczky Tivadar Intézet végezte - során 2930 - Magyarországról 700, Erdélyből 900, Szlovákiából 600, Vajdaságból 380, Kárpátaljáról 350 - embert kérdeztek meg.

A válaszadók közül csak nagyon kevesen tekintik kimondottan hazájuknak Magyarországot. Egyedül a kárpátaljai magyarok közül mondta tíz százalék, hogy Magyarországot tartja hazájának - mondta el Veres Valér.

Érdekességként jegyezte meg, hogy a megkérdezettek többsége arra a kérdésre, hogy ha szabadon választhatna, melyik országban szeretne élni, azt válaszolta: abban az országban maradna, ahol jelenleg él. E kérdésben általában a határon túli magyaroknak csak tíz százaléka jelölte meg Magyarországot - fűzte hozzá a kutatásvezető.

Veres Valér elmondta, hogy a kutatás során vizsgálták a Kárpát-medencei magyarság nemzeti identitását, a közösségek Magyarországhoz és a többségi társadalomhoz való viszonyát, munkaerő-piaci viszonyait, jövőtervezését, valamint iskolázottsági helyzetét. A kutatás eredményei alapján az látható, hogy az egységes magyar nemzeteszme árnyékában a Kárpát-medence különböző országaiban élő magyarok körében erősödött a regionális identitástudat - közölte.

A konferencián közreadták a kutatás eredményeiről szóló gyorsjelentést, amelyből az is kiderült, hogy az erdélyi, a felvidéki és a kárpátaljai magyarokat túlnyomórészt pozitív érzéssel tölti el a magyarsághoz való tartozás.

A vajdasági válaszadók 76,5 százaléka viszont azt válaszolta, hogy "szégyennel tölti el" a magyarsághoz való tartozás. A kutatók szerint ennek okát mindenképpen ki kellene vizsgálni.

A konferencián dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke és Molnár Eleonóra, a főiskola tanára, a Lehoczky Tivadar Társadalomkutató Intézet munkatársa Oktatás, vallásosság Kárpátalján címmel tartott előadást. Az eredmények arra vallanak, hogy a kárpátaljaiak az erdélyiekkel együtt a legvallásosabb közösségeknek számítanak a Kárpát-medencei magyarságon belül. Vallásosságunkat közösségben éljük meg, a templomba járás tekintetében toronymagasan vezetnek a kárpátaljai magyarok - tudhattuk meg. Ismét igazolódott hát esetünkben az egyház nemzetmegtartó szerepe.

Az oktatás terén a kárpátaljai felmérés adatai hűen tükrözik azokat az állapotokat, amelyeket a hétköznapokban is megélünk - mutatott rá Molnár Eleonóra. A helyi magyarság általános iskolai képzése főleg magyar nyelven folyik, s jól állunk középiskolák tekintetében is. A szakképzés terén viszont komoly problémák vannak, hiszen a szakközépiskolások leginkább ukrán nyelven tanulhatnak, így a szakképzettséggel rendelkezők aránya alacsony. Ugyancsak ukrán nyelven tanul azok többsége is, akik bakkalaureátusi és magiszteri képesítést adó oktatásban vesznek részt. Viszont a 2001 előtti felmérésekhez képest jelentősen növekedett azok aránya, akik magyar nyelven szerezték főiskolai végzettségüket. Ez utóbbi eredmény a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola végzőseinek megjelenését jelzi, akik szülőföldjükön élnek és dolgoznak.

A kutatást a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai és Kisebbségkutató Intézete és a Max Weber Társadalomkutató Alapítvány kezdeményezte. (szcs/MTI)