Globális felmelegedés

2008. január 25., 09:00 , 367. szám

Majd félszáz ország több milliárdnyi lakóját fenyegetheti háborús konfliktus a globális felmelegedés miatt.

A világméretű klímaváltozás csúcspontját a vízért és ennivalóért vívott háborúk jelenthetik, amelyek az egész földre kiterjedhetnek. Szakemberek szerint ma már késő küzdeni a klímaváltozás ellen, nem segít a szén-dioxid-kibocsátás visszafogása sem, itt az ideje, hogy elkezdjük a jelenséghez való alkalmazkodást.

A katasztrofális árvizek és aszályok, amelyek az évszázad végére a felismerhetetlenségig átszabják a föld mai arculatát, csupán a jéghegy csúcsát képezik. A tenger fenekére süllyedt velencei városrészek és a dagály által ellepett Westminster palota semmiségeknek tűnnek majd azokhoz a globális szociális megrázkódtatásokhoz képest, melyek az emberiség osztályrészévé válnak. Végeredményben a klimatikus viszonyok változása a természeti források és a létfeltételek világméretű átcsoportosításához vezet.

A szakemberek hatalmas méretű fenyegetésről beszélnek. Negyvenhat ország 2,7 milliárdnyi lakosságát fenyegetik erőszakos konfliktusok. További 56 országban pedig, ahol mintegy 1,2 milliárdnyian élnek, kevésbé valószínű ugyan a fegyveres konfliktus, ám nagy az esélye a politikai instabilitásnak. Összességében tehát a Föld 6,6 milliárdnyi lakosságából 3,9 milliárd ember békés életét fenyegeti veszély. A tudósok nem világháborúktól tartanak, inkább helyi konfliktusok kitörését valószínűsítik, ami még szegényebbé és elnyomottabbá teszi az emberiséget, s ezáltal még valószínűtlenebbé válik, hogy valaha is képesek leszünk megbirkózni a klímaváltozás következményeivel.

A londoni International Alert jelentése többek között Iránban, Irakban, Pakisztánban, Indiában, Szíriában, Etiópiában, Nigériában, Peruban és Kolumbiában is fegyveres konfliktusokat jósol. Európában szerintük Bosznia szenvedheti meg komolyan a felmelegedést. Nyugat-Európát nem fenyegeti fegyveres konfliktus, néhány kelet- és dél-európai ország viszont bekerült az országoknak abba a második csoportjába, ahol politikai bizonytalanságra lehet számítani. Közéjük tartozik például Ukrajna, Belarusz és Oroszország is. Ugyancsak a második csoportba sorolhatók Kazahsztán, Törökország, Egyiptom, Brazília, Mexikó és Honduras is.

Lehetetlen pontosan megjósolni, milyenek lesznek a klímaváltozás következményei. Valószínű, hogy a hőmérséklet emelkedését a csapadékmennyiség növekedése, a jégsapkák olvadása, a világóceánok vízszintjének emelkedése, forróság, aszály, hirtelen fagyok, viharok és egyéb, olyan kataklizmák kísérik majd, amelyekre a tudósok ma még talán nem is gondolnak. Abban azonban mindenki egyetért, hogy a felmelegedés következményei leginkább azokat az országokat sújtják majd, amelyek lakossága a legkevésbé kész reagálni ezekre a behatásokra. Az emberek megszokott életmódjának kényszerű változását gazdasági, politikai és társadalmi faktorok fogják tovább súlyosbítani. Végeredményben az éhségnek és a tömeges migrációnak olyan robbanásveszélyes keveréke szakad rájuk, amelytől a világ több pontján fellángolnak a nemzetiségi konfliktusok, a polgárháborúk.

A konfliktusok akkor robbannak majd ki, amikor elviselhetetlen hiány támad mindabból, ami nélkülözhetetlen a létfenntartáshoz - vízből, élelemből, termőföldből és legelőből. Szakemberek szerint már ma is 430 millió ember szenved az ivóvíz hiányától világszerte, s a számuk csak nőni fog. Amikor az elkövetkező évtizedben elolvadnak majd a perui gleccserek, az első vízben gazdag időszak után az Andoktól nyugatra az ország lakosságának 75 százaléka gyakorlatilag természetes ivóvízforrás nélkül marad. Már ma is érzékenyen érinti a vízhiány Kína és India fejlődő gazdaságait és lakosságát. Rég a múlté az az indiai nőről bennünk élő kép, amint korsóval a fején viszi haza az ivóvizet a kútról. Ma sokkal jellemzőbb volna egy afféle jelenet, amint éppen igyekszik átverekedni magát a tömegen a hordókig, amelyekből a vizet mérik a lakosságnak. Az elkövetkező fél évszázadra jósolt további 1-3 fokos globális hőmérsékletemelkedés, és az ennek következtében várható tengerszint-emelkedés tovább csökkentik majd a mezőgazdasági földterületeket, ami szintén sok millió Földlakó életét lehetetleníti el.

A létfeltételek romlása fokozatosan arra kényszeríti az embereket, hogy lakóhelyet változtassanak. Ez a sors vár például a víz nélkül maradó peruiakra, de arra a mintegy 400 milliónyi indiaira is, akinek vízellátását egyedül a már ma is rendkívüli mértékben apadó Gangesz biztosítja.

Az első konfliktusokra 2020-2030 tájékán számíthatunk, állítják a kutatók, ezért már ma cselekedni kell. Megakadályozandó egy újabb, a forrásokért vívott háborút, a kutatók azt javasolják, hogy a világ közvéleménye mielőbb nyisson vitát a kérdésről. Egyes vélemények szerint a legérintettebb országoknak alkalmazkodniuk kellene a klímaváltozáshoz, ahelyett, hogy a következmények enyhítésén fáradoznának. A hatóságoknak fel kell készülniük a migránsok fogadására, rá kell bírniuk az üzleti világot e kezdeményezések támogatására. Az adaptációhoz különböző becslések szerint mintegy 10-40 milliárd dollárra volna szükség, ehelyett azonban máig mindössze néhány százmillió dollárt fektettek ennek a feladatnak a megoldásába, s legfeljebb további 1 milliárd dollár felajánlására lehet számítani. Pedig a megelőző intézkedések olcsóbbak lennének, mint később a károsultak és áldozatok megsegítése. (Kárpátalja/Korreszpondent)