Az a nemzet szabad, amely képes a saját törvényei szerint élni

Március 15-ei ünnepségek Kárpátalján

2008. március 21., 09:00 , 375. szám

Ungváron, a városközponti Petőfi-szobornál tartotta központi megemlékezését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség.

Tarics Zoltán, a KMKSZ helyi alapszervezete elnökének üdvözlő szavai és a Himnusz elhangzása után Sziklavári Vilmos, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulja olvasta fel az egybegyűltek előtt Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét.

A továbbiakban Ferenci Attila, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művésze elszavalta Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét, majd Jevcsák Judit, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal nemzetiségi osztályának vezetője köszöntötte az egybegyűlteket. Mint hangsúlyozta, március15. legfontosabb üzenete az egység, a szabadságra, a függetlenségre való törekvés, ami minden nép elengedhetetlen joga, igazságos törekvése. Kárpátalján évszázadok óta nemzetiségi alapon fellángoló konfliktus nélkül, békében élnek együtt különböző nemzetiségek képviselői, emlékeztetett az osztályvezető, hozzátéve: "Mi vagyunk azok, akik a legtöbbet tehetjük a jövőben is az egyetértés, a békesség megőrzéséért, s ezzel együtt fiatal államunk, szülőföldünk, Kárpátalja fejlődéséért."

Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke beszédében tiltakozásának adott hangot az elmúlt napok szélsőséges magyar- és ruszinellenes kirohanásai miatt. "Elutasítunk minden olyan hazugságot, amely az itteni magyar múltunkat minősíti és sérti. Elítéljük a nacionalista történelemhamisításaikat. Elutasítunk minden olyan feltételezést, amely megkérdőjelezi a magyar nemzet történelmi emlékhelyeit, a honfoglalásunkat szimbolizáló Vereckei-hágót" – mondta többek között.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke ünnepi beszédében a szabadság fogalmát elemezte, olyan helyzetként jellemezve azt, amikor a jog, a törvény uralma alatt áll mindenki, és senkinek nincs joga megszegni azokat a törvényeket. "Az a nemzet szabad, amely képes a saját törvényei szerint élni, amely eldönti, melyek legyenek a követendő szabályok, majd képes azokat betartani" – mutatott rá.

"Attól, hogy egy népnek szerencséje van, s eltűnnek az elnyomói, még nem lesz szabad, nem válik igazi nemzetté" – hangoztatta a szónok, példaként a Szovjetunió felbomlását hozva fel, amely, mint rámutatott, nem járt automatikusan a jogállam megteremtésével.

A szabadságharc példáját elemezve a szónok elmondta: elődeink tudtak harcolni a szabadságért, s amikor eljött a pillanat, tudtak vele élni. Mint hangsúlyozta, a ma élő nemzedéknek is fel kell tennie a kérdést, hogy a maga helyén és idejében mindent megtesz-e ennek érdekében – magyar jelöltekre szavaznak-e a magyar választók, magyar iskolába adják-e gyermekeiket, megvédik-e oktatási rendszerüket.

"A magyar nemzet úgy maradhat fenn, ha képes választani, és mindig tudni lehet, hogy mi az igazság, és mi a gyávaság útja – jelezte a KMKSZ elnöke. – Nem azért maradtunk fenn, mert azt mondtuk, hogy a bátornak is igaza van, meg a gyávának is, hanem azért, mert a legjobbjaink mertek bátrak lenni, s a nemzet képes volt felismerni, ki hazudik, és ki mond igazat, s melyik a bátorság, és ezzel együtt a megmaradás ösvénye."

"1848-1849 arra való, hogy lássuk azt a bátorságösvényt, ami a mi lábunk alatt van. Legyen szemünk meglátni ezt a keskeny ösvényt, és legyen lelki erőnk ezt az ösvényt végig követni, hogy ne elvesszünk, hanem megmaradjunk" – mondta végezetül Kovács Miklós.

Végül Héder János, a Kárpátaljai Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője beszédében arról szólt, hogy napjainkban sokszor a feladást választjuk a kitartás, a megmaradás helyett, amikor nyelvünkről, kultúránkról, népünkről van szó. "Tenni, akarni kell a másikért, áldozatot hozni akkor is, amikor nehéz, amikor minden reggel küzdelemmel kell felkelni, és minden reggel meg kell vívni a harcot abban a közegben, ahol élsz, mert veszély van. Veszélyben van népünk, nyelvünk, identitásunk, kultúránk" – mondta.

A rendezvényen jelen volt Mackó István, az Ungvári Járási Tanács elnökének helyettese is.

Nagyszőlősön a Perényi Zsigmond Középiskola kertjében álló Perényi-szobornál ünnepelt a város magyarsága. Az ünnepséget Nagy Klára, a KMKSZ Nagyszőlősi Városi Szervezetének elnöke nyitotta meg, üdvözölve a megjelenteket: köztük meghívott vendégként a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusának képviseletében Juhos Lóránt és dr. Nagy Petronella konzulokat, Milován Sándort, a KMKSZ alelnökét, megyei tanácsi képviselőt, Milován Jolánt, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnökét, Bocskai Istvánt, Nagyszőlős polgármesterét, Józan Lajos huszti és Czirók Béla nagyszőlősi református lelkipásztorokat, Weinrauch Márió nagyszőlősi plébánost és Nádor Albert Ferences-rendi szerzetest.

Juhos Lóránt konzul az ünnep kapcsán elmondta: "Minden ünnepünknek értelmet ad az, hogy őrizzük történelmünket, hagyományainkat, melyek nélkül nem lehetnénk azok, akik vagyunk. De úgy gondolom, hogy a történelemre való emlékezés, hagyományaink őrzése is akkor nyer értelmet, ha azok a mában is tudnak hozzánk szólni, erősíteni bennünket, s iránymutatásokat, válaszokat adni számunkra a jelen kérdéseiben."

Milován Sándor beszédében szólt a KMKSZ tevékenységéről, az elért sikerekről: "Elértük azt, hogy magyar főiskolánk van, s hogy szabadon ünnepelhetünk itt." A nagyszőlősi magyarság helyzetéről elmondta: "Az egyházak működnek, a helyi magyarság szervezett, a választásokban tevékenyen, eredményesen részt vettünk. Képviselőket tudtunk küldeni a megyei, a járási és a városi tanácsokba, melyek jelentőségét az adja, hogy ezen képviselőket a magyarság szabad akaratából választhatta." A KMKSZ alelnöke szólt a magyar iskolákat fenyegető veszélyről, a suttogó propagandáról, melynek lényege, hogy a magyar szülők ukrán iskolába írassák gyermekeiket. Rávilágított arra: ha eltűnik a magyar iskola, eltűnik a magyar nyelv is. Végezetül Milován Sándor nemzeti ünnepünk és a húsvét közelsége kapcsán elmondta: "Számunkra, magyarok számára március 15-e szintén egy húsvét: feltámadást jelképez a semmiből, a nehézségekből, s kijelöl egy új utat, s a reményt. Erre gondolva erősödjünk meg önérzetünkben, méltóságunkban, s bízzunk a kárpátaljai magyarság jövőjében."

A megemlékezés a Perényi Zsigmond Középiskola tanulóinak irodalmi összeállításával és koszorúzással zárult.

Munkácson a podheringi emlékoszlopnál gyűltek össze a város magyar és ruszin lakói, hogy együtt emlékezzenek a 160 évvel ezelőtti forradalomra és szabadságharcra. Gajdos Olga, a KMKSZ Munkácsi Alapszervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd a Szózat eléneklése után Soós Károly az MDF képviseletében mondott ünnepi beszédet, kiemelve a legnagyobb magyar, Széchenyi István életművét, "aki nélkül soha nem lett volna 1848 dicsősége, szabadság és egyenlőség, jobbágyfelszabadítás, és mindaz, ami ebből következik, a modern állam és nemzeti intézmények létesítése ... ami később bár, de bekövetkezett." Viczián Tamás, az ungvári magyar főkonzulátus első beosztott konzulja felolvasta Gyurcsány Ferencnek, a Magyar Köztársaság miniszterelnökének a határon túli magyarsághoz intézett levelét. Lukacsina Sándor, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola diákja Petőfi Sándor Feltámadott a tenger című versét szavalta. Dr. Korényi-Both András, az Amerikai Egyesült Államok hadseregének nyugalmazott ezredese, a Hazáért és a Szabadságért 1956-os Emlékérem kitüntetettje, a podheringi hős Kóródy Katona Gáspár dédunokája felidézte a 160 évvel ezelőtti munkácsi eseményeket. Lengyel Zoltán, Munkács alpolgármestere a magyar forradalom és szabadságharc jelentőségéről és leverésének körülményeiről beszélt. Majd a soknemzetiségű Kárpátalja népeinek sok évszázados békés egymás mellett élésének pozitívumait emelte ki, azt a közös hagyományt, ami egyedülállóvá teszi megyénket a mai Ukrajnában. Megköszönte Gajdos Olga és az általa irányított KMKSZ-alapszervezet aktív közösségszervező munkáját, és átnyújtotta a megyei tanács elismerő oklevelét. A KMKSZ kisegyüttese Kossuth-nótákat énekelt, majd Ladiszlav Lecovics, a Ruszin Szövetség munkácsi elnöke beszélt a múlt szerdai ungvári tüntetésről. Ezután Boruzs Béla énekelte el a Nemzeti dalt, majd Gulácsy Lajos nyugalmazott református püspök szólt az ünneplőkhöz, aki a történelmi hibáink megismétlésétől óva hangsúlyozta: "Csak akkor lesz békesség, ha Istenre figyelünk. Ha saját indulatainkat, vágyainkat tesszük előre, akkor újból megismétlődnek a történelem szomorú lapjai." A rendezvény végén az ünneplők elénekelték a magyar és a ruszin himnuszt, majd a szabadságharc emlékművénél elhelyezték a megemlékezés koszorúit.

Técsőn a város központjában álló Kossuth-szobornál került sor nemzeti ünnepünk méltatására, mely alkalmon a técsőieken kívül nagy számban vettek részt a Bustyaházáról, Taracközről, Rahóról és a Felső-Tisza-vidék más, magyarok által lakott településeiről érkezett ünneplők is. Az ünnepségen többek között jelen volt Brenzovics László, a megyei tanács és a KMKSZ alelnöke, Ivan Kovács, Técső polgármestere és Ambrus Pál, az UMDSZ Técsői Járási Szervezetének elnöke, ifj. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, aki Petőfi Sándor 1848, te csillag c. költeményével kezdte beszédét. Mint mondta, ez a versben szereplő csillag minden évben megjelenik a világ magyarságának, s ezen egy év alatt illik végiggondolnunk múltunkat, jelenünket és bizonyos mértékig jövőnket is. Szólt az ünneplőkhöz Brenzovics László a KMKSZ és a megyei tanács alelnöke, Ivan Kovács polgármester, Dupka György, az UMDSZ alelnöke, valamint László Károly helyi református lelkipásztor.

Visken a templom előtti, az 1848-as honvédeknek, ill. Budavár 1849-es visszafoglalásában részt vett viskiek tiszteletére állított kopjafáknál méltatták nemzeti ünnepünket az emlékezők. Czébely Lajos tanár, helytörténész rövid bevezető beszédét követően a Viski Kölcsey Ferenc Középiskola iskolásai adtak elő gyönyörű, az alkalomhoz illő irodalmi műsort, majd Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke és Jenei Károly helyi református lelkipásztor szólt az ünneplőkhöz.

Aknaszlatinán a világháborús hősök nemrég újraavatott emlékoszlopánál tartotta ünnepi megemlékezését a község magyarsága. Erre tavaly új fekete márványtáblát helyeztek 1848-49 felirattal, amely Leorgyán Sándor aknaszlatinai KMKSZ-tag adománya.

Az alkalom szentmisével kezdődött, majd ezt követően vette kezdetét a polgári ünnepség, melyen jelen volt a Magyar Országgyűlés több képviselője, Szabolcs Attila, Nagytétény polgármestere – mely helység városvédő egylete és az aknaszlatinai Reménység Alapítvány finanszírozta az emlékoszlop áthelyezését a templomkertbe –, a beregszászi magyar konzulátus konzuljai, illetve ifj. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke. Az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola tanulói ünnepi műsort adtak elő, majd végezetül megkoszorúzták az emlékművet.

Beregszászban a Petőfi-szobornál gyűltek össze a megemlékezők, akiket többek között köszöntött Gajdos István polgármester, az UMDSZ elnöke, Bársony András a Magyar Köztársaság ukrajnai nagykövete, aki felolvasta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök üdvözlő levelét, valamint Horkay Sámuel, a KMKSZ Beregszászi Középszintű szervezetének alelnöke.

Badalóban ünnepi istentisztelettel kezdődött az 1848-49-es magyar szabadságharc 160. évfordulóját méltató rendezvény. Baráth Imre református lelkész igehirdetését követően a templom falán lévő Petőfi-emléktáblánál gyülekeztek az ünneplők. Balogh Zoltán, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Nagy András helyi polgármester, az UMDSZ képviseletében Kádár Rozália mondott rövid ünnepi beszédet. Ezt követően a gróf Gvadányi József nevét viselő helyi általános iskola tanulói adtak elő verses, zenés összeállítást.

Ráton a Bíró család által a forradalom és szabadságharc, valamint a településről származó honvédek emlékére 2002-ben állított kopjafánál tartottak megemlékezést a KMKSZ-alaszervezet szervezésében.

-hk-bzs-fzs-il-