Tüntetés és emlékműügy

Sajtótükör

2008. március 21., 09:00 , 375. szám

Miközben a Vereckei-hágón túl nem csillapodnak a magyar honfoglalási emlékmű építése körül keltett indulatok (a hét végén Lemberg megye után újabb két nyugat-ukrajnai megye, Ternopil és Voliny ítélte el hivatalos formában magyar történelmi emlékművek kárpátaljai állítását), a kárpátaljai sajtóban is mind több szó esik a témáról.

A Kárpátalján csak nevükben létező, magukat nemzeti-hazafiasnak nevező ukrán szervezetek a szomszédos ukrán megyékből importált szélsőséges nacionalizmus révén Ukrajna európai integrációját akadályozzák - állítja múlt csütörtökön kiadott nyilatkozatában az Ukrán Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetségének kárpátaljai szervezete. Közleményében az országos szövetség megyei tagozata az ukrán nacionalisták Ungváron tartott szerdai magyar- és ruszinellenes tüntetéséről azt állítja, hogy annak nagyobb volt a füstje, mint a lángja. A megmozduláson a nyilatkozat szerint mindössze néhány tucat személy vett részt, zömmel a Kárpátaljával szomszédos ukrán megyékből, de a hírt felkapta az országos média.

"Mindez szervezett provokációra emlékeztet, amelyhez Kárpátalja lakóinak és üzleti köreinek semmi közük. Olyan PR-akcióról van szó, amelyet a megyében a legutóbbi választásokon együttvéve egy százaléknyi szavazatot sem szerzett pártocskák szerveztek" - olvasható a közleményben.

A Munkácson megjelenő Sztarij Zamok hetilap sajnálattal állapítja meg az ügy kapcsán, hogy még mindig nem tanultunk meg kompromisszumot kötni, megállapodni. Ismertetve a vereckei emlékmű kálváriájának történelmi előzményeit és immár több mint egy évtizedes történetét, a lap érzékelteti, hogy bizonyos politikai erők saját érdekükben igyekezhetnek kihasználni a vereckei emlékmű kérdését. A cikk szerzője emlékeztet, hogy az ilosvai járási Dolhán hosszú évek óta áll már egy turulos emlékmű. "Áll ott magának, és senkinek nem rontja a szemét, senki nem rombolja, nem rongálja és nem nevezi egy ellenséges birodalom szimbólumának. Évente összegyűlnek ott a magyarok, a dolhaiakkal együtt megemlékeznek a felkelés évfordulójáról és hazautaznak maguknak. Vajon nem annak a példája ez, hogyan kell megélniük egymás mellett a különböző nemzetiségek képviselőinek; nem ellenségeskedve egymással, nem átírva a történelmet, hanem békésen - európai módra" - zárul a Sztarij Zamok írása.

A zakarpattya.net.ua ungvári internetes újságnak Mikola Veges professzor, az Ungvári Nemzeti Egyetem rektora, megyei tanácsi képviselő elmondta, hogy ő kezdte el elsőként és máig szinte egyedüliként kutatni a független Kárpát-Ukrajna történetét. Ezért tudósként amellett van, hogy a Vereckei-hágón legyen a szerinte is ott kivégzett ukrán gárdistáknak emlékműve, míg politikusként elfogadhatónak tartja a magyar honfoglalási emlékművet, ha a kettő között megfelelő lesz a távolság. Tisztelni kell a két ország elnökének januári megállapodását, hiszen Magyarországon már van szobra Tarasz Sevcsenko költőnek, és emlékmű készül Budapesten a holodomor, a nagy ukrajnai éhínség áldozatainak.

Omeljan Mateleska oktatási szakember, megyei tanácsi képviselő az újságnak kifejtette: egyfelől elszomorítja, másfelől pedig felháborítja az, ami a magyar emlékmű körül folyik, mert szerinte Kárpátalján mindig békében és egyetértésben éltek a különböző nemzetiségek. Szerinte megengedhetetlen, hogy más megyékből jöjjenek Kárpátaljára kioktatni a helyieket arról, mit kellene tenniük. Semmiféle veszélyt nem jelent Ukrajnára nézve a vereckei honfoglalási emlékmű, annál is kevésbé, mivel ott lesz a közelében az ukrán gárdisták emlékjele - fejtette ki Mateleska, aki szerint színtiszta provokáció volt az ungvári ukrán nacionalista tüntetés.

A Lviv (Lemberg) megyéből származó Miroszlava Kalamunyak, a Nagybereznai járás vezetője, megyei tanácsi képviselő, sikeres üzletasszony a magyar emlékmű körüli botrányt olyan politikai erők PR-akciójának nevezte, amelyek kiszorultak a közéletből, s így akarnak maguknak politikai tőkét kovácsolni.

Hennagyij Moszkal korábbi kárpátaljai kormányzó az ungvári Rio hetilapnak elmondta: "Számomra teljességgel érthetetlenek azok a heves ellentétek, amelyek a magyar millecentenáriumi emlékmű kapcsán most kirobbantak, hiszen 2002-ben, kormányzóságom idején a kérdést szinte száz százalékban megoldottuk, mi több, egyeztettük Lviv megyével, az ottani érintett járásokkal".

Kárpátalja kormányzója szerint a vereckei honfoglalási emlékmű felépítése az ukrán-magyar kapcsolatok erősödésének a kezdetét jelentheti, ha a kérdés - átpolitizálás helyett - szakmai alapokra kerül. Oleg Havasi véleményét Kárpátalja megye állami közigazgatási hivatalának sajtószolgálata idézi a vereckei emlékmű felépítése körül kialakult vitával kapcsolatban kiadott közleményében. Ebben a megye első embere határozottan visszautasítja az emlékmű ellen tiltakozó ukrán nacionalisták állítását, amely szerint az emlékjelre felkerülne Nagy-Magyarország térképe vagy egyéb idegen állami jelkép.

Kárpátalja vezetésének álláspontját tolmácsolva Havasi hangsúlyozza: "Mi ennek a vitás kérdésnek a toleráns megbeszélése és olyan döntés közös kialakítása mellett vagyunk, amely a két baráti népet nem megosztja, hanem közelebb hozza egymáshoz".

Ugyanezen témával foglalkozik a magyarországi sajtó is, nevezetesen a Magyar Nemzet Online, mely MTI-s anyagok alapján közöl összeállítást Vereckei emlékmű - nem is volt tömegvérengzés? címmel.

A hét végén a Vereckei-hágón, a magyar honfoglalási emlékjel közelében ünnepélyes keretek közt letették annak az emlékműnek az alapkövét, amellyel a magyar csapatok által 1939-ben ott állítólag kivégzett 600 ukrán gárdistának állítanak emléket, miközben még soha senki nem állt elő semmiféle bizonyítékkal a feltételezett tömegmészárlásra vonatkozóan.

Kárpátalján 1996-ban jelent meg az ukrán nacionalista sajtóban az első beszámoló arról, hogy a Vereckei-hágón 1939-ben lengyel katonák több száz olyan galíciai (lengyel állampolgárságú) ukrán gárdistát végeztek ki, akiket az onnan több mint 100 kilométerre lévő Husztra (a rövid ideig fennállt önálló kárpátaljai ukrán állam székhelyére) bevonuló magyar csapatok fogtak el és adtak át a lengyel hatóságnak a velük történt összecsapások nyomán. A hír megjelenése előtt kezdte el építeni a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a honfoglalás millecentenáriumára szánt emlékművet.

Az egykor hipotézisként lábra kelt laphír sok módosuláson ment át, ami jól nyomon követhető a kárpátaljai ukrán nacionalista sajtóban. Az ungvári Szribna Zemlja hetilap 1997 szeptemberében például már azért követelte a kárpátaljai hatóságtól a torzóban maradt emlékmű lebontását, mert annak helyén a "magyar Horthy-hadsereg katonái 400 ukrán hazafit végeztek ki". Az ungvári Szribna Zemlja-Feszt hetilap 1998 júniusában indítványozta a honfoglalási emlékmű "civilizált eltávolítását", mert ott 1939 tavaszán a "magyar és lengyel elhárítás emberei Huszt környékén elfogott ukrán ellenállókat végeztek ki".

A nacionalista Ruh kárpátaljai szervezetének lapja, a Karpatszkij Holosz 1999 decemberében azt írta: "Az atrocitásokra jelenleg nincs bizonyíték, de az emlékmű ellen tiltakozók erkölcsi, keresztényi kötelessége, hogy szakértők bevonásával megtalálják és újratemessék a gárdisták maradványait".

A Karpatszkij Holosz 2000. február 9-én címoldalán számolt be arról, hogy "elkezdik a Vereckei-hágón a kutatást azoknak az ukrán ellenállóknak a földi maradványai után, akiket 1939-ben végeztek ki a Kárpát-Ukrajnát elfoglaló magyar csapatok". Az azóta eltelt nyolc évben az állítólag kivégzettek egyetlen csontszilánkját sem találták meg, legalábbis erről egyetlen egy hír nem szólt az ukrán médiában.

A mértékadó kijevi hetilap, a Zerkalo Nyegyeli január 26-i számában Sólyom László és Viktor Juscsenko két héttel korábbi kárpátaljai találkozója kapcsán az állítólagos kivégzésekről írva leszögezte: "Vitatott a kérdés, tudtak-e a magyarok arról, hogy mi vár a (Vereckénél 1939-ben) kitoloncolt ukránokra, de hogy a kivégzésben közvetlenül nem vettek részt, az történelmileg megállapított tény".

Az Ukrajnában újabban minden fenntartás nélkül hangoztatott vereckei tömegvérengzésről a kérdés legismertebb kutatója, Mikola Veges történész, az Ungvári Nemzeti Egyetem rektora a zakarpattya.net.ua ungvári internetes hírújságnak a hét végén kifejtette: "Amikor 1939-ben Kárpát-Ukrajna vereséget szenvedett, előfordult, hogy a magyarok ukrán gárdistákat adtak át a lengyeleknek és hogy a Vereckei-hágón voltak kivégzések. Történészként nem tudom megmondani, hogy ezek helyileg hol voltak, ehhez ásatásokat kellene végezni, hiszen nincs egyetlen levéltári okmányunk sem, csupán emberek visszaemlékezései vannak. Mivel olyanok maradványairól van szó, akik elpusztultak, a feltárásra pénz és idő kell. Jelenleg nem tudom egyértelműen megmondani, hol voltak a kivégzések. Ugyanezt tudom elmondani a kivégzett gárdisták számával kapcsolatban is". (Kárpátalja/MTI)