Enni vagy autózni?

Repceföld vagy rizsföld

Még soha nem volt olyan drága a benzin és a gázolaj, mint napjainkban. De az olaj sem, amely most 122 dollár hordónként. Az elemzők szerint ez az emelkedés marad, ráadásul a benzin mellett az élelmiszerekre is kiterjed. A benzinre pedig lenne alternatíva: közlekedési szakértők szerint a hidrogénautóé lehet a jövő.

A napokban megérkezett Magyarországra az első hidrogénüzemű személyautó. Az elektromos-benzines japán hibridautót az amerikai Quantum Fuel Systems Technologies alakította át. Három tartályába összesen 2,4 kilogramm hidrogén fér, ami városban 180-190 kilométerre elég. A technológia révén vízgőzön kívül semmi más nem kerül a levegőbe. A hidrogénhajtású Toyota Prius modellt Európában még csak Norvégiában használják, és mostanáig ott is csupán 11 darabot helyeztek forgalomba.

Magyarországon egyelőre csak egy mobil kút és egy hidrogénautó van. Most még 2000 forintot kell fizetni egy hidrogénes tankolásért, de ezzel 60 kilométert lehet menni, vagyis annyit, mint 6 liter benzinnel, ami ma 1800-1900 forint. "Minél többet használunk, annál olcsóbb lesz" - biztat ugyanakkor Dávid Csaba, az autót Magyarországra hozó Quantum Energy Kft. vezetője.

Az újdonság nem igényel technológiai változtatást, akár egy benzinmotor is működhetne hidrogénnel. "Nincs más alternatíva, ezért várhatóan be fog következni az, hogy a hidrogén üzemű autók elterjednek a piacon, és kiváltják a benzin- és gázüzemű autókat" - mondja Arányi Miklós, a Közlekedéstudományi Intézet munkatársa.

Az egekbe szökő üzemanyagárak miatt a világon egyre sokasodnak a sárga szántóföldek. A szakértők szerint ugyanis a repce, vagyis az abból készülő biodízel üzemanyag alternatívája lehet a benzinnek. A biodízel növényi olajokból vagy (állati) zsírokból előállított észter alapú bioüzemanyag dízelmotorok számára, ami önmagában, a fosszilis hajtóanyag helyettesítéseként vagy azzal keverve, annak pótanyagaként használható. Alkalmazása azért előnyös, mert a kőolajjal szemben, aminek a képződése évmilliók eredménye, a biodízel alapanyagai viszonylag gyors biológiai folyamatoknak az eredményeként jönnek létre. Biodízel alapanyagaként számos növényi olajat használtak kísérletileg. Európában a repceolaj-metilészter és napraforgóolaj-metilészter terjedt el különösképpen. Nevezetes ezeken kívül a pálmaolajból, használt sütőolajból és az állati zsiradékokból nyert észter hajtóanyag.

Az utóbbi időben azonban a legtöbb szervezet, így az ENSZ is arról beszél, hogy a repce elveszi a helyet a rizstől és a búzától, és ezért is egyre drágább az élelmiszer. A drágulás másik oka a tőzsde. Ugyanis a rizs és a búza - akárcsak az olaj - ott vannak a tőzsdén. A tőzsdén lehet spekulálni ezekre a termékekre, és spekulálnak is, ez pedig felhajtja az árakat.

Az áremelkedés pedig egyelőre megállíthatatlannak tűnik. Az élelmiszerek 83 százalékkal drágábbak, mint 3 éve, az olajár pedig újabb rekordot döntött. Most 122 dollár egy hordó a világpiacon. Ennek a mostani emelkedési vonalnak a végét több elemző is 200 dollárnál látja. A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató már 2005 áprilisában azt jósolta, hogy az olajár az akkor rekordnak számító 57 dollárról egy addig példa nélküli drágulási hullám során 105 dollárra fog emelkedni, s jóslata bevált. A cégnél most újabb drágulási hullámra számítanak... (Kárpátalja/tv2.hu/