Vigyázat: kullancsveszély!

2008. május 16., 10:00 , 383. szám

Felébredt a természet, és vele együtt téli álmából a kullancs is, amelyből nemegyszer szállítottunk haza magunk is egyet-egyet az erdei kirándulást követően. Ám mivel a rovarral való találkozás korántsem veszélytelen, itt az ideje az élősködő által terjesztett agyvelőgyulladás elleni oltások ismétlésének vagy megkezdésének.

A kullancsok számos betegség hordozójaként és terjesztőjeként (leginkább a Lyme-kórt okozó Borreliák, valamint az agyhártya- és az agyvelőgyulladást okozó - kullancsencephalitis - vírus jelent veszélyt) jelentenek fenyegetést a szabadban tartózkodókra, kirándulókra. Rágcsálók, kisemlősök, nagyvadak és az ember vére egyaránt lehet táplálékuk. A tavasszal kizöldülő bokrok leveleinek fonákján, a fűben, árnyas, lombos területeken fordul elő. Nemcsak az aljnövényzetben gazdag ligetekben, hanem a városi parkokban is sok van belőle. Táplálkozási szokásuk igen jellegzetes: a bőrbe fúródva vért szívnak, közben saját gyomornedvüket az áldozat vérkeringésébe juttatják.

Sajnos a globális felmelegedés miatt a téli hónapokban is egyre aktívabbak a kullancsok. "Az elmúlt 2 évben 65 százalékkal nőtt a kullancsok okozta agyvelőgyulladásos megbetegedések száma Magyarországon, így nem szabad elbagatellizálni a problémát" - mondta Kapiller Zoltán, a Magyar Kullancsszövetség elnöke.

A korábbi évekhez képest Kárpátalján is jelentősen megnőtt a kullancsok száma. Zinovij Romanovics, a Megyei Állategészségügyi Főosztály helyettes vezetője szerint a Lyme-kórt és vírusos agyvelőgyulladást okozó fertőzött egyedek száma is magasabb. Különösen elővigyázatosnak kell lennünk az erdőkben és környékükön, ahol a Megyei Erdőgazdálkodási Főosztály szerint nagy a kullancsok koncentrációja, mert nőtt a nagyvadak száma, és a belőlük táplálkozó kullancsok száma drasztikusan emelkedett.

A betegség ellen többféle módon lehet védekezni: a csípés megelőzésével (rovarriasztóval, megfelelő öltözettel), az állat táplálkozási idejének lerövidítésével (hamar el kell távolítani) és védőoltással. A természetjáróknak, kirándulóknak ajánlatos zártan öltözködni, főleg az alsó végtagokat kell védeni, gyermekeknél a felső testrészt is. Pihenéskor, főleg leüléskor és leheveredésnél legyünk óvatosak, mert a kullancs az árnyékos helyen vár áldozatára. A hosszú szárú nadrág (zokniba tűrve) megakadályozza, hogy az alacsony ágakon és a fűszálak fonákján várakozó élősdi a bőrre juthasson. A rovarriasztók a szabad bőrfelületre, ruhára fújva hatékonyan csökkentik a rovarcsípések esélyét (szúnyogét is). Séta, biciklizés, futás után tehát tanácsos a bőrfelületet alaposan átvizsgálni, a hajlatokat, a hajas fejbőr peremét, a fül mögötti területet is beleértve, ugyanis a kullancs leggyakrabban a fejbőrön, a fülek mögött vagy a végtagok hajlataiban állapodik meg. A táplálkozó szakasz több napig is eltarthat, majd a vérrel teli állat leválik az emberről. A legtöbb kullancs szerencsére nem hordoz kórokozót.

A szakemberek szerint, ha a csípéstől számítva négy órán belül eltávolítjuk bőrünkből, akkor az nem okoz fertőzést. Az állat ugyanis az első négy-öt órában csak szívja a vért, és ezt követően kezdi meg visszaokádni azt, ebben a vérben azonban már lehet vírus vagy baktérium. A kullancs csipesszel, de akár körömmel is eltávolítható, a patikákban pedig árulnak a vérszívó kiemelésére alkalmas kanalat. Ha az állat testét eltávolítjuk, azzal a veszély megszűnik, és ha benne is marad a bőrünkben a kullancs feje, attól betegséget már nem kaphatunk. A fej egyébként úgy viselkedik, mint egy szálka, néhány napon belül kilökődik, de ha nem, akkor egy tűvel is kipiszkálható a bőrből.

A megelőzés érdekében szükséges az is, hogy a felelős állattartók egész évben irtsák kedvenceikből a kullancsot, de az is fontos, hogy az emberek a kullancsveszély minimalizálása érdekében tegyék rendbe kertjeiket. Azonban még mindig a legjobb védekezési mód a védőoltás.

Snicer