Palkó László: "Azt szeretném, ha az unokáim is magyar iskolába járnának"

2008. július 4., 10:00 , 390. szám
Palkó László, a Pacobo vállalat vezérigazgatója

Az új ukrán érettségi és felvételi rendszer, valamint az ukrán oktatási minisztérium most elkezdett reformjai sok szülőt elbizonytalanítanak, amikor gyermekeik iskolaválasztásáról kell dönteni. A témával kapcsolatban megkérdeztük a sikeres üzletember, a csapi Palkó László, a PACOBO vállalat vezérigazgatójának véleményét.

- Azt hiszem, hogy 1975-től, amikor én befejeztem a középiskolát, a kárpátaljai magyar oktatásban az alapvető dolgok alig változtak. Hisz akkor is magyar iskolába jártunk, és a gyermekeim most is magyar iskolába járnak. Akkor, akárcsak most, a tanulással párhuzamosan sajátítottuk el az orosz nyelvet, ugyanúgy, mint a mai gyerekek az ukránt. A nehézségektől függetlenül, ha egy ember Ukrajnában akar élni, akkor el fogja sajátítani az államnyelvet. De ehhez nem kell ukrán iskolába adni a gyerkőcöt, mert abban az esetben elfelejtetjük vele a gyökereit, és olyanok leszünk, mint a Németországban, Ausztriában és az USA-ban élő magyarok, akiknek hiába van magyar nevük, a harmadik generáció az anyanyelvét már elfelejtette. Meggyőződésem, hogy ha megszűnnének a magyar iskolák, nálunk is ez történne.

Azt halottam a katonai hadkiegészítő parancsnokságon dolgozó ismerősömtől, hogy a magyar iskolák végzőseinek 70%-a nem tud ukránul. Én ehhez csak azt tudom hozzátenni, hogy a gyerek annyira tanulja meg az idegen nyelvet, amennyire a tanár megtanítja. Amikor én jártam iskolába, akkor nálunk, a Csapi 2. Sz. Középiskolába nagyon jó orosztanárok voltak, akik megtaníttatták velünk az orosz nyelvtant. Másodsorban a szülőknek is nagy ebben a felelőssége: sokkal jobban oda kellene figyelniük, az ő együttműködésük nélkül az iskola nem tud mindent teljesíteni. Oroszul beszélni én is igazából a pionírtáborokban tanultam meg, ahová minden nyáron beírattak a szüleim egy-egy hónapra. De az idegen nyelv elsajátításának eredményessége szerintem továbbra is elsősorban a tanártól függ, a tanár munkája pedig sokban attól, hogy mennyire néz az igazgató utána, vagy milyen visszajelzéseket kap a szülőktől. Persze gondot jelent az is nekünk, vagy az Ukrajnában élő oroszoknak is, hogy az iskolai tanterveket olyan gyerekek számára írják, akik első osztályban már beszélik és megértik az ukrán nyelvet. Hiba az államnyelvet a nemzeti kisebbségek iskoláiban úgy oktatni, mintha az egy második anyanyelv lenne. Ha olyan módszerrel tanítanák az ukrán nyelvet, mint az angolt, akkor sokkal jobb lehetne a végeredmény. Az én gyerkőcöm például már jól beszél angolul, míg ukránul alig tud összegügyögni négy-öt mondatot.

Az országban most egy átmeneti periódus van, amikor hirtelen akarják bevezetni az ukrán nyelvet, csakhogy ehhez nincsenek meg a feltételek. Itt van ez az ominózus érettségi vizsga, ahol a gyerekeknek olyan tételekből kellett vizsgázni, amit nem is tanultak. Ez is mutatja, hogy maga a kormány hogyan állt hozzá az egészhez. Mindezek ellenére én azt szeretném, ha az unokáim is magyar iskolába járnának Kárpátalján,de a magyar iskolák megmaradása tőlünk, szülőktől függ leginkább.

- Mi a véleménye a mostani ukrajnai oktatási reformokról?

- Véleményem szerint, ami most zajlik, azt nem lehet reformnak nevezni. Én inkább úgy nevezném: hogyan alázzuk meg az Ukrajnában élő kisebbségeket. Mert hogyha valaki valamilyen reformot akar bevezetni, azt alaposan át kell gondolnia elejétől a végéig, nem ilyen "Hűbele Balázs" módra, mint ahogy ezt most gyorsan megcsinálták, de az is elképzelhető, hogy ez egy nagyon is jól megfontolt reform, amely szerintem az erőszakos asszimiláció kezdete Kárpátalján. Sajnos az oktatásban dolgozók, elsősorban a magyar iskolák igazgatói sem tettek meg mindent az elmúlt években a színvonalasabb oktatásért. Döntő többségük félti a székét, pedig ha az igazgató jót akar és meg akarja védeni az iskoláját, akkor a tanári kar kiáll mellette, hisz a tantestület hagyja jóvá az igazgató kinevezését. Érdemes lenne megkérdezni a KMPSZ elnökétől, Orosz Ildikótól, hogy hány iskola, hány igazgató merte aláírni és elküldeni a hivatalos tiltakozását a kormánynak a pedagógusszövetség kezdeményezésére és ezt a nyilvánosság elé tárni. Ebben azért szerepe lehet annak is, hogy a magyar érdekvédelmi szervezetet kettészakították, ma nincs egy olyan érdekképviselet Kárpátalján, amelyikkel a hatalom igazán számolna.

- Ha jól értettem, gyermekei magyar iskolába járnak?

- Igen! Én is a csapi magyar tannyelvű iskolába jártam, gyerekeim közül az idősebbik is ott tanult és most a fiatalabb is. Korábban az oroszról ukránra történő átállás miatt voltak gondok, de ma a Csapi Széchenyi István Középiskolában egészen jó ukrántanárok dolgoznak, és most az ukrán teszteredmények is nagyon jók.

Ismételten hangsúlyoznám: mindannyiunk közös érdeke, hogy megmaradjanak iskoláink, ezért lehetőségeinkhez mérten mindent meg kell tennünk. A magam részéről támogatom nemcsak az én alma materemet, hanem több Kárpátalján működő magyar tannyelvű iskolát is. Az ezredfordulótól például a csapi magyar iskola minden egyes végzős osztályában egy-egy - a legjobb tanulmányi eredményt elért - fiú és lány kap tőlem ezer-ezer hrivnyát segítségként. Igyekszem továbbá minden évben segíteni a magyar iskolát, én úgy érzem: ott végeztem, ez a kötelességem. Csak úgy védhetjük meg az oktatási rendszerünket, ha a maga helyén mindenki megtesz ezért minden tőle telhetőt.

Badó Zsolt