Legfelsőbb Tanács kontra önkormányzatok

Mikor választunk?

Minap a Legfelsőbb Tanács államépítési és helyi önkormányzati bizottsága körlevélben fogalmazta meg álláspontját azokkal a megkeresésekkel kapcsolatban, melyek a helyi önkormányzatok jogosítványainak időtartamára vonatkoznak, vitatva, hogy a képviselők megbízatása négy, avagy öt évre szól-e. Az értelmezésbeli zavarok nem véletlenek, hiszen az önkormányzati képviselők még abban a tudatban tették le az esküt, hogy megbízatásuk öt évre szól, igazolványaik is ennyi időre lettek kiállítva, miközben a települések tanácselnökeit, polgármestereit valóban négy évre választották.

A bizottsághoz érkező megkeresések egy nagy csoportja Ukrajna Alkotmányának azon 2004. évi módosításával kapcsolatban fogalmazódott meg, melynek értelmében a községi, nagyközségi, városi, járási és megyei tanácsi képviselőket a jövőben ötéves ciklusra választják meg. A parlamenti szakbizottság az önkormányzatokhoz eljuttatott körlevelében ezzel összefüggésben rámutat, hogy az alkotmánymódosítás a 2006-ban megválasztott ötödik összehívású Ukrán Legfelsőbb Tanács első ülésnapjától, azaz 2006. május 25-től lépett életbe. Ugyanakkor gyakorlatilag minden 2006. március 26-án megválasztott helyi önkormányzat a törvényi rendelkezések értelmében még áprilisban, legkésőbb május elején megtartotta alakuló ülését. Az önkormányzatok ily módon még azt megelőzően alakultak meg, hogy az alkotmánymódosítás életbe lépett volna. A parlamenti szakbizottság szerint mindebből az következik, hogy a 2006 márciusában megválasztott önkormányzati képviselők mandátuma a régi jogszabályoknak megfelelően csupán négy évre szól.

Azonban sokakban felvetődik a kérdés, mi a helyzet azokkal az önkormányzatokkal, ahol 2006. május 25. után előrehozott választásokat tartottak. A parlamenti szakbizottság törvényértelmezése szerint az önkormányzat összetételének megújítása, azaz a képviselők újraválasztása nem tekinthető ezen képviselőtestület újabb összehívásának, annak csak a rendes, azaz a soron következő választásokon megválasztott képviselőtestület minősül. A körlevélben arra is felhívják a figyelmet, hogy a törvények értelmében valamennyi önkormányzati testületnél egyeztetett időpontban kell megrendezni a soron következő választásokat, amiről a parlament hivatott dönteni.

Szakértők ugyanakkor rámutatnak, hogy a parlamenti szakbizottságnak, de még magának a Legfelsőbb Tanácsnak sem feladata és joga az Alkotmány és az azon alapuló törvények értelmezése, arra kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult. Éppen ezért véleményük szerint a körlevélben foglaltakhoz hasonló jogértelmezések hátterében leginkább aktuálpolitikai megfontolások húzódhatnak meg. Mint emlékeztetnek, jövőre várhatóan polgármesterválasztást tartanak Ukrajnában, amihez kapcsolódóan az önkormányzatok megújítására is sor kerülhet. Azaz, szól az érvelés, a parlament vélhetőleg mandátumuk megrövidítésével fenyegetve próbál nyomást gyakorolni az önkormányzatokra.

szcs