Nemzetpolitikák 2009-2029

Bálványosi Nyári Szabadegyetem

Az autonómiák fölöttébb szükséges voltáról - Nemzetpolitikák 2009-2029 című beszélgetésen Bálványoson több határon túli magyar vezető, köztük Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke értekezett a magyar közösségek jelenlegi helyzetéről, az autonómiák megteremtésének jövőbeni kilátásairól.

Az elmúlt húsz év politikai küzdelmeinek konklúzióiról szólva Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: az elmúlt két évtizedben számos alapvető célt sikerült megvalósítani, így a parlamenti demokráciát, a többpártrendszert, de sikerült többé-kevésbé végigvinni a restitúciót, és az euro-atlanti integráció is megtörtént. Úgy értékelte, a másik alapvető cél, a román-magyar viszony rendezése azonban jelenleg egy határvonalon áll, ugyanis míg az egyéni jogok szempontjából jelentős eredmények születtek, a kollektív jogok tekintetében még nehéz küzdelem előtt állunk.

A következő húsz év nagy feladatának nevezte az Európai Unióba való beilleszkedést is: mint mondta, ezen a téren a csatlakozás csak a kezdetnek tekinthető, hiszen a beilleszkedés egy hosszú folyamat, ahogyan az uniós országok közötti határok teljes megszűnése sem történt meg. - Mindaddig, amíg szlovák nyelvtörvényről vagy a romániai magyar tisztségviselők leváltásáról beszélünk, addig léteznek közöttünk határok - mondta.

A területi autonómiára vonatkozó törvény elfogadtatásának esélyeire vonatkozó kérdésre válaszolva Markó Béla leszögezte: akkor nyújtanak be erre vonatkozó törvénytervezetet, amikor esélyét látják annak, hogy azt el is fogadja a parlament.

Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke a kisebbségi magyarság hármas kötődéséről beszélt a felvidéki magyarság kapcsán: nemzeti kötődés, állampolgárságból adódó kötődés és az európai identitás. Mint mondta, az MKP kisebbségi törvénytervezete elkészült, de azt nem sikerült elfogadtatni. A többségi elitek rá kell jöjjenek arra, hogy az autonómiák nem gyengítik, hanem erősítik az államokat - hangsúlyozta a felvidéki magyar politikus.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a szerbiai magyarság helyzetéről szólva elmondta, hogy tavaly óta a magyar koalíció képviselői képezik a mérleg nyelvét, nélkülük nincs parlamenti többség. Ezt a helyzetet kihasználva kötöttek koalíciós megállapodást is, az elért erdemények függvényében döntenek majd a koalícióban való részvétel jövőjéről. Mint kifejtette, az autonómia kérdése áll a vajdasági magyar politizálás fókuszában.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke az ukrajnai magyarság törekvéseit ismertette. Elmondta, hogy az országban ukránosítási kampány kezdődött, amely aláássa a magyar oktatási rendszert, elzárva a magyar iskolák végzetteit a továbbtanulás lehetőségétől. A politikus feladatként jelölte meg az ezen törekvések elleni fellépést, ugyanakkor visszalépésnek nevezte az új választási rendszert, amely csak országos pártnak adja meg a választáson való szereplés lehetőségét.

A tusványosi rendezvényen a határon túli magyar vezetők találkoztak Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével, aki többek között beszélt arról is, hogy a határon túli magyar közösségek közül a kárpátaljai magyarság van a legrosszabb helyzetben. Erről Orbán Viktor a Háromszék nevű - a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön megjelenő - napilap szombati számában úgy nyilatkozik: "Az, ami ma Ukrajnában történik a románokkal és a magyarokkal, de minden kisebbséggel, az elfogadhatatlan. Itt az ideje, hogy az azokban az országokban élő közösségek dolgában, ahol ők is, mi is jelen vagyunk, és mind a ketten kisebbségben vagyunk, egyeztessük az óráinkat" - mondta a Fidesz elnöke. Hozzátette: "Ukrajnában az a veszély fenyeget, hogy megszűnnek iskoláink, elfogynak a diákjaink, eltűnnek közösségeink. Ennek sem a románok, sem mi, magyarok nem örülünk, és nem is nyugodhatunk bele." (www.figyelo.ro)