150 éve született Révész Imre festőművész
Szűkebb pátriánk – Kárpátalja s ezen belül Ugocsa vármegye adta az egyetemes magyar képzőművészet egyik jelentős alakját: Révész Imre festőművészt. Igaz, családtörténetileg nem ide gyökerezik: Sátoraljaújhelyen született 1859. január 21-én, édesapja Csebray Károly, édesanyja Loysch Paulina. Az apa ágostai, azaz lutheránus hitvallású leánytanító, de a református iskolában tanított és Imre-Károly nevű fiát is a református templomban keresztelték. Az anyakönyvben a keresztelési bejegyzés mellé egy későbbi kéz ezt írta be: "1883. b(elügy) m(iniszteri) e(ngedéllyel) a nevét Révészre változtatta." 1860. VII. 30-án Margit-Karolina leánytestvérét keresztelte ugyancsak Vályi Pál református lelkész. Érdekes, hogy mindkét gyereknek Pulsz Imre és Mánik Józsefné Rácz Erzsébet a keresztszülei. Valószínű a Csebray név is magyarosított, ugyanis a szakirodalomban nem találni ilyen családnevet. Annyit viszont tudunk, hogy a szülők elváltak és az anya gyermekeivel Nagyszőlősre költözött, ahol postamesterként dolgozott anya és leánya. Imre fia előbb itt tanult, majd a debreceni református kollégiumba került. Már gyermekkorában érdekelte a rajzolás, 1873-1875 között Bécsben tanult litográfiát, ahol Griepenkerl és Müller nevű mesterek voltak a tanítói, műveiről már ekkor írtak a bécsi folyóiratok.
1878/79-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója, itt a neves festő, Székely Bertalan volt a mestere. Közben a nyári vakációit otthon töltötte s ismerőseiről, barátairól, mint például Skultéty Antalról portrékat készített. Első kiállítása Budapesten volt. Csárdai jelenet című képét Erzsébet királyné vásárolta meg, nyilván ez is emelhette ösztöndíját, a hatezer frankos Munkácsy-díjat, amellyel 1882-ben Párizsba utazott 3 esztendőre, ahol Munkácsy mellett tanult és dolgozott.
1884-ben festette Petőfi a csárdában című képét, melyet ki is állított – sikerrel –, mert a művészi alkotás a londoni múzeumba került.
Bécsi diákkorában ismerkedhetett meg Kürbis Filep festőművésszel, akinek Hermina nevű leánya lett a felesége, 1884. aug. 31-én volt az esküvőjük – Szőlősön. A vőlegény neve így van beírva az anyakönyvbe: ,, Révész Csebray Imre Károly 25 éves, festő, lakik Párizs, a menyasszony Kürbis Hermina, lakhelye Bécs. A tanú: Skultéty Antal, a jó barát, aki alig fél évvel korábban esküdött Both Amália kisasszonnyal.
1889-ben a párizsi kiállításon a Menekülő c. képéért ezüstérmet kapott, 1899-ben festett Pánem című képéért 1901-ben, a müncheni VIII. nemzetközi kiállításon aranyéremmel tüntették ki. Csaknem 2 évtizedig tanított a budapesti akadémián, itt lettek tanítványai a kárpátaljai festőiskola megalapítói: Erdélyi Béla és Boksay József. 1920-31 között a kecskeméti művésztelepet vezette. A 30-as években az öregedő nagy művész látása kezdett megromlani, ami gátolta alkotó tevékenységét. Két leányáról van tudomásunk, egyiknek tragikus vízbefúlása nagyon megviselte. Klára-Hermina lánya társaságában (ki 1891. IX. 25-én született Szőlősön férjezett Tabódyné) az öreg művész feleségével hazaköltözött. Szőlősről indult reményteljes szép pályája és itt is ért véget 1945. II. 3-án. Horkay Barna lelkész így anyakönyvezte halálát: ,,Révész Imre ny.e.tanár élt 85 évet". Ott nyugszik az öreg szőlősi temetőben a Lator és a Skultéty családok közelében, felesége 1949. II. 22-én, Klára lánya pedig 1949. X. 26-án halt meg. Képei megtalálhatók Budapesten, Ungváron és még nagyon sokfelé, így Nagyszőlősön magángyűjteményben is. 1990-től a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Társasága az ő nevét viseli.
Révész Imre festményein megjelenik az élet realitása, mint igazi művész a valóság hű ábrázolására törekedett, akár ha falusi tájkép, akár ha virágcsendélet került vászonra, vagy szociális érzékenysége megjelenítésre, a színekben és szívében az Istentől kapott lélek csillogott, s ez tette őt a realizmus nagy művészévé.
Közli Józan Lajos református lelkipásztor, Huszt
