Alapozzuk számokra a gazdaságot! (2.)

2009. december 4., 09:00 , 464. szám

Nyakunkon a tél, amikor a gazdálkodó embernek jut ideje a számvetésre, megtervezheti jövő évi tevékenységét. Mit termesszünk és hogyan? Milyen befektetés mellett milyen nyereségre számíthatunk? Fontos kérdések ezek, melyeken nemegyszer az egész család boldogulása múlik. Lapunk állandó szakértőjét, Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a Terra Dei Alapítvány szaktanácsadóját arra kértük, számoljon ő is, adjon támpontokat olvasóinknak ahhoz, hogy megtervezzék jövő évi gazdálkodásukat. A Kárpátalja előző számában a búza és a burgonya termesztésével foglalkoztunk, az alábbiakban a káposzta- és a hajtatásos zöldségtermesztéssel összefüggő számításokat vesszük sorra.

- Mit kell tudnunk a káposzta termesztéséről?

- A káposzta esetében a hektáronkénti 400 mázsás termést tanácsos megcéloznunk, amitől - a költségeket levonva - mintegy 15 ezer hrivnya hasznot remélhetünk. Vegyük azonban figyelembe, hogy a káposzta csupán frissen trágyázott földbe kerülhet, amennyiben jó termést szeretnénk elérni, ami annyit jelent, hogy a burgonyánál említett műtrágyamennyiség helyett hektáronkénti 30-50 tonna szerves trágyával kell számolnunk, amit műtrágyával egészítünk ki. Ebből is látható, hogy összehasonlítva a búzát valamelyik szántóföldi zöldségkultúrával, jóval nagyobb befektetéssel kell számolnunk, de a ráfordítással arányosan nő az elérhető haszon is.

Az intenzív zöldségtermesztéssel összefüggésben számolnunk kell azzal, hogy a burgonyát és a gyökérzöldségeket leszámítva a legtöbb kultúra termesztése csak részben gépesíthető, meglehetősen kézimunka-igényes. Léteznek további, a termelés méreteit korlátozó tényezők is. A burgonyánál például a nagybani termesztés feltétele, hogy megfelelő tárolóhelyiséggel rendelkezzen a gazda. A termést s a jövő évi vetőanyagot ugyanis megfelelő körülmények között kell tárolnunk, ami két hektár feletti termőterület esetében már gyakorlatilag megoldhatatlan a háztájiban. Tapasztalataink sajnos azt mutatják, hogy ma még kevés megfelelő tároló- helyiséggel rendelkezünk Kárpátalján.

Az őszi káposztatermesztésre szakosodott gazdák hasonló okokból jellemzően igyekeznek még idényben, azaz ősszel túladni a termés javán, s csak a fennmaradó mennyiséget teszik el télire, abban reménykedve, hogy később jobb árat is elérhetnek a portékájukért. Valójában azonban nincs biztos recept arra, hogy viszonyaink között az azonnali értékesítés, vagy a tárolás jelenti a jobb megoldást. Tavaly ősszel 0,80-1 hrivnya körül alakult a friss káposzta kilójának nagybani ára, ami azonban a várakozásokkal ellentétben szinte egy fillért sem emelkedett tavaszra. Idén 1,50-2 hrivnya körül mozog a káposzta kilója, de most sem lehet megjósolni, hogyan alakul az ára jövő tavasszal.

- Következzék most a fóliás termesztés. Mivel kell számolnunk ebben az esetben?

- A tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyiben hideghajtatással kalkulálunk, úgy abból kell kiindulnunk, hogy tíz ár alapterületű fedett létesítmény, ami megközelítőleg 2-3 szokásos, 10x30-40 méteres fóliasátornak felel meg, el tud tartani egy családot. A fő kultúráknak a mi magyarlakta alföldi régiónkban az uborka, a paradicsom és a paprika számítanak. A Terra Dei szaktanácsadóinak sokéves tapasztalata azt mutatja, hogy az év végére ezek a kultúrák, kisebb-nagyobb ingadozásokkal ugyan, de gyakorlatilag azonos bevételt biztosítanak egy négyzetméternyi termőterületre számítva. Az a jó termesztő, aki a fóliaházában eléri a négyzetméterenkénti legalább 100 hrivnyás bevételt. Tízárnyi fólialétesítmény tehát körülbelül 100 ezer hrivnya bevételt produkálhat. Ehhez mintegy 30-40, legfeljebb 50 ezer hrivnya kiadással kell számolni. Elképzelhető ennél nagyobb összterületű fóliasátrakból álló gazdaság is, ám vegyük figyelembe, hogy ezt már nem tudja önerőből megművelni a család, azaz bérmunkát kell igénybe venni a csúcsidőben, ami további kiadásokkal jár. Elmondható tehát, hogy 10 ár fólia jövedelmezőségét tekintve felér 5 hektár burgonyával, s ennél jóval több hektár búzával.

A hideghajtatásnak is megvannak természetesen a maga sajátosságai, amelyeket feltétlenül figyelembe kell venni. Az egyik ilyen körülmény, hogy tavasszal gyakorta nehéz időszakokat él át a gazda, "magyarán" likviditási gondjai támadnak, hiszen télen jellemzően csupán kiadásai adódnak, bevétele viszont gyakorlatilag egy fitying sem keletkezik. Ezeket a kritikus időszakokat általában valamilyen elővetemény ültetésével hidalják át a termesztők, mint amilyen például a zöldhagyma, sóska, spenót, karalábé, korai burgonya, hónapos retek, ami friss pénzt hoz a kasszába, s ami általában el is viszi a hátán a tavaszi munkálatokat.

- Mi a helyzet a fűtött létesítményekkel?

- Kárpátalján jellemzően paradicsomot és uborkát termesztenek enyhén fűtött létesítményben, a paprika ilyen termesztésében nem rendelkezünk számottevő tapasztalatokkal a régióban. Ebben az esetben a négyzetméterenkénti 150 hrivnyás bevétel is elérhető, miközben az árbevétellel hasonló arányban nőnek a kiadásaink. Ily módon egy tízáras létesítmény esetén a 75 ezer hrivnyás haszon is elérhető.

Az eddigiekből levonhatjuk a tanulságot, hogy egy életképes családi gazdaság kialakításához vagy a birtok méretét kell megnövelnünk akár több tucat hektárral is, vagy a sokkal jövedelmezőbb szántóföldi zöldségtermesztést választjuk, amely lényegesen kisebb területen biztosítja a megélhetést, esetleg belevágunk a hajtatásba.

Amennyiben a mezőgazdasági tevékenységet tőkebefektetésként fogjuk fel, látnunk kell, hogy az intenzív szántóföldi zöldségtermesztés vagy a hajtatás jóval nagyobb beruházást igényel, amennyiben azonban minden sikerül, lényegesen nagyobb bevétellel is kalkulálhatunk.

pszv