Kinek kell a bányászat Kárpátalján?

Nagymuzsaly és Verespatak - intő példák lehetnek

2010. január 1., 09:00 , 468. szám

Jó-e, kell-e a bánya Kárpátalján, s ezen belül is elsősorban a magyarok által lakott alföldi részen? Nélkülözhetetlen-e az arany, amelyet a Muzsalyi-hegy rejteget? Létfontosságú-e, hogy követ bányásszanak Mezőkaszony közelében, s hogy barit és nehézfémek után kutassanak a Bégányi-hegyen? Mind gyakrabban tesszük fel ezeket a kérdéseket, miután egyre inkább eltérnek a bányászás híveinek érdekei azokéitól, akik a régió jövőjét a turizmusban látják.

"Mindig az érdekelt felek forszírozzák a bányászati tevékenységet, illetve az ezzel összefüggő kutatási engedélyek kiadását, tehát a szóban forgó bányák tulajdonosai, illetve azok, akik a kiaknázásukra létrehozott társaságok mögött állnak" - szögezi le Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke.

Úgy tűnik, hogy a magántőke mellett az állam érdeke is a bányászatot szorgalmazni Kárpátalján - teszi hozzá Csizmár Béla, a Beregszászi Járási Tanács elnöke. "Nagyon sokszor a szemünkre vetik, hogy "ott ülünk" Ukrajna legnagyobb aranylelőhelyén, és kérjük a pénzt, hiszen a Beregszászi járás és a megye is erősen dotált térségnek számít. Érthető, hogy amikor - mint most is - nincs miből dotációt fizetni, ezek a hangok felerősödnek.

A kérdésnek két szintje van, vélik a tanácsi vezetők. Az egyik, hogy az állam igyekszik feltárni a maga belső tartalékait, nyersanyagforrásait. A másik, hogy a különböző kutatási és bányászási engedélyek kiadásáért az engedélyeztető hivatalok pénzt kérnek az érintett befektetőktől, vállalatoktól.

A különböző szintű kijevi csinovnyikok érdekeltek abban, hogy minél nagyobb bevételre tegyenek szert ily módon is, majd nyomást gyakorolnak a helyi hivatalnokokra, számon kérve rajtuk, hogy miért állnak ellent a bányászatnak, miközben a kormány pénzéből élnek - magyarázza Csizmár Béla: "Azokra a felvetésekre, hogy Kárpátalja a turizmusból kíván megélni, azt válaszolják, adjunk számot arról, mennyi bevétele származik a turizmusból egy év alatt Kárpátaljának vagy konkrétabban a Beregszászi járásnak. Ilyenkor kénytelenek vagyunk elismerni, hogy a megye egyelőre képtelen megélni a turizmusból." Ugyanakkor az is tény - teszi hozzá -, hogy az ukrajnai befektetési klíma egyáltalán nem kedvez annak a törekvésnek, hogy jelentős tőkét vonjunk be a régió infrastruktúrájának, a turisztikai ágazatnak a fejlesztésébe, pedig befektetésekre, új munkahelyek létrehozására - így vagy úgy - mindenképpen szüksége volna a régiónak.

A bányákat két csoportba kell sorolnunk - folytatja Brenzovics László. Az egyikbe az úgynevezett helyi jellegű bányák sorolhatók, amelyekből legtöbbször követ, agyagot vagy éppen homokot termelnek ki, s amelyekre nagy szükség van a helyi szükségletek kielégítésére. Ezek - amennyiben fekvésüknél fogva nem veszélyeztetik a helyi infrastruktúrát, nem szennyezik a környezetet - általában nem jelentenek komoly veszélyt a környezetre. Esetükben megfelelő körültekintéssel megadhatók a felderítési, illetve kitermelési engedélyek, véli a megyei tanács alelnöke.

Meg kell különböztetnünk az előbbiektől az úgynevezett "veszélyes bányákat", amelyekből Kárpátalján leggyakrabban színes-, illetve nehézfémeket bányásznak. E lelőhelyek és bányák hátterében általában jelentősebb ukrajnai struktúrák állnak, véli Brenzovics László, hiszen felderítésük és kiaknázásuk előkészítése igen jelentős anyagi forrásokat igényel.

Szerencsére jelenleg senkinek sincs engedélye a színes- vagy nehézfémek bányászatára a Beregszászi járásban, csak kutatási engedéllyel rendelkező vállalatokról beszélhetünk, tudtuk meg. Az igazi gondot Csizmár Béla szerint e pillanatban inkább a helyi jelentőségű nyersanyag-lelőhelyek kiaknázása jelenti, bár a helyzet ebben a vonatkozásban sem mindig egyértelmű.

Itt van például a Mezőkaszony melletti kőbánya, amely rendelkezik működési engedéllyel, ám kitermelés jelenleg alig folyik ott. Komoly munkákra akkor lehetne számítani a bányában, ha megkezdődne az 5. európai közlekedési folyosó kiépítése, amelyhez nagyobb mennyiségű terméskőre volna szükség a határ magyar oldalán is, ez azonban még a jövő zenéje. "Korábban tartottunk attól, hogy ez a fajta bányatevékenység esetleg zavarja majd azt a helyi termálforrásokra alapozó üdülőkomplexumot, amelynek a megépítésére már engedélyt adtunk. Ám a beruházás végül pénz hiányában nem valósult meg. A jelenleg is üzemelő két kis medencét viszont a mostani kitermelés nem zavarja, s a jövőben sem fogja - véli Csizmár Béla.

"Azok a cégek, amelyek napjainkban a felderítési és bányanyitási jogért folyamodnak, valószínűleg nem azok a "végső" cégek vagy befektetők, akik a tulajdonképpeni kitermelést majdan végezni fogják, hanem csupán közvetítő szerepet játszanak, később átadva más, akár nemzetközi struktúráknak is a bányászati jogot" - mondja Brenzovics László, a megyei tanács alelnöke.

Csizmár Béla szerint is jellemzőbb napjainkra, hogy a jelentkező befektetők szeretnék lekötni a meglévő nyersanyagkészleteket az elkövetkező időkre. "Véleményem szerint sem a beregszászi járási perlitlelőhely és -gyár fejlesztésére jelentkező befektetők, sem a Bégányi-hegy nehézfémjeinek feltárására vállalkozók nem a mának dolgoznak, s így közvetlen veszélyt sem jelentenek a környezetre - véli a Beregszászi Járási Tanács elnöke. - Mindkét esetben hosszú távra szeretnék lekötni azokat a lehetőségeket, amelyek legkorábban 5-10 év múlva realizálódhatnak. Előfordulhat például, hogy azok, akik jelenleg kutatási engedélyt kértek a Bégányi-hegyre, csupán a korábbi szovjet érából származó kutatási eredményeiket szeretnék "felfrissíteni", majd továbbadni egy tőkeerős befektetőnek."

A kérdésre válaszolva, hogy mi jelenti a valódi veszélyt Kárpátalja számára, Brenzovics László emlékeztet mindarra, ami Romániában történt az elmúlt két évtizedben, s történik még ma is a nemzetközi nagytőke megjelenésének következtében. "Gondoljunk arra, milyen következményekkel járt a hírhedt tiszai ciánszennyezés, amely egy nemzetközi társaság által üzemeltetett létesítményen bekövetkezett katasztrófa következménye volt. A kárt okozó társaság azóta megszűnt, nincs, aki kárpótlást nyújthatna az okozott kárért. De legalább ilyen tanulságos Verespatak esete, ahol egy külföldi tőkével alakult társaság az egész település eltüntetésével, a környező tájat gyökeresen megváltoztatva, óriási környezeti kockázattal járó technológiát alkalmazva készül kitermelni a föld méhének kincseit" - emlékeztet a megyei tanács és a KMKSZ alelnöke, rámutatva, hogy éppen ezért a magyar érdekvédelmi szervezet a jövőben is határozottan fel kíván lépni a hasonló bányanyitási törekvések ellen.

A Szövetségnél rámutatnak, hogy komoly helyi érdekek mozognak a háttérben a bányászatot támogatandó, ugyanakkor - bár számos pletyka kering arról, mely kárpátaljai gazdasági-politikai csoportosulások érintettek az ügyben - nem léteznek erre vonatkozó konkrét bizonyítékok. Gyaníthatjuk azonban, hogy milyen jelentős erőkről lehet szó, ha legutóbb rá tudták venni a Kárpátaljai Megyei Tanácsot a kutatási engedély kiadására a Bégányi-hegy esetében.

szcs