Az önállóság első négy éve

Falu a határszélen: Gyula

2010. október 8., 10:00 , 508. szám

Ugocsa déli részén, húsz kilométerre Nagyszőlőstől, a járási központtól, az ukrán-román határon terül el egy szőlő- és földiepertermő lankáktól övezett, hangulatos község, a jelenleg mintegy 1450 honfitársunknak otthont adó Gyula. S míg nem egy kárpátaljai magyarlakta faluban a temetések száma, sajnos, évről évre meghaladja a születésekét, addig itt, hál' Istennek, legalább nem fogy a lakosság, s vannak olyan esztendők, amikor több csecsemő sír fel a bölcsőben, mint ahány elhunytat kísérnek ki a temetőbe.Tavaly például 19 gyermek született és 13 gyulai polgár halt meg.

A település 1957-ben vesztette el önállóságát, amikor összevonták a szomszédos Feketeardóval. Ha egy közösség elveszti önállóságát, már maga is egy szomorú, lehangoló esemény, és az elmúlást idézi. Ráadásul tudjuk, hogy a Feketeardói Községi Tanács Gyulát mindig mostohagyerekként kezelte. Hogyan sikerült visszaállítani a falu önállóságát, saját kézbe venni a közösség sorsát, s elindítani azt egy ígéretesebb jövő felé? Erről beszélgettem el Sápi Sándor gyulai polgármesterrel.

- 2003-ban megalakult a különválást kezdeményező csoport, s még ugyanebben az esztendőben népszavazást tartottunk a faluban az önállósodás kérdésében, melyen a lakosság a függetlenedés mellett tette le a voksát. 2004. október 7-én a Legfelsőbb Tanács is engedélyt adott az önálló községi tanács létrehozására, négy évvel ezelőtt pedig megtartottuk az első polgármester-választást, melyet megnyertem, s megalakult a helyi önkormányzat - emlékezik vissza beszélgetőtársam a kezdetekre.

- Mennyit fejlődött a falu az önállóság első éveiben?

- Kezdetben községházánk sem volt, az önkormányzat a helybeli református egyházközség egyik, a hittanfoglalkozásoknak helyet adó épületében működött. Ám a járási állami közigazgatási hivatal oktatási osztálya még 2006-ban átadott nekünk egy addig a Gyulai Általános Iskola tulajdonában álló, szertárként és könyvtárként használt épületet, melyet felújítottak, s ahová a gázfűtést is bevezették. A községi tanács pedig beszerezte a szükséges bútorokat, s nyolc számítógépre is szert tettünk, melyek többségét adományként kaptuk a magyarországi Érdi Egymásért Alapítványtól, az angliai claygate-i és petersfieldi egyházközségektől, valamint a kispesti önkormányzattól, míg egy vadonatúj komputert magunk vásároltunk meg. 2006-ban elkezdtük a közvilágítás kiépítését, s a következő év őszére ki is épült az egész hálózat. A szükséges pénzeszközök 30 százalékát a polgármesteri hivatal biztosította, 70 százalékot pedig a lakosság, amit ezúton is szeretnék megköszönni a helybeli polgároknak. 2007-ben részlegesen felújítottuk aművelődési házat, s ugyanebben az évben állítottuk helyre a községi futballpálya öltözőjét is. A következő esztendőben pályázatot nyújtottunk be a KMKSZ-hez, s ennek megnyerése révén sikeres falunapot bonyolítottunk le, a fent említett angol gyülekezetek, az Egymásért Alapítvány és a járási állami közigazgatási hivatal közreműködésével felújítottuk az orvosi rendelőt, míg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Kis Túr Természetvédelmi Egyesület két betegágyat bocsátott az intézmény rendelkezésére, s a községháza mellett az orvosi rendelőbe is bevezettük az internetet. Az iskolabusz kérdése is megoldódott, kaptunk egy járművet, mely reggelenként a Feketeardói Középiskolába szállítja az ott tanuló gyulai gyerekeket. Tavaly, a járási állami közigazgatási hivatal támogatásával, egy 200 méteres szakaszon leaszfaltoztuk a Gyümölcs utcát, augusztus 20-án - a KMKSZ jóvoltából - felállítottuk a szép, új, címeres falunévtábláinkat, s ugyancsak az elmúlt esztendőben kezdte meg a háztartási hulladék elszállítását a faluból az AVE Nagyszőlős cég.

Az idén, 4,2 km hosszan, kitakarítottuk a vízelvezető árkokat, kitisztítva három és átépítve egy hidat. Kicseréltük az egyik, négy utcát ellátó, ám gyakorta meghibásodó transzformátorunkat. Tavasszal pedig megkezdődött az új óvoda felépítése, melynek már állnak a falai, s szeretnénk még a tél beállta előtt befedni az épületet. Azután sorra kerülhetnek a belső munkálatok, bebútorozzuk a leendő gyermekintézményt, s ha semmi sem jön közbe, 2012 tavaszán megnyitjuk az óvodát kis lakói előtt. Fő támogatónk az Érdi Egymásért Alapítvány, az osztrák Marika Barátai Egyesület, valamint a holland World Servants Alapítvány, mely utóbbi szervezésében az idén három héten át 25 holland fiatal dolgozott itt, betonoztak, falaztak. A helybeli családok pedig vagy pénzadománnyal vagy közmunkával segítik az építkezést.

- Mit tud mondani a tervekről?

- Jelenleg az a legfontosabb, hogy két év múlva megnyithassuk az óvodát, illetve, hogy munkahelyeket teremtsünk, s így ne kényszerüljenek rá a lakosok a családi kapcsolatokat meglazító külföldi munkavállalásra. Több volt kolhozi épülettel is rendelkezünk, melyeket szívesen adnánk el vagy bérbe az ott a jövőben üzemeket létesítő vállalkozóknak. Mivel Gyula nagyon jó adottságokkal rendelkezik a szőlőműveléshez, ezért szeretnénk azt fellendíteni, s így a közeli hetekben európai uniós pályázatot nyújtunk be egy magyarországi községgel, valamint a Nagykárolyi Polgármesteri Hivatallal és a partiumi településen működő hegyközséggel együtt szőlőoltványok beszerzésére, illetve ültetvények létesítésére. Tervezzük továbbá a művelődési ház felújításának a folytatását, illetve a mellékutcák kátyúinak kaviccsal való feltöltését. Emellett pedig ígéretet kaptunk a járási állami közigazgatástól a Feketeardóból Gyulára vezető bekötőút felújítására. És hogy mit szeretnénk még elérni? Jó lenne, ha kapnánk egy helyben lakó orvost (lakást is biztosítanánk számára a rendelő épületében), mivel jelenleg csak a feketeardói családorvos jár ki hozzánk, hetente egyszer, s egy fogorvost is szívesen látnánk, ugyanis van egy fogorvosi szobánk, "csak" épp a megfelelő szakember hiányzik hozzá.

Lajos Mihály