A Perényi-középiskola húszéves jubileuma

2010. november 26., 09:00 , 515. szám

November 20-án népes ünneplő közönség gyűlt egybe a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola dísztermében, hogy megemlékezzenek a nagy múltú oktatási intézmény újbóli önállóvá válásának a húszéves évfordulójáról.

A himnuszok elhangzását követően Tegze Hajnalka igazgatóhelyettes felidézte, milyen legendás híre volt annak idején a Perényi Zsigmond Középiskola elődjének, a Nagyszőlősi 3. Sz. Középiskolának, mely hírnévre a színvonalas oktatásnak köszönhetően tett szert, s megannyi, jelentős életpályát befutó személyiséget bocsátott ki falai közül. Ám később megszüntették a tanintézet önállóságát, egy "internacionalista" középiskola magyar tagozatává fokozva le azt, s a nagyszőlősi magyarok évtizedekig nem tudhatták, lesz-e valaha még önálló magyar tannyelvű oktatási intézménye a Tisza-menti városnak.

Azután 1990-ben Milován Jolánnak, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezete jelenlegi elnökének, valamint Czirók Évának a kezdeményezésére ötven szülő kérvényt nyújtott be a járási hatalmi szervekhez, melyben kérték az iskola önállóságának a visszaállítását, s bár kemény küzdelmet kellett folytatniuk nagy álmuk megvalósulásáért, végül is elérték, hogy 1990. szeptember 1-jén újraindult az önálló magyar tannyelvű oktatási intézmény, 1991. július 16-án pedig átadták a tanintézetnek az iskola jelenlegi otthonát, a volt ugocsai vármegyeháza épületét, mely azonban ekkorra romos állapotba került. Megmozdult viszont a nagyszőlősi magyarság, mellettük Bíró Andor, a tiszapéterfalvai Határőr Kolhoz akkori elnöke is segítséget nyújtott az újjáépítéshez, és soha nem látott összefogással felújították az építményt, így 1991. szeptember 1-jén megindulhatott az oktatás a patinás falak között.

Az ezt követő években Keresztyén Erzsébetnek, az iskola első igazgatójának a vezetésével a tanári gárda nagyon komoly és tudatos munkát folytatott azért, hogy megalapozza a tanintézet jó hírét, színvonalas módon oktassa, nevelje a diákifjúságot, s a pedagógiai munka meg is hozta a maga gyümölcseit – idézte fel az önállóság első esztendeit Homoki Gabriella jelenlegi iskolaigazgató. Majd napjainkról szólva kifejtette, jelenleg 238 diák végzi tanulmányait az oktatási intézmény falai között, akik a tanulás mellett – a különböző szakköri foglalkozásoknak köszönhetően – a tánc, az ének, a rajz és a színjátszás terén is kibontakoztathatják a tehetségüket. Míg az iskola 35 tanára mindent megtesz azért, hogy a tanulók alapos tudású és tiszta szívű fiatalokként léphessenek ki az életbe. Végezetül pedig a felszólaló köszönetet mondott az oktatási intézmény támogatóinak: a KMKSZ-nek, melynek alelnöke, Milován Sándor megyei tanácsi képviselő is jelen volt a rendezvényen, a magyarországi, érdi Egymásért Alapítványnak, a tanintézet ausztriai és hollandiai barátainak, Bocskai István nagyszőlősi polgármesternek, valamint a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal oktatási osztályának.

A felszólalások után színre léptek a középiskola diákjai, s a közönség fel-felcsattanó tapssal jutalmazta az általuk bemutatott, szépen koreografált táncokat, köztük az egybegyűlteket történelmi hangulatba ringató palotást, illetve a szélesen hömpölygő zenéjű keringőt, s hasonló sikert arattak a tanulók által előadott versek, illetve magyar népdalok is. Élénk derültséget keltettek a diákviccek. Az eltelt húsz évről pedig minden szónál beszédesebben meséltek a kivetített fényképek, melyek bemutatták a tanintézetet, a diákok életét, valamint azokat a tanárokat, akik az eltelt húsz esztendő alatt e falak között oktattak, ám ma már nincsenek az élők sorában. Az ünnepség a Honfoglalás című film emlékezetes betétdalának az eléneklésével fejeződött be.

Lajos Mihály