Korszakváltás az arab világban

Legalább egymillió egyiptomi vonult az utcára országszerte Hoszni Mubarak elnök és kormánya távozását követelve kedden. Úgy tűnik, Hoszni Mubarak elnök meghátrál, s Egyiptomban új korszak kezdődhet.

A hadsereg bejelentése, amely szerint nem fog erőt alkalmazni a tüntetőkkel szemben, felbátorította az egyiptomiakat, hogy országuk politikai rendszerének legnagyobb átalakítását követeljék a monarchia 1952-es megdöntése óta, írta az MTI. A Kairó belvárosában lévő Tahrír téren több mint 200 ezer egyiptomi tüntetett, a keleti Szuez kikötővárosban 20 ezren vonultak fel. A Reuters brit hírügynökség becslése szerint országszerte elérte az egymillió főt - a tüntetők célját - a résztvevők száma.

Úgy tűnik, a kezdetben szervezetlen Mubarak-ellenes megmozdulások fokozatosan az egyiptomi társadalom számos rétegét felölelő, laza reformmozgalommá kezdenek érni, mutatnak rá megfigyelők. Mohamed el-Baradei egyiptomi ellenzéki vezető, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt főigazgatója az al-Arabíja arab műholdas tévécsatornának nyilatkozva kijelentette: Mubaraknak "péntekig" távoznia kell a hatalomból, csak utána kezdődhet párbeszéd az ellenzék és a kormány között. Ugyanebben az értelemben nyilatkozott Mohammed el-Beltagi, a Muzulmán Testvériség ellenzéki szervezet egyik volt parlamenti képviselője a frissen megalakult ellenzéki ernyőszervezet, a Nép Követeléseire Figyelő Nemzeti Bizottság nevében. Szavai szerint a tömörülés csak abban az esetben hajlandó tárgyalásokat kezdeni a demokráciába való átmenetről, ha előbb lemond az államfő.

A változás kezdetének jele lehet, hogy az egyiptomi államfő kedden este élő televíziós beszédében bejelentette, nem méretteti meg magát a szeptemberben esedékes elnökválasztáson. Elnöki mandátumának utolsó hónapjaiban azon dolgozik majd, hogy hatalom átadása békés és zökkenőmentes legyen - mondta a 82 éves Mubarak. Az 1981 óta hatalmon lévő politikus reformokra szólított fel, s közölte, hogy javasolni fogja az elnökjelöltséghez szükséges kritériumok enyhítését.

Lehetséges azonban, hogy Mubarak elkésett a bejelentéssel. Kairó belvárosában üdvrivalgással fogadták a tüntetők a beszédet, de egyre többen kezdték el skandálni, hogy Mubaraknak azonnal le kell mondania. Az egyiptomiak a növekvő élelmiszerárakra, a munkanélküliségre és az önkényuralmi kormányzásra panaszkodnak. A több mint egy hete tartó nagyszabású tiltakozásokban eddig mintegy 300-an vesztették életüket.

Politikai elemzők is arról beszélnek, nem az a kérdés, Mubarak távozik-e a hatalomból, hanem az, hogy mikor és milyen körülmények között. Meglehet, mire az olvasó kezébe veszi lapunkat, már nem Mubarak lesz Egyiptom első számú vezetője. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy az országot a monarchia 1952-es megdöntése óta irányító egyiptomi hadseregnek döntő szava lesz abban, hogy ki lép a helyébe.

Az elmúlt hetek eseményeinek hatására, különösen azután, hogy a tuniszi vezetőt, Ben Alit követően most Mubarak egyiptomi elnök is távozni kényszerül, egyre többen emlegetnek láncreakciószerű változásokat az arab világban, s mérlegelik a térség gyökeres politikai átalakulásának lehetőségeit, a hatalmon lévő keménykezű vezetők korszakának végét jósolva. Erre a forgatókönyvre utalhat, hogy II. Abdullah jordán király kedden menesztette a kormányát. Jordániában a múlt héten az egyiptomi tüntetésekkel egy időben kezdődtek tiltakozások, ám ezek eddig nem tűntek kritikus méretűnek. Az uralkodó a hadsereg volt tábornokát, Maarúf al-Bahítot nevezte ki új miniszterelnöknek, megbízva őt a szükséges politikai reformok végrehajtásával. A kinevezésről szóló levélben arra kérte a leendő kormányfőt (aki 2005 és 2007 között már betöltötte e tisztséget), hogy "tegyen gyors és világos intézkedéseket a valódi politikai reformok érdekében". A fő ellenzéki párt, az Iszlám Akciófront azonban bírálta a király választását, úgy ítélve meg, hogy Bahít "nem reformer".

A kérdés most az, kiknek adatik meg, hogy kivezessék a térség országit a válságból, s ez miként, milyen áldozatok árán történik majd?

hk