A vastagbélgyulladás

2011. december 16., 09:00 , 570. szám

Több, mint egy hónapja fel van fújódva a gyomrom, amellett fáj is, sőt a fájdalom a végbél tájékára is átterjed. A székletem időnként normális, de nem egy alkalommal híggá és nyálkássá válik, míg máskor épp ellenkezőleg, megkeményedik és sötétbarnára, kissé pirosasra színeződik. Milyen egészségügyi problémám alakult ki, s miként szabadulhatnék meg tőle? – fordult levelében szerkesztőségünkhöz egy fancsikai olvasónk. Kérdéseit dr. Kordobán János verbőci családorvoshoz továbbítottuk.

– A beteg minden bizonnyal vastagbélgyulladásban, s annak is a krónikus változatában szenved – indítja beszélgetésünket a doktor. – A megemésztendő táplálék a gyomorból a patkó-, a vékony-, majd a vastagbélbe kerül, az utóbbi helyen fejeződik be a tápanyagok felszívódása a szervezetbe, a salakanyagok pedig a végbélen keresztül ürülnek ki a külvilágba. Az említett betegség akkor alakul ki, amikor a vastagbél nem emészt normálisan, nem képes jól megszűrni a belé jutó masszát, hogy a tápanyagok a bél falán át bekerüljenek a vérkeringésbe. A gyulladást a nem jó minőségű, nemegyszer romlott táplálék is kiválthatja, de akkor is kialakulhat, ha az ember túl sok kemény, száraz ételt fogyaszt, vagy nagyon kevés tejes ételt vesz magához. A tej erősíti az emésztésben részt vevő baktériumok által alkotott egészséges bélflórát, ám az elegendő mennyiségű tej, illetve tejtermék hiányában a bélflóra már nem működik normális módon. Bakteriális fertőzés is állhat a háttérben, sőt a gyakori felfázás is előidézheti a kórt. Ha a salakanyagok nem tudnak teljes egészükben távozni a végbélbe, hanem egy részük rátapad, mintegy „rásül” a vastagbélfal egy részére, az érintett területen vastagbélfekély alakul ki, mely rákhoz is vezethet. A betegség elhanyagolása vagy nem megfelelő kezelése esetén, illetve az egyhangú táplálkozás vagy a mozgáshiány következtében az akut vastagbélgyulladás lassan, 1–3 hónap alatt krónikussá válhat.

– Melyek a kór tünetei, s miként gyógyítják meg a pácienseket?

A szimptómák közé tartozik, hogy a vastagbél működési zavara miatt az esetek egy részében székrekedés következhet be: vagy daganat zárhatja el a vastagbelet, vagy bélcsavarodás történhet. Mivel a széklet nem tud normálisan távozni a szervezetből, gázok gyűlnek össze a belekben, melyek visszaáramlanak a gyomorba. A gyomor a gázoktól felfújódik, a jobb oldalán fájni kezd, majd a fájdalomérzet átterjed a végbélre. A beteg böfög, kellemetlen ízt érez a szájüregében, hányinger lép fel nála, hány is és étvágytalanná válik. Ha az akut vastagbélgyulladást a helytelen táplálkozás okozza, akkor híggá válik a széklet, bakteriális fertőzés esetén ellenben sűrű lesz a bélsár, krónikus vastagbélgyulladáskor pedig időnként normális is lehet a beteg ürüléke, de éppúgy előfordulhat a hasmenés, mint a székrekedés.

A gyulladásban lévő vastagbélben belső vérzések is bekövetkezhetnek. Ezekre utal, ha sötétbarnává, egyes helyeken pedig feketévé válik a beteg széklete, vagy ha „nagydolgozás” után vér is távozik a végbeléből. Amennyiben a vastagbél felső részén vagy a közepén alakul ki gyulladás, akkor a széklet sötétbarna vagy feketés színt ölt, míg ha a vastagbél alsó része jön gyulladásba, akkor amellett, hogy sötétbarnává vagy feketéssé színeződik az ürülék, pirosas részek is megjelennek a bélsárban, ami friss vérzésre utal. Ebben az esetben a széklet kiürülését követően vér is távozik a szervezetből. Ez egy nagyon komoly tünete annak, hogy fekély vagy daganat lehet a vastagbél alsó részén.

Más betegségekhez hasonlóan e kór fellépésekor is azonnal orvoshoz kell fordulni, kiváltképp akkor, ha belső vérzés is jelentkezik. Bakteriális fertőzéskor antibiotikumokkal kezeljük a pácienst, az orvos dönti el, milyen gyógyszereket vet be a mikrobák ellen, s a készítménytől függ, meddig tart a terápia. Általában 4-5 napba telik, mire megszűnnek a tünetek, s ezt követően a betegeknek még 2-3 napon át magukhoz kell venniük az orvosságokat, hogy véglegessé váljon a gyógyulásuk. Ha pedig nem baktériumok okozták a gyulladást, akkor azt tanácsoljuk a betegeknek, hogy változtassanak a táplálkozási szokásaikon, legyen változatos az étrendjük, fogyasszanak több gyümölcsöt, zöldséget, főtt ételt, tejes étkeket, kerüljék viszont a gázképző, illetve a génmanipulált alapanyagokból készült ételeket, mert a szervezet nehezen emészti meg ezeket. Mozogjanak többet, s ha ülőmunkát végeznek, akkor is időnként álljanak fel, rövid ideig sétálgassanak, amennyiben pedig erre nincs módjuk, tegyék meg gyalog a munkahelyükhöz vezető utat vagy legalább annak egy részét. S kiváltképp az őszi-téli időszakban fontos, hogy kerüljék el a felfázást, ne üljenek hideg lócára, vasúti padra, hanem tegyenek maguk alá valamilyen melengető takarót vagy párnát. Télen a régi típusú falusi vécékben is fel lehet fázni „nagydolgozás” közben, ezért ajánlom, hogy faluhelyen is építsenek vízöblítéses WC-ket, s ha az ember ezekben üríti ki a székletét, jobban meg is tudja figyelni azt, észreveheti annak elváltozásait. Az itt ajánlott megfelelő táplálkozással és életmóddal pedig meg is előzhetjük a vastagbélgyulladást.

Lajos Mihály