Érdemes-e metszeni a paprikát?

Őr Hidi László nagy­dob­ronyi gazdálkodót, a Terra Dei Alapítvány szaktanácsadóját ezúttal arról faggatjuk, hol tartanak a munkával jelenleg a hajtatásban zöldséget termesztő gazdák. Szó esik egyebek mellett a trágyázás aktuális kérdéseiről, illetve arról, érdemes-e metszeni a paprikát.

– Piacainkat mára elárasztotta a hónapos retek, a zöldhagyma és a saláta. Mi következik ezután a fóliasátrakban?

– A gazdák többsége már végzett az említett korai, hidegtűrő kultúrák betakarításával. Így most kiültetésre kerülhet a fóliasátrakban a választott melegigényes kultúra. Ezt főkultúrának is szoktuk nevezni, bár nem egy termesztőnél az elővetemény, vagyis például a retek vagy a saláta nagyobb hasznot hoz. Miután nehéz vetni a retket, ha előtte illő módon megtrágyáztuk a talajt, ezért általában az az eljárás, hogy az elővetemény betakarítása és a főkultúra közé illesztik a szerves trágya kijuttatását. Az uborka, paprika alá a gyakorlatban annyi szerves trágyát teszünk, amennyi csak van, ám nemegyszer ez is kevésnek bizonyul. Kívánatos, hogy e két növény esetében a kijuttatott szerves trágya mennyisége haladja meg a négyzetméterenkénti 20 kg-t, a paradicsom alá pedig 10 kg/m2 kiadása javasolt. Ha a paradicsomnak ennél több trágyát adunk, azzal a növény fejlődése vegetatív irányba terelődik, ami nem szerencsés a termesztés szempontjából. Amennyiben sikerül beszerezni a megfelelő mennyiségű szerves trágyát, műtrágya kijuttatására általában nincs szükség. Ha szerves trágya hiányában műtrágyázásra kényszerülünk, kijuttatása előtt célszerű volna talajvizsgálatot végezni legalább a fő tápelemekre vonatkozóan. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor ajánlatos nitroammofoszkát kijuttatni úgy 5-6 kg/100 m2 mennyiségben. Újabban megjelentek olyan tartós hatású műtrágyák is, mint például a Cropkare műtrágyacsalád, amelyeknek összetevői folyamatosan bomlanak le, sókártételt nem okoznak, s nem is túl drágák.

Trágyázás után ajánlatos fellazítani a földet a megfelelő talajszerkezet kialakítása céljából.

Ugyancsak kaphatók a kereskedelemben olyan baktériumtrágyák, amelyek segítik a szerves anyag lebomlását a talajban. Ilyen készítmény például a Mikro-Vital, amely a termék leírása szerint hasznos megfelelő mennyiségben kijuttatva egyes gyengültségi, fonnyadást előidéző kórokozók, a fusarium és a sklerotínia ellen. Ezeken kívül használhatók természetesen a Trifender készítmények is. A két szer együttes használata azonban nem javasolt, mivel gyakorlatilag kioltják egymás hatását. Mindkét készítményt ajánlatos permetezés útján kijuttatni a termőterületre még az utolsó talajmunka előtt, hogy azután alaposan beforgathassuk a földbe.

– Egyre gyakrabban merül fel a gazdáknál a kérdés, hogy metsszék-e vagy sem a hajtatásban nevelt paprikát. Miért került ennyire előtérbe ez a téma?

– Az utóbbi időben fokozatosan termesztésbe kerültek azok a nagy termőképességű hibridek, amelyek támrendszer nélkül bizony nem nevelhetők, hiszen azt a 2-3 kg-nyi termést, amelyet egy-egy tő le tud adni, nagy valószínűséggel nem bírja a bokor – kidől, összetörik, lehasadnak az ágai. A támrendszer kialakítására két módszer létezik. Egyrészt kínálkozik a kordonos módszer, amikor a paprikaikersor mentén mindkét oldalon 2-2,5 méter távolságra karókat ütünk le, s azok között 2-3 sor madzagot feszítünk ki, ami azután megfelelő támasztékul szolgál a paprikabokroknak. Az ápolási munka ilyenkor gyakorlatilag annyiból áll, hogy a növényvédelmi és a szedési tennivalók között a bokrok ágait a madzagok közé kell igazítani. Egy másik, munkaigényesebb módszer a metszett paprika kialakítása, amely most van elterjedőben. Az eljárás hasonlít ahhoz, amit az uborka- vagy paradicsomtermesztésben már megszoktunk, amennyiben a folyton növő paprikát egy függőlegesen kifeszített zsineg köré kell tekerni. Így a tenyészidő végére a paprikanövények a 2,5 méteres magasságot is elérhetik. Ilyenkor arra szorítjuk a növényünket, hogy a főszárról hozza termését, mivel a főszár közelében mindig nagyobb, súlyosabb termések képződnek, mint az ágak végén.

– Hogyan érhetjük ezt el?

– Mint közismert, a paprika három irányba ágazik el, azaz minden ágból három további ág indul fejlődésnek. A termesztőnek ki kell választania és meg kell hagynia a három közül a legfejlettebbet, a másik kettőt pedig két ízköz után egy levélre visszacsípi. Úgy kell kialakítani a terméssorozatot, hogy legyen mindig szedhető, félig érett és egészen apró paprika is a bokron a kellő terhelés érdekében, különben „elszalad” a növényünk, vagyis a vegetatív fejlődés irányában mozdul el. A metszés azonban olyan szakavatott munkaerőt igényel, amellyel nem minden termesztő rendelkezik, s ezt a visszacsípési-feltekergetési műveletet legalább négyszer, de esetenként ötször is el kell végezni egy idényben.

– Mi a haszna ennek az eljárásnak?

–Először is az, hogy szellősebbé, átláthatóbbá válik általa a növényállomány. Így hamarabb észre lehet venni a kórokozók vagy a kártevők esetleges felbukkanását, miáltal csökken a kártétel mértéke, jobban időzíthetők a növényvédelmi munkák, s a permetszerek is jobban átjárják a paprikát. Másrészt, ugyancsak fontos, hogy „darabosabb” lesz az áru, vagyis a fajtára jellemző, extra vagy első osztályú paprikabogyókat szedhetünk. Jelzem, darabszámra nem szedünk le több termést a bokrokról, mintha hagynánk szabadon fejlődni a növényt, az árunk azonban piacképesebb lesz. Hogy azután megéri-e vagy sem ezt az eljárást alkalmazni, az mindenkor annak a függvénye, hogy rendelkezik-e a termelő szabad és hozzáértő munkaerővel. Azt is bele kell kalkulálnunk a költségvetésbe, hogy a támrendszer kialakítása metszés esetén is igényel bizonyos ráfordítást.

A metszéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni azt is, hogy előállhat olyan helyzet, amikor nem rendelkezünk megfelelő mennyiségű paprikapalántával. Ilyenkor segítséget, megoldást jelenthet, hogy a nagy növekedési erélyű, vegetatív jellegű paprikafajtákat 2-3 szárra is lehet metszeni, kiterítve a huzalok mentén. Ugyanakkor a több szálra metszés hátulütője, hogy a korai terméshányad egy része elvész, ami azért lehet lényeges, mivel a korai paprikának igen jó ára van, míg a későbbiekben a piac telítődésével meredeken zuhan az ugyanazon mennyiséggel elérhető bevétel.

– Mindezek figyelembevételével mennyi legyen a metszett paprika tenyészterülete?

– Ha egy szálra metszünk, akkor egy négyzetméterre hat tövet ajánlok, a gyengébb növekedésű fajtáknál esetleg felmehetünk nyolcig. Amennyiben több szálra metszünk, úgy arra törekedjünk, hogy 6,5-7,5 szál legyen egy négyzetméteren, vagyis 3,5-4,5 tő ültethető erre a területre.

pszv