Csinálhat-e boltot a szomszéd a házából?

„Jogában állhat-e bárkinek is családi házas lakónegyedben szomszédai beleegyezése és tudta nélkül üzletközponttá átépíttetni a lakóházát úgy, hogy arra még egy második emeletet is felhúz, s ablakot nyit a mi oldalunkra. Amióta megépült ez a szörnyűség, nem tudom felhúzni a redőnyt, olyan lett az egész veranda, mint a tévéképernyő. A mezsgyére a mi kamráinkhoz hozzáépítette a saját raktárházait, a lakóházunk falától 20-30 cm távolságra tujákat telepített. (Mi lesz a házunk alapjaival, ha a fák gyökeret eresztenek?) A kerítésünkre egy rettenetesen csúnya függönyt tett. Valahányszor az úgynevezett ДБН-hez fordultam, kiszálltak a helyszínre, látták, hogy igazam van, de miután átmentek a szomszéd udvarba … minden maradt a régiben. Súlyos beteg vagyok, háborús rokkant özvegye, mit tehetek ebben a helyzetben?”

– Sajnos, az olvasói levélben közölt tények nem elégségesek ahhoz, hogy véleményt mondjunk az adott esetről, hiszen néha centimétereken, s egyéb apró körülményeken múlik, hogy törvényesnek, avagy jogszabályellenesnek minősül-e a szomszéd eljárása. Néhány körülményből mindazonáltal arra lehet következtetni, hogy érdemes volna alaposabban utánajárni a dolognak, hiszen a jogszabályok egyértelműen fogalmaznak atekintetben, hogy a telek- és háztulajdonos tevékenysége nem sértheti a szomszédok jogait.

A legjobb az lenne, ha – tekintettel betegségére –, egy fiatalabb hozzátartozóját vagy ügyvédet bízna meg a tények és a körülmények tisztázásával, mert ebben az ügyben alighanem elkerülhetetlen a hivataljárás. Annyit esetleg maga is megtehet – amennyiben eddig nem tette volna –, hogy kérvényt ír a települési önkormányzat végrehajtó bizottságának címezve, mivel ez a testület jogosult az építési és átalakítási engedélyek kiadására. A kérvényben sorolja fel a szomszéd eljárásával kapcsolatos panaszait, lehetőség szerint minél több konkrét ténnyel és adattal alátámasztva azokat, továbbá érdemes rákérdeznie arra is, kapott-e az illető engedélyt minderre az önkormányzattól, illetve az érintett szakszolgálatoktól.

A legjobb, ha a kérvényt személyesen nyújtja be az önkormányzatnál. Várja meg, amíg az illetékes hivatalnok iktatja a kérvényt, s írja fel az okmány iktatási számát, illetve az alkalmazott nevét, aki a dokumentumot átvette. Ily módon írásos nyoma „keletkezik” a panasznak, az önkormányzat immár nem teheti meg, hogy válasz nélkül hagyja azt, ahogyan a levélíró elbeszélése szerint az ügyben nála járt hivatalnokok tették korábban.

Amennyiben az önkormányzat ezek után nem válaszol a kérvényre a jogszabályok által megállapított határidőn belül, illetve elutasítja az abban felsorolt panaszok kivizsgálását, esetleg alaptalanoknak találja azokat, a panaszosnak jogában áll a kérvény s a rá érkezett válasz birtokában keresettel fordulni a bírósághoz igaza érvényesítése érdekében.

hk