Újabb incidens növeli a feszültséget

Folytatódik a hadüzenet nélküli háború az ország délkeleti részén. A hivatalos jelentések szerint az antiterrorista akcióban (ATO) részt vevő kormányerőknek sikerül lépésről lépésre visszaszorítaniuk az oroszbarát fegyvereseket, a harcok azonban változatlanul nagy számban szedik áldozataikat.

Az ukrán fegyveres erők legalább harminc tagja halt meg például múlt pénteken, amikor a szakadárok BM–21 Grad rakéta sorozatvetővel lőtték a reguláris erők táborát a Luhanszk megyei Zelenopillja falu körzetében. Dmitro Timcsuk ukrán szakértő, a Katonapolitikai Kutatások Központjának vezetője Facebook-oldalán azt írta, hogy a lövések az orosz határ irányából érkeztek. Az UNIAN hírügynökség szerint nem zárható ki, hogy a tüzérségi támadást orosz területről, s legalábbis orosz műszaki segítséggel hajtották végre.

Különösen heves harcok folytak az Ukrajna és Oroszország közötti határátkelőkért, miután az orosz cáfolatok és ígéretek ellenére a szeparatistákhoz változatlanul jelentős utánpótlás érkezik a határ túloldaláról. Az ukrán fegyveres erőknek ennek ellenére sikerült megszüntetniük a luhanszki repülőtér blokádját, s megközelíteni a megyeközpontot. A felkelők ugyanakkor lelőtték az ukrán légierő egyik An–26 típusú szállító repülőgépét, kijevi közlés szerint feltehetően egy orosz területről kilőtt rakétával.

Vasárnap egy újabb tragikus eset borzolta a kedélyeket: családi ház kertjébe csapódott egy, a feltételezések szerint Ukrajna területéről kilőtt lövedék a dél-oroszországi Rosztovi területen. Egy férfi meghalt, egy idős asszony és egy másik személy megsebesült. A Rosszija 24 hírtelevízió emlékeztetett arra, hogy korábban is több alkalommal csapódtak be lövedékek az Ukrajnával határos dél-oroszországi régió területére, de a vasárnapi az első eset, hogy a lövéseknek halálos áldozatuk és sebesültjeik vannak.

Az ukrán nemzetbiztonsági tanács részéről határozottan kijelentették, hogy a kelet-ukrajnai speciális műveletben részt vevő csapatok nem lőttek orosz területet. Az egyoldalúan kikiáltott, úgynevezett „Luhanszki Népköztársaság” képviselői pedig azt utasították vissza, hogy a szakadárok lőnék Oroszország területét, és szándékos dezinformációnak nevezték Kijev erre vonatkozó állítását. Az orosz külügyminisztériumban mindenesetre kemény és konkrét diplomáciai válaszlépéseket helyeztek kilátásba Ukrajnával szemben a történtek miatt.

Az ismét fokozódó feszültség jele, hogy a NATO hétfőn elítélte az ukrán határ mentén végrehajtott orosz csapaterősítést. E lépés a szervezet szerint hátráltatja az ukrajnai feszültség enyhülését.

„Bizonyítékaink vannak rá, hogy június közepe óta orosz katonák ezrei érkeztek fokozatosan az ukrán határ környékére” – jelentette ki a katonai szövetség egy neve elhallgatását kérő tisztségviselője. A NATO szerint jelenleg mintegy 10-12 ezer orosz katona állomásozik a két ország közötti határ térségében. Oroszország korábban visszavonta a határtérségbe vezényelt 40 ezer katonájának többségét, számuk június közepére kevesebb mint ezerre apadt.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője viszont még ugyanaznap zagyvaságnak nevezte azokat a sajtóban megjelent értesüléseket, amelyek szerint Moszkva ukrán területre mérendő célzott katonai csapásokat fontolgat válaszul az Ukrajna felől érkező lövésekre.

A tekintélyes Kommerszant politikai-gazdasági újság informátora szerint az orosz fél „pontosan tudja, honnan lőnek” Ukrajnából. A lap azt írja, Jevgenyij Busmin, a dél-oroszországi Rosztovi terület szenátora, az orosz parlament felsőházi alelnöke vasárnap szintén úgy nyilatkozott, csak úgy lehetne megállítani az Ukrajna területéről indított lövéseket, hogy nagy pontosságú célzott választámadást kellene intézni az ukrajnai tüzérségi pontokra. Szerinte „az egyetlen megoldás lenne harcolni velük (az Ukrajna területéről lövöldözőkkel) a civilizált országokhoz, az Egyesült Államokhoz és az európai államokhoz hasonlóan”.

Ukrajnában eközben nő az elégedetlenség amiatt, mert a Nyugat állítólag túl lanyhán reagál Oroszország nyilvánvaló beavatkozására az ország belügyeibe. A hazafias beállítottságú sajtó mindenekelőtt azt kifogásolja, hogy a nagyhatalmak továbbra is halogatják az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések számottevő szigorítását.

„Az EU-nak a DNR (Donyecki Népköztársaság – a szerk.) és az LNR (Luhanszki Népköztársaság – a szerk.) 11 vezetője elleni szankciói paródiának tűnnek bárki számára, aki el nem kötelezettként tekint a Moszkvától bábokként függő szeparatistákra” – írta elemzésében a minap bejelentett újabb nemzetközi büntetőintézkedések kapcsán az UNIAN.

Olaj lehetett a tűzre a radikális beállítottságúak szemében, hogy múlt pénteken EU–ukrán–orosz háromoldalú konzultációt tartottak Brüsszelben – most először miniszteri szinten – arról, hogy milyen hatással járhat Oroszországra nézve az EU–ukrán társulási megállapodásnak a „mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezményről” szóló, június 27-én Brüsszelben aláírt fejezete. Az, hogy az EU beleegyezett a háromoldalú, politikai szintű konzultációkba, diplomáciai források szerint leginkább Angela Merkel német kancellár ösztönzésére történt, annak érdekében, hogy tompítsák az erőteljesen bíráló hangú orosz retorikát.

(MTI/unian.ua/szcs)