Humanitárius katasztrófa fenyeget Kelet-Ukrajnában

Oroszország valóban segíteni akar?

Ezen a héten nemcsak rettenetes, de abszurd arcát is mutatta a Kelet-Ukrajnában dúló hadüzenet nélküli háború.

Múlt csütörtökre virradóra Donyeckben három civil vesztette életét és öten sérültek meg az ukrán fegyveres erők és a szeparatisták között dúló harcokban. Tüzérségi támadás ért egy kórházat a város központjában, aminek következtében egy ember meghalt, ketten pedig megsebesültek.

A harcok sújtotta másik kelet-ukrajnai megyeközpontból, Luhanszkból viszont azt jelentették ugyanaznap, hogy gondok vannak a település élelmiszerellátásával, a boltok nagy része zárva tart. Az utcákon tálcákról árulják a kenyeret, az árusítóhelyek előtt hosszú sorok kígyóznak.

A városi tanács közlése szerint a helyzet kritikus a településen és napról napra egyre rosszabbá válik. Luhanszk nagy részében már hetek óta nincs áram- és vezetékes vízszolgáltatás. Némák a vezetékes és a mobiltelefonok. A bankok nem működnek, nem érkeznek meg a fizetések, a nyugdíjak és a szociális ellátások.

Ezen a napon némileg váratlanul bejelentette lemondását Alekszandr Borodaj, a szakadárok önhatalmúlag kikiáltott „Donyecki Népköztársaságának” miniszterelnöke. Sajtótájékoztatóján az orosz állampolgárságú Borodaj azt mondta, hogy eredetileg válságmenedzserként csatlakozott a felkelőkhöz, s most átadja a kormányfői posztot Olekszandr Zaharcsenkónak, a harkivi szakadár erők Védőbástya alegysége vezetőjének.

Csütörtök este újabb ukrán vadászrepülőgépet lőttek le a szakadárok. Hivatalos közlés szerint a Jenakijeve térségében találatot kapott MiG–29-es pilótájának sikerült a gépet lakatlan területre irányítania és a becsapódás előtt katapultálnia.

Az ukrán fegyveres erők 15 tagja, köztük nyolc határőr vesztette életét és 89-en sebesültek meg a harcokban az elmúlt 24 órában – jelentette be másnap, azaz pénteken Andrij Liszenko, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szóvivője. Hozzátette, hogy az áldozatok jelentős része annak a zászlóaljnak a tagja, amely előző nap kettős tűz alá került: egyszerre lőtték őket a szakadárok az általuk ellenőrzött ukrán területről és a határon túlról, orosz területről, de végül – súlyos veszteségek árán – sikerült kitörniük onnan.

A hét végén Oroszország átadta Ukrajnának a 72-es gépesített dandár öt tisztjét, akik néhány nappal korábban – Kijev állítása szerint – harc közben kényszerültek átlépni a határt. Az orosz hatóságok végül vádemelés nélkül engedték el az öt ukrán katonát, bár előzőleg Kelet-Ukrajnában elkövetett háborús bűnökkel gyanúsították meg őket. Az UNIAN ukrán hírügynökségnek egy magát megnevezni nem kívánó forrás azt mondta, hogy Kijev valószínűleg kicserélte az öt katonát Ukrajnában elfogott orosz katonákra.

Múlt szombaton Olekszandr Zaharcsenko, a donyecki szakadárok újdonsült „miniszterelnöke” bejelentette, hogy készek a tűzszünetre. Ezt azonban azután közölte, hogy az ukrán fegyveres erők elfoglaltak egy kulcsfontosságú települést és még szorosabbra vonták az ostromgyűrűt a megyeközpont körül. Zaharcsenko nyilatkozatában ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a tűzszünetet a szeparatisták a humanitárius katasztrófa elkerülése végett tartják fontosnak. Zaharcsenko szavaira reagálva Andrij Liszenko RNBO-szóvivő vasárnap kijelentette, hogy a szakadárok eddig a gyakorlatban semmit sem tettek a tűzszünetért.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter aznap szintén fegyvernyugvást sürgetett. „A kelet-ukrajnai lakosság humanitárius megsegítését lehetővé tévő tűzszünet nem csupán lehetséges, de egyenesen elengedhetetlen” – hangsúlyozta.

Kijevben attól tartottak, hogy humanitárius segítségnyújtás ürügyén orosz csapatok vonulnak be Kelet-Ukrajnába, Oroszország viszont azt állította, hogy nem akar egyoldalúan fellépni. „Most dolgozunk egy megállapodáson az ukrán féllel, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával és az ENSZ humanitárius szervezeteivel humanitárius segély sürgős eljuttatásáról Donyeck és Luhanszk megyébe” – mondta Lavrov.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Németország mindenesetre óva intette Moszkvát attól, hogy humanitárius misszió ürügyén bármilyen katonai beavatkozást végrehajtson Ukrajnában.

Donyeck városában eközben továbbra is rendkívül heves harcok folytak, vasárnap tüzérségi lövedékek becsapódásainak hangja és gépfegyversorozatok hallatszottak a város szinte egész területén. Miután találat érte, kigyulladt az Ukrtelekom állami távközkési vállalat helyi részlegének épülete. A detonáció következtében kitörtek a környező lakóházak ablakai.

Tüzérségi lövedék hullott egy helyi börtönre is. Egy elítélt meghalt, 18 megsérült – közölte hétfőn a városi tanács.

A szigorított őrizetű börtönben a lövedék becsapódása után lázadás tört ki és 106 elítélt kihasználta a szabadulás lehetőségét. Néhányan közülük ugyanakkor rövidesen visszatértek a börtönbe. Az egyik elítélt a sajtónak nyilatkozva azt mondta, azért tértek vissza, mert a börtönben legalább az ellátásuk megoldott…

Andrij Liszenko, az RNBO szóvivője hétfői kijevi sajtótájékoztatóján közölte: a szakadárok harckocsival összezúztak egy trolibuszt a Luhanszk megyei Krasznodon városában. Értesülései szerint a trolibusz vezetője életét vesztette, az utasok közül sokan megsérültek.

A tisztségviselő beszámolt arról is, hogy az ukrán fegyveres erők körbezárták a Luhanszk megyei szeparatisták ellenőrzése alatt álló Krasznij Lucs városát, amely Donyeck megye határán, egy fontos közlekedési csomópontnál fekszik. Szavai szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt napokban egyszerre négyfelől támadták a szeparatistákat: a megyeszékhelyeknél, Donyecknél és Luhanszknál, valamint Alcsevszk–Sztahanov, illetve Torez–Sznyizsne irányban. A szóvivő közölte, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok komoly veszteségeket szenvedtek, ugyanakkor konkrét adatokat nem hozott nyilvánosságra. Liszenko állítása szerint a kelet-ukrajnai szeparatisták mellett harcoló orosz zsoldosok körében pánikhangulat uralkodik, tömegesen dezertálnak.

Kedden Liszenko arról számolt be, hogy az elmúlt 24 órában a terrorellenes erők hat tagja vesztette életét és 31 sebesült meg a szeparatisták ellen folyó harcokban. A hadműveletben eddig összesen 568 katona halt meg és 2010 szenvedett sérüléseket.

Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcokat figyelemmel kísérő katonai szakértő közölte, hogy a Donyeck megyei Horlivkát a terrorellenes erők teljesen körbezárták, a városban lévő szakadárokat így elvágták a többi donyecki szeparatista egységtől.

Ugyancsak kedden Kijevben közölték, hogy Ukrajna nem enged területére orosz segélyt, ha azt orosz katonák, vagy az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának emberei kísérik. „A szállítmányt a határon az orosz teherautókról más járművekre fogja átrakatni a Nemzetközi Vöröskereszt. … Mindent az ukrán fél fog ellenőrizni” – mondta Valerij Csalij, az ukrán elnöki hivatal munkatársa.

A bejelentés arra a hírre reagált, hogy Oroszországból egy 262 kamionból álló szállítmány indult útnak a határ felé, ám arról az ukrán fél állítása szerint előzetesen nem egyeztettek Kijevvel az oroszok. Moszkvában közölték, hogy beleegyeznek a szállítmány fogadására vonatkozó ukrán feltételekbe.

Közben a sajtóban és a világhálón élénk vita bontakozott ki az orosz humanitárius segélyről. A legtöbben azt a kérdést feszegették, vajon elfogadhat-e egyáltalán Ukrajna bármilyen segítséget attól az országtól, amely hadüzenet nélküli háborút folytat ellene. Egyesek szerint az orosz javaslat olyan, mintha a második világháború idején Hitler ajánlott volna fel humanitárius segélyt az ostromlott Leningrád lakóinak. Annyi bizonyos, hogy Kelet-Ukrajna lakói rászorulnak a segélyre. Az ő szempontjukból csak az a kérdés, hogy ki siet előbb a segítségükre.

(MTI/hirado.hu/unian.ua/ntk)