Az idős ember élete is lehet szép és tartalmas

Nemzetközi nyugdíjas-találkozó Munkácson

2014. augusztus 21., 07:10 , 710. szám

„Nemcsak a húszéveseké a világ…” – tartja az örökzöld sláger. Sőt, nem is csak a harmincasoké, a negyveneseké vagy az ötveneseké. Hanem, bizony, a nyugdíjas éveiket taposóké is, akik klubokba tömörülve, illetve a különböző nyugdíjasklubok összejövetelein tartalmasan kikapcsolódhatnak, életet nyerhetnek az éveknek, s új barátokra is találhatnak. A nyugdíjasok „összehozását” szolgálta a 25 éve megalakult Munkácsi Magyar „Életet az éveknek” Nyugdíjasklub által augusztus 15-én megrendezett IV. Munkácsi Nemzetközi Nyugdíjas-találkozó is, melyen kárpátaljai és magyarországi idős, de szívükben fiatal honfitársaink találkoztak egymással.

A rendezvény kezdetén Boruzs Béla, a munkácsi nyugdíjasklub elnöke köszöntötte a vendégeket, köztük Farkasné Bőcs Judit és Varga Ferenc ungvári magyar konzulokat, Lengyel Zoltán munkácsi polgármestert, Gajdos Olgát, a KMKSZ Munkácsi Városi Alapszervezetének elnökét, valamint Paál Istvánt, a Magyar Országos Nyugdíjasszövetség Fejér Megyei Szervezetének elnökét. Majd átadta a szót a Latorca-parti város polgármesterének, aki felidézte, hogy számukra, idős emberek számára immár elérkezett az ősz, de azt kívánta, hogy ez az ősz legyen szép. Szólt a város stabil gazdasági helyzetéről, melynek köszönhetően a nyugdíjasok idejében megkapják járandóságukat, s arra kérte a megjelent nyugdíjas hölgyeket, hogy kedvességükkel, nőiességükkel tegyék szebbé férfi kortársaik napjait.

Farkasné Bőcs Judit konzul asszony megköszönte Boruzs Béla elnöknek a lelkiismeretes szervező munkáját és szívélyes meghívását. Leszögezte: Magyarország Ungvári Főkonzulátusa nagyon fontosnak tartja, és nagyra értékeli a helyi kezdeményezéseket, és mindig nagy figyelmet fordít a kárpátaljai magyar kulturális rendezvényekre. Kiemelte, milyen aktív szerepet játszik a kárpátaljai magyarság összefogásában a munkácsi magyar nyugdíjasklub, s meggyőződésének adott hangot, hogy az idős emberek élete nyitott könyvként szolgál, amelyben a fiatalabbak értékes tanácsokra lelhetnek életük során. „Biztos vagyok benne, hogy bölcsességüket, az élettapasztalatukat, a derűjüket, az aktivitásukat az év minden napján érzik az Önök környezetében élő családtagok, rokonok, barátok, ismerősök, vagy éppen klubtársak” – fejtette ki.

Paál István azon kívánságának adott hangot, hogy a magyarlakta területeken sorban alakuljanak magyar nyugdíjas klubok, egyre jobban erősítve a magyarok együvé tartozását, hiszen minden közösség megtartó erő. Boruzs Béla röviden visszatekintett a sikereket és kudarcokat hozott elmúlt negyedszázadra, leszögezve, hogy minél tovább működik a nyugdíjasklub, annál jobban összekovácsolja tagjait. Gajdos Olga is méltatta az elnök érdemeit a munkácsi magyarság összetartásának erősítésében. Egyúttal megköszönte az ungvári magyar főkonzulátusnak a podheringi szabadságharcos emlékmű helyreállításához nyújtott támogatásukat. Karpinecz Károly, a magyarországi, sárszentmihályi nyugdíjasklub elnöke pedig az egymásra találás öröméről beszélt.

Az ünnepség fényét emelte a Palágykomoróci „Örökzöld” Nyugdíjasklub, a munkácsi nyugdíjasklub, valamint a magyarországi Szigetcsépi „Szivárvány” Nyugdíjasklub dalos összeállítása, az utóbbi által előadott mikepércsi csárdás. Végezetül pedig fellépett Boruzs Béla zenész barátaival, Kelmann Martinával és Sztankovics Misával. Míg a Rusznák Együttes kárpátaljai ruszin, ukrán, szlovák és magyar népdalokat adott elő.

Lajos Mihály