A Donyec-medence egyes területeinek különleges státusáról szóló törvényt fogadott el az ukrán parlament

Túlélte az elmúlt napokat az oroszbarát szeparatisták és a kijevi korányerők között mintegy két hete életbe lépett törékeny tűzszünet, ám a Donyeck és Luhanszk megyékben uralkodó állapotok még mindig sokkal inkább a háborút idézik, semmint a békét.

A kelet-ukrajnai helyzet jellemzésére valójában a tűzszünet szó felel meg a legkevésbé, hiszen a szeptember 5-i minszki megállapodás ellenére gyakorlatilag egy percre sem szünetelnek a tüzérségi támadások és a szórványos lövöldözések a térségben, amelyeknek változatlanul számosan, elsősorban civilek esnek áldozatul. Az ENSZ legfrissebb összesítése szerint a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktus áldozatainak száma már elérte a 3171-et, közülük legalább 27-en gyerekek. A világszervezet szerint 8061 ember, köztük 56 gyerek megsebesült. Az országon belül maradt menekültek száma elérte a 262 ezret, a szomszédos országokba pedig közel 366 ezren menekültek. Az ENSZ korábbi közlése szerint a menekültek valós száma meghaladhatja az egymilliót is, mivel sokan jobbnak látják, ha nem jelentkeznek a hatóságoknál.

Ezzel együtt egyelőre Kijevben és Moszkvában is elégedettek a tűzszünet betartásával, bár ukrán részről folyamatosan azzal vádolják a szeparatistákat és az orosz hadsereg Ukrajnában harcoló egységeit, hogy támadásokat intéznek a kormányerők állásai ellen, esetenként megkísérlik visszafoglalni a tűzszünet előtt az ukrán erők kezére került területeket. Ugyanakkor Kijevben is elismerték, hogy az orosz katonák megkezdték a kivonulást a térségből, még ha hivatásos kiképzőket hagynak is hátra a szakadár fegyveresek harci felkészültségének javítására.

Új szakasz kezdetét jelentheti a konfliktusban, hogy Petro Porosenko ukrán elnök a kelet-ukrajnai helyzet rendezését célzó törvényjavaslatot terjesztett hétfőn a parlament elé. A tervezet három évre biztosít különleges státust, vagyis a központi vezetéstől független önkormányzatot és ehhez kapcsolódóan különleges jogokat Donyeck és Luhanszk megye azon régiójának, amelyre jelenleg kiterjed a Kijev által indított „terrorellenes hadművelet”.

A javaslat a különleges státus megteremtése érdekében rendkívüli helyhatósági választások megtartásáról rendelkezik a régióban, amelyek időpontjául november 9-ét jelöli ki.

A tervezet ezenkívül szavatolja „az orosz és minden más nyelv” szabad használatát a magán- és a hivatalos életben, és kimondja, hogy támogatja valamennyi nyelv oktatását és fejlesztését. Amnesztiában részesíti továbbá a két megyében történt „események” résztvevőit. Az oroszbarát szakadárok így mentesülnek mindenféle büntetőjogi és egyéb felelősségre vonás alól, valamint tilos lesz bármiféle üldöztetésük és diszkriminálásuk.

A törvényjavaslat értelmében az előre hozott voksoláson megválasztott helyi önkormányzati képviselők és más tisztségviselők nem foszthatók meg idő előtt mandátumuktól. A bíróságok és ügyészségek vezetőinek kinevezéséről pedig ezután a helyi önigazgatási szervek hozhatnak döntést.

A különleges státusú települések vezetésének joga lesz külön gazdasági, szociális és kulturális megállapodásokat kötni a kijevi kormánnyal és az ukrán központi végrehajtói hatalom egyéb szerveivel. A javaslat ugyanakkor kimondja, hogy a Donyec-medence gazdasági és szociális fejlesztését az éves ukrán állami költségvetésből támogatják. Az erre elkülönített összeg pedig nem lesz csökkenthető az esetben sem, ha megszorításokra van szükség.

A javaslat jogot biztosít arra, hogy együttműködési és jó szomszédsági kapcsolatokat alakítsanak ki a különleges státusú települések a szomszédos Oroszország egyes közigazgatási egységeivel, de csakis a határ menti együttműködés keretein belül, az ukrán állam részeiként.

Porosenko korábbi nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy a harcok sújtotta két megye egyes régiói az ukrán állam részének megmaradva, átmeneti jelleggel kapnak különleges önigazgatási jogokat. Ez az államfő szerint nem Ukrajnától való függetlenség, nem is az ország föderalizációja, hanem decentralizáció, ami nem jelent veszélyt sem Ukrajna területi egységére, sem szuverenitására, sem az ország függetlenségére nézve.

Az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportálon közölt kommentekben sokan felháborodásuknak adtak hangot a kelet-ukrajnai konfliktus ily módon történő rendezése kapcsán. Több kommentező egyenesen „lehazaárulózta” Porosenko elnököt, és szemére vetette a sok elesett ukrán katona értelmetlen halálát. Szerintük ezzel az államfő – akit a Nyugat és Moszkva között ingázó, mindkét oldal által irányított, gyenge elnöknek neveznek – enged a szeparatisták követeléseinek, így teljesen értelmetlen volt a terrorellenesnek nevezett hadműveletbe belekezdeni.

Elemzők a napokban már rámutattak arra, hogy erősen kérdéses egy olyan törvény végrehajthatósága, amelyet Kijevben anélkül hoznak meg, hogy előtte tárgyaltak volna róla a kelet-ukrajnai szeparatistákkal. Az is kétséges, hogy a szakadárok önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhanszki „népköztársaságainak” jelenlegi politikai vezetői hajlandók lennének-e egy rendkívüli választáson kockára tenni megszerzett posztjukat, befolyásukat.

Tény, hogy Andrij Purgin, a szakadár „Donyecki Népköztársaság” „miniszterelnök-helyettese” szinte azonnal elutasította az ukrán államfő javaslatát. Purgin a Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy Petro Porosenko törvényjavaslata Ukrajnára vonatkozik, a „Donyecki Népköztársaság” törvényeit pedig saját parlamentje alkotja. Úgy fogalmazott, hogy Porosenko javaslata a jövőbeni tárgyalások „érintkezési pontja” lehet, de ennél nem több.

Ihor Plotnickij, a másik kelet-ukrajnai szakadár terület, az ugyancsak önhatalmúlag kikiáltott „Luhanszki Népköztársaság” „miniszterelnöke” viszont azt mondta az orosz hírügynökségnek, hogy a Donyec-medence státusáról szóló törvényjavaslat általában véve megfelel a luhanszki és a donyecki szakadárok tárgyalási pozíciójának, amelyet még a szeptember 5-i minszki tűzszüneti megállapodás előtt határoztak meg. „Ezért – ha van is sok nem tisztázott kérdés – elmondható, hogy megjelent az első esély a békés rendezés előtt” – fogalmazott Plotnickij.

A felmerülő kétségek ellenére keddi zárt ülésén az ukrán parlament elfogadta Porosenko törvényjavaslatát. Az elnöki előterjesztésre a 450 fős törvényhozásban 277 képviselő szavazott igennel, zömében az államfőt támogató honatyák. Oleh Tyahnibok, a nacionalista Szabadság párt elnöke közölte, hogy frakciója egyhangúlag elutasította az előterjesztést. A Julija Timosenko volt kormányfő vezette Batykivscsina párt képviselőcsoportjának egy része szintén nemmel szavazott a javaslatra.

Külön törvényjavaslatot nyújtott be az államfő a kelet-ukrajnai szakadárokra vonatkozó amnesztiáról, amelyet 287 képviselő támogatott.

(MTI/unian.ua/pravda.com.ua/hk)