A szeparatisták leállították a fogolycserék folyamatát

2014. október 23., 06:30 , 719. szám

Az elmúlt napok történései nem voltak éppen reménykeltők a tekintetben, vajon sikerülhet-e belátható időn belül tárgyalásos úton rendezni a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktust.

A kevés biztató mozzanat egyike volt, hogy Petro Porosenko ukrán államfő múlt csütörtökön aláírta a Donyeck és Luhanszk megye egyes területeinek különleges jogállásáról szóló törvényt, amely három évre biztosít különleges státust, vagyis a központi vezetéstől független önkormányzást és ehhez kapcsolódóan különleges jogokat a két megye egyes területein. A jogszabály szavatolja egyben „az orosz és minden más nyelv” szabad használatát a magán- és a hivatalos életben, és amnesztiában részesíti a két megyében történt „események résztvevőit”. A törvény a különleges jogállás megteremtése érdekében rendkívüli helyhatósági választások megtartásáról is rendelkezik a régióban december 7-én.

Olekszandr Zaharcsenko, az önhatalmúlag kikiáltott „Donyecki Népköztársaság” (DNR) „miniszterelnöke”azonban mindjárt jelezte, hogy a donyecki szakadárok nem december 7-én tartanak helyhatósági választásokat, hanem egy hónappal korábban, november 2-án fognak szavazni.

„Mi nem fogjuk tudomásul venni ezt a törvényt. Nem izgat minket, hogy mit ír elő egy idegen ország elnöke. Mi a november 2-án tartandó választásra hangolódunk. A függetlenségre hangolódunk. Úgy tartjuk, hogy a területünket törvénytelenül megszállás alatt tartják” – közölte Zaharcsenko.

Andrij Purgin szakadár miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, hogy a Donyec-medence különleges státusáról szóló törvény elfogadása kétségtelenül pozitív lépés, azt jelzi, hogy Kijevben a békepártiság győzedelmeskedik a háborúpártiság felett, de ettől még a jogszabály semmilyen hatást nem gyakorol a DNR politikai helyzetére.

Lapunk is beszámolt arról, hogy a donyecki és a luhanszki szakadárok már korábban bejelentették: az október 26-ra kitűzött előre hozott parlamenti választást sem tartják meg.

Közben a tűzszünet ellenére gyakorlatilag változatlan hevességgel folynak a harcok az úgynevezett terrorellenes művelet (ATO) térségében. Múlt szerdán Hennagyij Moszkal Luhanszk megyei kormányzó közölte honlapján, hogy több mint száz ukrán katonát kerítettek be a szakadár fegyveresek a Luhanszk váro­sától északra fekvő Bahmutyivka településnél, az ukrán fegyveres erők súlyos veszteségeket szenvedtek. A kormányzó értesülései szerint több páncélozott harcjárművüket kilőtték a szakadárok, vannak halottak és sebesültek. Több katonát foglyul ejtettek a szeparatisták, köztük sérülteket és az egyik egység parancsnokát. Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) elismerte, hogy súlyos harcok folynak a településnél, azt azonban cáfolta, hogy a szeparatisták bekerítették volna az ukrán egységeket.

A helyzetre jellemző mozzanat, hogy Moszkal közlése szerint az EBESZ megfigyelői megpróbáltak megegyezni a „Luhanszki Népköztársaság” (LNR) vezetőivel a támadások beszüntetéséről, de nem jártak sikerrel. A támadásért felelős úgynevezett „doni hadsereg” tagjai ugyanis nem engedelmeskednek az LNR-nek, hanem saját belátásuk szerint cselekednek.

Andrij Liszenko, az RNBO szóvivője hétfőn arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erőknek sikerült megakadályozniuk, hogy a szeparatista fegyveresek bekerítsék őket Scsasztya településnél. A szakadárok Szmile faluba próbáltak behatolni, és onnan ostromgyűrűbe zárni az ukrán egységeket, de utóbbiak visszavonulásra kényszerítették a támadókat, nagy veszteségeket okozva nekik.

Kedden a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő csoportnak az a bejelentése okozott feltűnést, hogy szerintük az ukrán hadsereg Donyeck megye vélhetően több mint egy tucat településén kazettás lőszereket vetett be az oroszbarát szakadárok ellen. Az MTI a hír kapcsán emlékeztetett, hogy a legtöbb ország betiltotta ennek a fegyvernek a használatát egy 2010-ben a nemzetközi jog részévé vált egyezmény alapján, amelyet azonban Ukrajna, illetve az Egyesült Államok és Oroszország nem írt alá.

A HRW egy héten át vizsgálódott Kelet-Ukrajnában, s jelentésükben hangsúlyozták, sok támadásnál nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a szemben álló felek melyike vetett be kazettás bombákat, de – mint hozzátették – több esetben az ukrán kormányerők felelősségére utalnak a rendelkezésre álló bizonyítékok. A 12 dokumentált támadásban legkevesebb hatan vesztették életüket, és többtucatnyian megsebesültek. A HRW szerint elképzelhető, hogy a felkelők is használtak kazettás bombákat.

Az ukrán védelmi minisztérium a francia hírügynökség megkeresésére reagálva tagadta a jogvédő szervezet vádjait, a tárca szerint azok „minden alapot nélkülöznek”. Andrij Liszenko RNBO-szóvivő is cáfolt. Leszögezte hogy az ukrán fegyveres erők nem használnak nemzetközileg tiltott fegyvereket, így kazettás lőszereket sem. A szóvivő ezt az oroszbarát szakadárok által terjesztett dezinformációnak nevezte.

Liszenko ugyancsak keddi sajtótájékoztatóján számolt be arról, az orosz csapatok java része állítólagos befejezett hadgyakorlatuk után sem vonult vissza az ukrán határtól. Múlt csütörtökön a NATO egyik magas rangú katonai vezetője is úgy nyilatkozott, hogy az atlanti szövetség nem tapasztalt jelentős csapatmozgást, amely megerősítené Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az ukrán határnál felvonultatott 17 600 katona kivonásával kapcsolatos bejelentését. Putyin állítólag október 11-én adott utasítást az Ukrajnával határos délnyugat-oroszországi Rosztovi területre nyár óta felvonultatott orosz csapatok visszavonására.

Ugyancsak keddi értesülés, hogy a szeparatisták egyoldalúan leállították a fogolycserék folyamatát. Irina Herascsenko, a kelet-ukrajnai konfliktus rendezéséért felelős elnöki megbízott közölte, hogy a fogolycseréről szóló szeptember eleji minszki megegyezés alapján eddig összesen 822 személyt szabadítottak ki a szakadárok fogságából. Hozzátette, hogy az ukrán biztonsági szolgálat jelenleg mintegy 2500 eltűnt vagy fogságban lévő személyt tart nyilván.

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) által készített, múlt pénteken nyilvánosságra hozott jelentés szerint Kelet-Ukrajnában a harcok kezdete, április közepe óta 3707 ember halt meg és 9075 megsebesült a kormányerők és a szakadár felkelők közötti összecsapásokban. Az október 15-ét megelőző héten – a tűzszünet ellenére – egy hét alatt 25-tel nőtt a halálos áldozatok és több mint kétszázzal a sebesültek száma – áll a jelentésben. A hivatal kiemelte ugyanakkor, hogy „nagyon visszafogott” hivatalos adatokról van szó, a halottak és a sebesültek száma a valóságban sokkal nagyobb lehet.

(MTI/unian.ua/zzz)