Kárpát-medencei magyarok zenéje Beregszászban

2014. október 30., 05:30 , 720. szám

Október 27-én a Kárpát-medencei magyarok zenéje elnevezésű koncertsorozat kis hazánkban, Kárpátalján is megrendezésre került. A nívós eseménynek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) adott otthont. A rendezvény védnökei dr. Orosz Ildikó, II. RF KMF és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnök asszonya, és Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke voltak.

A koncertet dr. Orosz Ildikó, a főiskola elnök asszonya nyitotta meg, köszöntőjében elmondta: „Nyolc éve tart ez az együttműködés, hogy a magyarok zenéjét idehozzuk Kárpátaljára. Ez a nyolcadik alkalom, s ismét arról szól, hogy értjük, ismerjük és elfogadjuk egymást, hogy a Kárpát-medencében, ahol élünk, testvérek vagyunk, s szeretjük egymás zenéjét. Sajátossága ennek a regionális koncertnek az, hogy általában a helyi zenészek kezdik, és minden éven teret kapnak új felfedezettek, olyanok, akik szívesen, örömteli lélekkel jönnek. S emellett mindig jönnek más területről is zenészek, akik valami újszerűt, a sajátjukat hozzák. S ez a mai este is arról tesz bizonyságot, hogy egységes nemzetben gondolkodunk.”

Zán Fábián Sándor, a KRE püspöke elmondta: „Ennek a mai estének többszörös üzenete van. Mi, reformátusok azt mondjuk, hogy a zene a lélek hangja. Remélem, hogy a mai este is egy ilyen alkalom lesz, ahol azt érezzük, hogy egyek vagyunk, az tudatosul bennünk, hogy ez a zene, ami a Kárpát-medencei magyar zene, nem innen-onnan származik, hanem a szívünkből jön, és ez a sajátunk. Számomra nagyon sokat jelent a zene akkor, amikor rosszkedvű vagyok, amikor el vagyok keseredve, mert úgy érzem, csak a zene az, ami újra tudja szántani gyenge szívemet, és újra érzékeny emberré tud tenni. Azt kívánom, hogy mindnyájan érezni tudjuk azt, amit ma a zene hordoz, amit az énekek, a ritmus üzenni kíván számunkra.”

A fergeteges koncert hazai részről a Borzsa-Vári népi zenekar előadásával kezdődött, melyen Kárpátalja, és Felvidék népzenei kincseit hallhatták a jelenlévők. Ezt követően a Misztrál együttes színvonalas műsorát hallgathatta a nagyérdemű. Dalaikban ötvöződik a történelem, a hagyomány és a különleges, gyökereiben magyar és modern zenei világ. A koncerten elsősorban Buda Ferenc, Dsida Jenő és Babits Mihály megzenésített verseit hallhatták az érdeklődők. A rendezvény második felében az eddig három kontinensen is fellépett, s talán hazainak is mondható zenekar következett, melynek vezetője, Pál István, vidékünk, Visk szülötte. Az autentikus népzenét játszó Szalonna és Bandájának nagysikerű előadása méltó megkoronázása volt az estnek. A koncertsorozat beregszászi előadása a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet közreműködésével jött létre.

A Stereo Kft. és a Periferic Records 2001 óta szervez Határon Túli magyarok zenéje koncerteket, amelyek 2008-tól Kárpát-medencei magyarok zenéje néven zajlanak. Az idei koncertsorozat szeptember 21-én indult Királyhelmecen, ezt követte 29-én a lendvai esemény. Az október 27-i beregszászi, majd a 28-i nagyváradi állomást no­vember 21-én a magyarkanizsai koncert követi, november 22-én pedig a Pesti Vigadó dísztermében tartják a budapesti gálát Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége fővédnökségével és Szabó István református püspök egyházi védnökségével.

A rendezvény kapcsán Böszörményi Gergellyel, a program főszervezőjével beszélgettem.

– Miért fontos ez a rendezvény?

– Számomra nagyon fontos a Kárpát-medence magyarságának a zenéje és kultúrája. Nem az az igazán jó magyar ember, aki csak a saját kultúráját ismeri el. Csak saját magával, maga magyarságával van elfoglalva, s közben a Kárpát- medencében velünk együtt élő népek számára mind ellenségek. Én azt gondolom, hogy mi akkor lehetünk igazán jó magyarok, ha a saját kultúránkat mindenáron szeretnénk megmutatni honfitársainknak, ugyanakkor szeretnénk azt is elérni, hogy a nemzetiségekkel barátságban és békében éljünk, ez pedig egyféleképpen lehetséges, hogyha elfogadjuk a nemzetiségeknek is a kultúráját, vagyis egymás kultúrájának úgynevezett kulturális határon történő átjárásnak adunk teret. Ezek a koncertek éppen ezt hívatottak segíteni, hogy olyan élményeket kapjunk az itt játszó zenészektől, amilyeneket egyébként nem kapnánk.

– Hogyan indult el ez a sorozat?

– Gyermekkoromban zeneiskolába jártam, s ebben a közegben valahogy benne van a népzene szeretete, s ha szolfézsra jár valaki, akkor megszereti Kodályt, és a népzenei gyűjtést. Én Hódmezővásárhelyen éltem hároméves koromtól, ahol megfogott engem a magyar és a délszláv népzene világa. Bartók és Kodály nyomdokait követve úgy gondoljuk, hogy a népzenének, világzenének is ott a helye a színházakban, fényes hangversenytermekben.

– Hogyan kapcsolódik a református egyház ehhez a kezdeményezéshez?

– Azt érzékeltem, hogy a határon túli területekre nem jutottak úgy el azok a fantasztikus zenei értékek, amik az elmúlt 25-30 évben keletkeztek. Egy kicsit mintha Kovács Katinál, az Omegánál, vagy Koós Jánosnál leragadt volna ezeknek a közösségeknek a zenei ismerete. Ebből a két megfontolásból, hogy van mit bepótolnunk, másrészt pedig, hogy mi is hibáztunk abban, hogy ez így alakult. Harmadrészt pedig, hogy az innen származó gyöngyszemek sem igazán kerülnek vissza. Ennek kapcsán elhatároztam, hogy CD-ket adományozunk. Amikor az első CD-adományozás elkezdődött, 150 körül volt a CD-im száma, különböző zenekaroktól. Az első körben a Magyarországot körülvevő hét ország egy-egy magyarlakta városa könyvtárának adtunk egy CD-t. Az adományozást pedig a református egyházon keresztül kezdtük lebonyolítani. Az elmúlt évek során mintegy 15 millió forint értékben adományoztunk CD-ket határon túli városok könyvtárainak. Az idei, mintegy 2,5 millió forint értékű CD-adományt a Pesti Vigadóban adjuk át a határon túli városok küldötteinek november 22-én.

Váradi Enikő